Alkotmánybíróságon támadja meg a kormány a képviselőház keddi döntését, amelynek értelmében megszavazta, hogy október elsejétől az egyetemi tanárok fizetését 74, a közoktatásban tevékenykedő pedagógusokét pedig 54 százalékkal emeljék – jelentette be szombaton Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök. A kormányfő közölte, átiratban tájékoztatta Traian Băsescu államfőt a kabinet szándékáról. A dokumentumban felsorolták, az alaptörvény mely cikkelyeit sérti a béremelést rögzítő, a szociáldemokraták kezdeményezésére elfogadott jogszabály. A kormányfő leszögezte: alkotmánysértő a törvényben az, hogy a kezdeményezők nem jelölték meg, mely forrásokból biztosítanák a nagyarányú béremelést. Mint arról beszámoltunk, Traian Băsescu a jogszabály elfogadása után bejelentette, hajlandó aláírni azt. Tăriceanu azt is közölte, felhatalmazta a kormány tagjait, folytassanak tárgyalást a szakszervezetekkel, hogy racionálisan, felelősen és a szolidaritás jegyében lehessen megvitatni a témát.
A bejelentés előtt a kormányfő megbeszélést folytatott a kabinet azon tagjaival, akiknek tárcája illetékes a fizetésemelési intézkedésben. A találkozó után arról beszélt, átérzi az alacsony fizetésért dolgozó pedagógusok helyzetét, mivel maga is 12 évig tevékenykedett oktatóként, ezért elviekben nem is ellenzi a béremelést. „Az emelést ugyanakkor a gazdasági realitások és a pénzügyi lehetőségek figyelembe vételével kell megvalósítani” – szögezte le a kormányfő. „Ellenkező esetben a parlament demagóg lépése gyengíti a lakosság vásárlóerejét, így pénz helyett a polgárok egy rakás papírt kapnak majd, amivel semmit sem tudnak majd kezdeni” – figyelmeztetett.
A magyar példa
A kormányfő Magyarország példáját hozta föl, ahol – mint emlékeztetett – 2002-ben, a választási ígéretek nyomán hasonló jellegű béremeléseket hajtottak végre, ami olyan gazdasági hanyatlásba döntötte az országot, amelyből még ma sem sikerült talpra állnia. Egyúttal hevesen bírálta a Szociáldemokrata Pártot és a Demokrata-Liberális Pártot azért a nagyarányú felelőtlenségért, amellyel az ilyen és ehhez hasonló kezdeményezéseket támogatja. Rámutatott: a világ jelenleg a második világháború óta a legnagyobb gazdasági válsággal küszködik, amely várhatóan Romániában is érezteti majd a hatását. Leszögezte: a válság és a parlament döntése együttesen azt eredményezték, hogy a lej euróhoz mért árfolyama 3,9 lejes szintre emelkedjen.
A kormányfő azt is bejelentette, hogy ma tárgyal Mugur Isărescu jegybankelnökkel a béremelés folytán kialakult helyzetről.
Fenyegető közalkalmazottak
A pedagógusok bére kapcsán kialakult vita tovább duzzadt: a közalkalmazottak sztrájkot helyeztek kilátásba, ha nem kapnak a tanárokéhoz hasonló fizetésemelést, a Spiru Haret tanügyi szakszervezet vezetője pedig kijelentette, beperelik a miniszterelnököt, valamint Varujan Vosganian gazdasági minisztert. A tömörülés elnöke, Gheorghe Isvoranu azzal vádolta meg a gazdasági tárca vezetőjét, hogy az lejárató kampányt hirdetett a tanárok ellen, amikor arról beszélt, a parlament által megszavazott mértékű béremelés megroppantaná az ország gazdaságát. Mariana Câmpeanu munkaügyi miniszter bejelentette, tárgyalásokat kezdeményeznek a közalkalmazotti szakszervezetekkel a sztrájk megelőzése érdekében, de rámutatott: ha minden béremelési igényt kielégítenének, az pénzügyi összeomláshoz vezetne.
B. L.
Markó: A költségvetésből fedezzük a béremelést
Markó Béla RMDSZ-elnök leszögezte: a 2004 után hatalomra került kormány prioritásként kezelte az oktatás kérdését, ami eddig elsősorban a tanintézmények állagán tükröződött. Éppen ezért Markó elérkezettnek tartotta az időt arra is, hogy a tágasabb költségvetés a pedagógusok bérére is hasson. Markó szerint azonban rendkívül veszélyes lenne, ha a tanerők béremelését újabb fizetések korrekciója követné. Mint mondta, ez sehova nem vezetne, legfeljebb gazdasági válságot okozna. „Minden tiszteletem a közalkalmazottaké meg az egészségügyben dolgozóké, de most mindenkinek meg kell értenie, hogy egy országnak vannak prioritásai. Számunkra ez most mindenekelőtt az oktatás” – szögezte le Markó. Az RMDSZ vezetője elismerte, hogy a parlament döntése a lehető legrosszabbkor érkezett, hisz egyértelműen kampányíze van. Markó úgy vélte, a béremelést a költségvetésből kell fedezni.
Szucher Ervin
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt pénteken 10 óra 35 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Pénteken a bukaresti ítélőtáblán kihallgatják Horațiu Potrát abban az ügyben, amelyben távollétében elrendelték az előzetes letartóztatását, miután elmenekült Romániából.
A román állam évek óta választási üzemmódban költekezik, miközben rekordmagas a hiány, zsugorodik az ipar, és 11 ezer speciális nyugdíjas a GDP 1,2 százalékát viszi el. Diósi László makroközgazdász a Székelyhon Summa m
Elutasította csütörtökön a nagyszebeni törvényszék az állam által a Brassói Regionális Adóhatóság (ANAF) útján benyújtott kérelmet, amelyben az egykori elnök, Klaus Iohannis családjának vagyonára zálogjogot akartak bejegyezni.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.