Nicușor Dan szerint a CSM tagjai között vannak olyanok, akik nem a köz érdekeit szolgálják
Fotó: Presidency.ro
Nicușor Dan államelnök vasárnap bejelentette, hogy január elején referendumot kezdeményez a bírák és ügyészek körében a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsot (CSM) illetően.
2025. december 21., 15:562025. december 21., 15:56
2025. december 21., 19:422025. december 21., 19:42
Az elnök szerint a referendumon egyetlen kérdés lesz: „A CSM a köz érdekében jár el, vagy egy, az igazságszolgáltatási rendszeren belüli csoport érdekeit szolgálja?”.
Ha a megkérdezettek többsége azt válaszolja, hogy CSM a köz érdekében jár el, akkor folytatják a vitát a szükséges törvénymódosításokról,
– szögezte le vasárnapi sajtóértekezletén az államfő.
A 2022-ben elfogadott igazságügyi törvények alapvetően átalakították a bíróságok vezetését, ami megbontotta a belső hatalmi egyensúlyt és gyengítette az igazságszolgáltatás funkcionális függetlenségét – állapította meg a bírák és ügyészek jelzései alapján készített jelentés, amelyet vasárnap este tett közzé az államelnöki hivatal. A dokumentum szerint a jogszabályok hatálybalépése óta a döntési jogkörök a bírósági elnökök kezében összpontosulnak. Ők nevezik ki az alelnököket és a részlegek vezetőit is, akikkel együtt kényelmes többségük van az intézmények vezetőségében, és kiterjedt befolyásuk van a bírói tanácsok összetételére, az áthelyezésekre, a szakmai értékelésekre és az előléptetésekre, vagy akár a bírák munkaidő-beosztására.
A jelentés szerint ez a hatalomkoncentráció lehet a magyarázata annak is, hogy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) tagjainak megválasztásakor szinte borítékolt a bíróságok vezetősége által támogatott jelöltek sikere. Az elnöki hivatal megállapította, hogy a bírák és ügyészek többségének hallgatása nem egyetértést, hanem önvédelmi stratégiát jelent, amelynek célja „a megtorlás, a szakmai hátrányok vagy a karrier ellehetetlenítésének elkerülése”. A bírák és ügyészek úgy látják, hogy a jelenlegi rendszer hierarchikus kontrollmechanizmusokat hozott létre, amelyek gátolják a kritikus véleménynyilvánítást.
A dokumentum külön kiemeli, hogy a bírósági elnököket nem választják, hanem a CSM nevezi ki őket, átlátható, objektíven mérhető kritériumok nélkül. Ez az eljárás a bírák és ügyészek szerint alárendeltségi viszonyt hoz létre a bírósági elnökök és a CSM között, ami akár közvetve is befolyásolhatja a bírák szakmai és adminisztratív függetlenségét.
Nicușor Dan nyomatékosította, a bírák és ügyészek üzeneteiből arra következtettet, hogy a CSM tagjai, valamint a bíróságok, törvényszékek, ítélőtáblák vezetőségi tagjai között vannak olyanok, akik nem a köz, hanem az általuk képviselt csoport érdekeit szolgálják. Ezek azonban egyelőre csak jelzések, vádak, amelyeket bizonyítani kell, ehhez pedig ellenőrzéseket kell végezni. „Ez sok időbe fog telni, de véleményem szerint a helyzet súlyos” – jelentette ki az államfő.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) keretében működő Igazságügyi Felügyelet (IJ) vasárnap bejelentette, hogy ellenőrzéseket indított a Recorder anyagában elhangzottak kapcsán.
Nicușor Dan ugyanakkor arról is beszélt, hogy nagyon kevés bíró és ügyész jelezte részvételi szándékát az általa hétfőre meghirdetett beszélgetésen, aminek szerinte az az oka, hogy tartanak az esetleges következményektől.
A Cotroceni-palotában adott sajtónyilatkozatában az elnök hangsúlyozta, ahhoz képest, hogy a Recorder videóriportjában megszólalókat támogató állásfoglalást mintegy ezer bíró és ügyész írta alá, alig húszan jelezték, hogy saját nevükben, további húszan pedig hogy szakmai szervezetek képviseletében vennének részt a találkozón.
Mint kiderült, több intézménynél gyűlést hirdettek a találkozó napjára, december 22-ére, egyesek pedig megfélemlítő üzeneteket kaptak. Többen azt írták, hogy részt vennének egy ilyen találkozón, de nem december 22-én, mert tartanak az esetleges következményektől. Arra is érkezett javaslat, hogy ültessék a résztvevőket külön termekbe, hogy ne találkozzanak egymással. Mások azt javasolták, hogy az elnöki hivatal munkatársai benzinkutaknál vegyék fel őket, hogy ne lássák, amint belépnek a Cotroceni-palotába.
Az államfő bejelentette, hogy hétfőn 10 órától nyilvános beszélgetést fog tartani mindazokkal, akik készen állnak vállalni a mondanivalójukat. Akik bizalmasan, négyszemközt kívánnak beszélni vele, megkapják rá a lehetőséget, de erre nem hétfőn, hanem egy későbbi időpontban kerül sor. Ha a hétfői beszélgetésen konkrét vádak hangzanak majd el, szerveznek egy másik, szintén nyilvános találkozót, amelyen az érintettek megvédhetik magukat, ismertethetik a maguk álláspontját – magyarázta.
Hozzátette, az elmúlt napokban többek részéről elhangzott, hogy a jelenlegi helyzet tulajdonképpen egyfajta válasz az igazságszolgáltatási rendszer 10-15 évvel ezelőtti visszaéléseire. „Ha bárki nyilvánosan beszélni szeretne ezekről a visszaélésekről, szívesen látjuk, jöjjön és mondja el” – nyomatékosította Nicușor Dan.
Az államfő továbbá azt nyilatkozta,
Hangsúlyozta, hogy mintegy 2000 oldalnyi üzenetet kapott, amelyeknek a kétharmadát olvasta el, a kollégái pedig a teljes anyagot elolvasták.
Mint kiemelte, a bíróságok, törvényszékek, ítélőtáblák elnökei nevezik ki az alelnököket és a többi vezetőségi tagot, és a bírósági hierarchiában való előléptetésekre is hatásuk van. Sok bírót azért nem léptettek elő, mert „valamikor” bírálták akár az adott intézmény vezetőjét, akár a CSM-t.
– sorolta a jelzett problémákat az államfő. Nicușor Dan szerint emellett a delegálások, áthelyezések is olykor „önkényes” intézkedések.
Toni Neacșu (a CSM volt tagja): az államelnök nem kezdeményezhet referendumot az igazságszolgáltatásban, és nem menesztheti a CSM-t
Adrian Toni Neacșu volt bíra és CSM-tag vasárnap kijelentette, hogy Románia elnökének nem áll jogában referendumot kezdeményezni az igazságszolgáltatási rendszerben, és nem menesztheti a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) testületét.
A CSM elnöke köteles még ma értesíteni az alkotmánybíróságot az államelnök nyilatkozatai nyomán előállt konfliktus megoldása érdekében. A CSM alkotmányos hatóság, az igazságszolgáltatás függetlenségének garantálója, és teljesen független a végrehajtó hatalomtól – nyomatékosította a CSM volt tagja Facebook-bejegyzésében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak – írta az MTI a Digi24.ro hí
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!