Fotó: A szerző felvétele
– Ön a Nãstase-kormányban államtitkári rangban foglalkozott a határon túli román közösségek ügyeivel. Mennyiben segíti Románia EU-csatlakozása a határon túli román közösségek képviseletét?
– Az EU-tag Románia háromféleképpen segítheti a szomszédos államokban kisebbségben élõ román közösségeket. Elsõként úgy, hogy felhívja az érintett országok figyelmét a román kisebbségek helyzetére, mert elsõsorban az õ felelõsségük annak a jogi környezetnek a biztosítása, amelyik a román közösség kulturális identitásának a megõrzéséhez szükséges. Bukarest ugyanakkor a kétoldalú kapcsolatokon keresztül is képviselheti a határon túli román közösségek érdekeit. Románia mind Ukrajnával, mind Szerbiával kétoldalú szerzõdést kötött. Ezeket be kell tartatni az államokkal. Harmadsorban jönnek számításba a romániai törvényhozási eszközök. Én indítványoztam egy olyan törvénynek az elfogadását, amely a határon túli román közösségek kulturális identitásának a megõrzését támogatja. Ezt elõbb Traian Bãsescu államfõ visszadobta, de másodjára is megszavazta a parlament. Ez a jogszabály támogatást nyújt az illetõ államok területén folyó román nyelvû oktatáshoz, román nyelvû sajtó mûködtetéséhez, és a hatálya alá esõknek szabad belépést biztosít számos romániai kultúrintézménybe.
– Az ukrajnai oktatási törvény megváltoztatása hátrányosan érinti az ukrajnai kisebbségeket. Sólyom László magyar köztársasági elnök ezt hangsúlyosan felvetette a közelmúltban tett ukrajnai látogatásán. Mintha Bukarest számára nem lenne annyira fontos az ukrajnai román közösség.
– Sajnos nem vagyunk kormányon. A Szociáldemokrata Párt mindig is sokkal aktívabb volt ebben a kérdésben. Ukrajnával szemben az EU-nak keleti szomszédsági megállapodásai vannak. Ezek a megállapodások többek között az alapvetõ emberi jogokat, beleértve a kisebbségek jogainak a tiszteletben tartását is tartalmazzák. Ez pedig lehetõséget teremt az ukrán probléma megoldására. Jelenleg folyik egy új egyezmény szövegének az egyeztetése, amelyik a korábbinál lényegesen nagyobb összegû, Ukrajnába irányuló EU-támogatásra ad lehetõséget. Az egyeztetési folyamatban hangsúlyosan fel kell vetni, hogy az európai félnek a kisebbségvédelem terén is elvárásai vannak Ukrajnával szemben. Ebben a kérdésben Romániának és Magyarországnak az európai családon belül kell lépnie, mert így jóval erõsebb pozícióból képviselheti álláspontját.
– Nem az a baj, hogy Romániának túlságosan sok nyitott ügye van Ukrajnával, a kisebbségi kérdés pedig háttérbe szorul a Kígyók szigete körüli tengeri határvonal kijelölése, és a Bisztroje-csatorna hajózhatóságával kapcsolatos nézetkülönbségek mellett?
– Tagja voltam annak idején a román–ukrán alapszerzõdést kidolgozó külügyminisztériumi csapatnak, és magam is tapasztaltam, hogy az exszovjet térségbõl jövõ Ukrajna sokkal merevebb ezekben a kérdésekben. Az EU-hoz való fokozatos közeledésük azonban biztosan eljuttatja õket is oda, hogy nyitottabbak, befogadóbbak legyenek. Ez idõt is igényel, de azt is, hogy folytonosak legyenek a bukaresti és a budapesti hatóságok ilyen irányú törekvései.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Látogatottsági adatok