Alkotmánybíróságon támadja meg a kormány a képviselőház keddi döntését, amelynek értelmében megszavazta, hogy október elsejétől az egyetemi tanárok fizetését 74, a közoktatásban tevékenykedő pedagógusokét pedig 54 százalékkal emeljék – jelentette be szombaton Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök. A kormányfő közölte, átiratban tájékoztatta Traian Băsescu államfőt a kabinet szándékáról. A dokumentumban felsorolták, az alaptörvény mely cikkelyeit sérti a béremelést rögzítő, a szociáldemokraták kezdeményezésére elfogadott jogszabály. A kormányfő leszögezte: alkotmánysértő a törvényben az, hogy a kezdeményezők nem jelölték meg, mely forrásokból biztosítanák a nagyarányú béremelést. Mint arról beszámoltunk, Traian Băsescu a jogszabály elfogadása után bejelentette, hajlandó aláírni azt. Tăriceanu azt is közölte, felhatalmazta a kormány tagjait, folytassanak tárgyalást a szakszervezetekkel, hogy racionálisan, felelősen és a szolidaritás jegyében lehessen megvitatni a témát.
A bejelentés előtt a kormányfő megbeszélést folytatott a kabinet azon tagjaival, akiknek tárcája illetékes a fizetésemelési intézkedésben. A találkozó után arról beszélt, átérzi az alacsony fizetésért dolgozó pedagógusok helyzetét, mivel maga is 12 évig tevékenykedett oktatóként, ezért elviekben nem is ellenzi a béremelést. „Az emelést ugyanakkor a gazdasági realitások és a pénzügyi lehetőségek figyelembe vételével kell megvalósítani” – szögezte le a kormányfő. „Ellenkező esetben a parlament demagóg lépése gyengíti a lakosság vásárlóerejét, így pénz helyett a polgárok egy rakás papírt kapnak majd, amivel semmit sem tudnak majd kezdeni” – figyelmeztetett.
A magyar példa
A kormányfő Magyarország példáját hozta föl, ahol – mint emlékeztetett – 2002-ben, a választási ígéretek nyomán hasonló jellegű béremeléseket hajtottak végre, ami olyan gazdasági hanyatlásba döntötte az országot, amelyből még ma sem sikerült talpra állnia. Egyúttal hevesen bírálta a Szociáldemokrata Pártot és a Demokrata-Liberális Pártot azért a nagyarányú felelőtlenségért, amellyel az ilyen és ehhez hasonló kezdeményezéseket támogatja. Rámutatott: a világ jelenleg a második világháború óta a legnagyobb gazdasági válsággal küszködik, amely várhatóan Romániában is érezteti majd a hatását. Leszögezte: a válság és a parlament döntése együttesen azt eredményezték, hogy a lej euróhoz mért árfolyama 3,9 lejes szintre emelkedjen.
A kormányfő azt is bejelentette, hogy ma tárgyal Mugur Isărescu jegybankelnökkel a béremelés folytán kialakult helyzetről.
Fenyegető közalkalmazottak
A pedagógusok bére kapcsán kialakult vita tovább duzzadt: a közalkalmazottak sztrájkot helyeztek kilátásba, ha nem kapnak a tanárokéhoz hasonló fizetésemelést, a Spiru Haret tanügyi szakszervezet vezetője pedig kijelentette, beperelik a miniszterelnököt, valamint Varujan Vosganian gazdasági minisztert. A tömörülés elnöke, Gheorghe Isvoranu azzal vádolta meg a gazdasági tárca vezetőjét, hogy az lejárató kampányt hirdetett a tanárok ellen, amikor arról beszélt, a parlament által megszavazott mértékű béremelés megroppantaná az ország gazdaságát. Mariana Câmpeanu munkaügyi miniszter bejelentette, tárgyalásokat kezdeményeznek a közalkalmazotti szakszervezetekkel a sztrájk megelőzése érdekében, de rámutatott: ha minden béremelési igényt kielégítenének, az pénzügyi összeomláshoz vezetne.
B. L.
Markó: A költségvetésből fedezzük a béremelést
Markó Béla RMDSZ-elnök leszögezte: a 2004 után hatalomra került kormány prioritásként kezelte az oktatás kérdését, ami eddig elsősorban a tanintézmények állagán tükröződött. Éppen ezért Markó elérkezettnek tartotta az időt arra is, hogy a tágasabb költségvetés a pedagógusok bérére is hasson. Markó szerint azonban rendkívül veszélyes lenne, ha a tanerők béremelését újabb fizetések korrekciója követné. Mint mondta, ez sehova nem vezetne, legfeljebb gazdasági válságot okozna. „Minden tiszteletem a közalkalmazottaké meg az egészségügyben dolgozóké, de most mindenkinek meg kell értenie, hogy egy országnak vannak prioritásai. Számunkra ez most mindenekelőtt az oktatás” – szögezte le Markó. Az RMDSZ vezetője elismerte, hogy a parlament döntése a lehető legrosszabbkor érkezett, hisz egyértelműen kampányíze van. Markó úgy vélte, a béremelést a költségvetésből kell fedezni.
Szucher Ervin
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tömegverekedés tört ki a HelloJets légitársaság Tel-Avivból Bukarestbe tartó járatán hétfőre virradóra – közölte a román határrendészet.
Egyre több olyan incidensre számíthatunk, amelyek során orosz drónok sértik meg Románia légterét – jelentette ki Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Letartóztatta a rendőrség román posta egyik alkalmazottját, miután a gyanú szerint több mint egymillió lej értékű állampapírt lopott el.
A határhoz közeli ukrajnai célpontokat ért eddigi orosz dróntámadások több mint 50 százaléka során hullottak dróndarabok román területre – közölte vasárnap az Agerpres hírügynökség kérdésére a védelmi minisztérium.
A hajnali szeizmikus mozgás után újabb, ezúttal a Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt vasárnap 14 óra 39 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A szombaton felszállt két F-16-os vadászgép pilótái engedélyt kaptak arra, hogy lelőjék a román légtérbe behatoló orosz drónt, de mégsem lőttek rá, ahogyan azt a lengyel hadsereg néhány nappal ezelőtt tette.
A kormánykoalíció több pártjának képviselői is cáfolták a kormányszóvivő bejelentését, miszerint a koalícióban egyhangú döntés született volna az alapélelmiszerek árrésplafonjának megszüntetéséről.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt vasárnap 2 óra 22 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Nem a román hadsereg vagy a NATO erői lőtték le a román légtérbe szombaton behatoló orosz drónt – közölte Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Míg eddig rendszerint éjszaka támadta az orosz hadsereg drónokkal a Dunán húzódó román-ukrán határ mentén fekvő ukrajnai célpontokat, ezúttal szombat délután adott ki a román katasztrófavédelem riasztást Tulcea megye lakóinak.
Látogatottsági adatok