A legfelsőbb bíróság elnöke és vele együtt több mint hetven bíró és ügyész kihasználja a lehetőséget, hogy még fiatalon nyugdíjba vonulhat
Fotó: Facebook/Legfelsőbb bíróság
Nicușor Dan államelnök pénteken aláírta 73 bíró és ügyész nyugdíjazási kérelmét, akik között van a legfelsőbb bíróság elnöke, Corina Alina Corbu is. A tömeges nyugdíjba vonulás felboríthatja az igazságszolgáltatási rendszert.
2025. augusztus 01., 20:132025. augusztus 01., 20:13
Corbu több kollégájával együtt augusztus elsejétől vonul nyugdíjba, a többiek pedig szeptember elsejétől. Az elnök szerdai sajtótájékoztatóján taglalta a bírák és ügyészek helyzetét is, „teljesen aberránsnak” nevezve azt a jelenleg érvényben levő törvényi előírást, amely lehetővé teszi, hogy az igazságügyben dolgozók nyugdíja nagyobb legyen a korábban kapott fizetésüknél.
A Cotroceni-palotában tartott szerdai sajtótájékoztatóján Nicușor Dan elmondta, eddig 76 nyugdíjazási kérelmet kapott bírák és ügyészek részéről. Közülük ketten visszavonták a kérelmüket, ketten pedig azt mondták, hogy nem vonulnának nyugdíjba, „ha nem lenne ez az információáradat”. Utóbbiakkal készen áll tárgyalni – jelentette ki az államfő az Agerpres hírügynökség szerint.
„Teljesen aberránsnak” nevezte Nicușor Dan államfő azt a jelenleg érvényben levő törvényi előírást, amely lehetővé teszi, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja nagyobb legyen a korábban kapott fizetésüknél.
Az elnök szerint a jelenleg hatályos törvény a rendszerből való kilépésre ösztönzi a bírákat és ügyészeket. „Veszített a minőségéből az igazságszolgáltatás, mert a tapasztalatot semmi sem pótolhatja” – fogalmazott. Nicușor Dan azt is elmondta, hogy a nyugdíjazási kérelmek áttekintése lezárult, az ezekkel kapcsolatos elnöki rendeleteket még pénteken közzéteszik. Az államfő ugyancsak pénteken találkozik a Cotroceni-palotában a bírák és ügyészek képviselőivel, hogy a kormány által javasolt intézkedésekről beszéljenek.
Az AFJR képviselői csütörtöki közleményükben hangsúlyozták, az elmúlt években több tucatszor felhívták a hatóságok figyelmét egy olyan reform szükségességére, amely megteremti a körülményeket az igazságszolgáltatási rendszer számára „a függetlenség, az érdemközpontúság, a hatékonyság és az elszámoltathatóság elvei alapján történő működéshez”.
Szerintük a 2022-ben elfogadott új igazságügyi törvények nem a várt változást, hanem „elfogadhatatlan visszalépést” hoztak, és a hatóságok azóta sem javították az akkor gyorsított eljárással elfogadott jogszabályok hibáit. Az AFJR képviselői rámutattak, valóban korrekciókra van szükség,
Mint megjegyezték, 2024. január 1-jétől már ez az elv érvényesül, „megmagyarázhatatlan módon azonban erről senki sem beszél”. Ehelyett ismét a szolgálati időt és a nyugdíjkorhatárt érintő módosításokat mérlegelik, az ezekkel kapcsolatos javaslatok azonban az AFJR szerint „sértik az érintettek függetlenségét és jogos elvárásait”, és több mint ezer bíró és ügyész azonnali nyugdíjba vonulásához vagy felmondásához vezethetnek.
Több mint ezer bíró és ügyész azonnali nyugdíjba vonulásához vagy felmondásához vezethetnek a nyugdíjuk összegével és a nyugdíjkorhatárral kapcsolatban kilátásba helyezett módosítások a Romániai Bírák Fóruma (AFJR) szerint.
„A bírák és ügyészek jogállásának kiszámíthatónak kell lennie, és nem lehet néhány év leforgása alatt több tucatszor módosítani, választási célokból vagy azért, hogy munkaerőválságot idézzenek elő és több ezer bíró távozzon az igazságszolgáltatásból” – fogalmaztak a közleményben.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedden jelentette be, hogy a kormány a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát 65 évre növelné, a nyugdíjukat pedig az utolsó bruttó bérük 80 százalékáról az utolsó nettó fizetésük 70 százalékára korlátozná.
Ez az arány általában 60-70 százalék. Ezért a kormány a hatályban lévő törvényeket és a korábbi alkotmánybírósági döntéseket figyelembe véve azt javasolja, hogy a romániai bírák és ügyészek nyugdíja ne haladhassa meg az utolsó nettó bérük 70 százalékát – közölte Bolojan, emlékeztetve arra, hogy jelenleg a bírák és ügyészek nyugdíja az utolsó bruttó bérük 80 százaléka, vagyis meghaladja a nettó fizetésük összegét.
Sürgősen rendezni kell a különleges nyugdíjak kérdését – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján, amelynek egyik fő témája a bírák és ügyészek nyugdíjazásának reformja a speciális juttatásoktól a nyugdíjkorhatárig.
Hétfőn a szenátus és a képviselőház közös plenáris ülést tartott, melynek során a kormány az adó- és költségvetési reform második csomagjának öt törvényterveztéért vállalt rendre felelősséget.
Az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen hétfőn megköszönte Romániának, hogy kiveszi a részét a NATO keleti szárnyának védelméből.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kijelentette, hogy nincsenek konfliktusok a koalícióban, és jelenleg nincs szó arról, hogy a szociáldemokraták kilépjenek a kormányból.
A koalíciónak folytatnia kell a munkáját, Ilie Bolojannal a kormány élén – nyilatkozta hétfőn a parlamentben az újságíróknak Kelemen Hunor.
Megérkezett Romániába az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyent a Mihail Kogălniceanu katonai bázison fogadta Nicușor Dan államfő.
Jóváhagyta hétfőn Bukarest első kerületének bírósága Călin Georgescu hatósági felügyeletének meghosszabbítását. A bíróság döntése nem végleges, 48 órán belül megtámadható.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) azért kérte a koalíciótól, hogy halasszák el a helyi közigazgatás reformjára vonatkozó törvénytervezet elfogadását.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) négy bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen, amely öt törvénytervezetért készül felelősséget vállalni hétfőn a parlamentben.
Több módosító javaslatot is benyújtott a Szociáldemokrata Párt (PSD) azokhoz a törvénytervezetekhez, amelyekért hétfő este felelősséget vállal a kormány a parlamentben – közölte Adrian Câciu.
Ilie Bolojan miniszterelnök és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem fog hazudni, a közigazgatási reform nem szemfényvesztés – jelentették ki hétfőn a PNL képviselői.
szóljon hozzá!