Alkotmánybíróságon támadja meg a kormány a képviselőház keddi döntését, amelynek értelmében megszavazta, hogy október elsejétől az egyetemi tanárok fizetését 74, a közoktatásban tevékenykedő pedagógusokét pedig 54 százalékkal emeljék – jelentette be szombaton Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök. A kormányfő közölte, átiratban tájékoztatta Traian Băsescu államfőt a kabinet szándékáról. A dokumentumban felsorolták, az alaptörvény mely cikkelyeit sérti a béremelést rögzítő, a szociáldemokraták kezdeményezésére elfogadott jogszabály. A kormányfő leszögezte: alkotmánysértő a törvényben az, hogy a kezdeményezők nem jelölték meg, mely forrásokból biztosítanák a nagyarányú béremelést. Mint arról beszámoltunk, Traian Băsescu a jogszabály elfogadása után bejelentette, hajlandó aláírni azt. Tăriceanu azt is közölte, felhatalmazta a kormány tagjait, folytassanak tárgyalást a szakszervezetekkel, hogy racionálisan, felelősen és a szolidaritás jegyében lehessen megvitatni a témát.
A bejelentés előtt a kormányfő megbeszélést folytatott a kabinet azon tagjaival, akiknek tárcája illetékes a fizetésemelési intézkedésben. A találkozó után arról beszélt, átérzi az alacsony fizetésért dolgozó pedagógusok helyzetét, mivel maga is 12 évig tevékenykedett oktatóként, ezért elviekben nem is ellenzi a béremelést. „Az emelést ugyanakkor a gazdasági realitások és a pénzügyi lehetőségek figyelembe vételével kell megvalósítani” – szögezte le a kormányfő. „Ellenkező esetben a parlament demagóg lépése gyengíti a lakosság vásárlóerejét, így pénz helyett a polgárok egy rakás papírt kapnak majd, amivel semmit sem tudnak majd kezdeni” – figyelmeztetett.
A magyar példa
A kormányfő Magyarország példáját hozta föl, ahol – mint emlékeztetett – 2002-ben, a választási ígéretek nyomán hasonló jellegű béremeléseket hajtottak végre, ami olyan gazdasági hanyatlásba döntötte az országot, amelyből még ma sem sikerült talpra állnia. Egyúttal hevesen bírálta a Szociáldemokrata Pártot és a Demokrata-Liberális Pártot azért a nagyarányú felelőtlenségért, amellyel az ilyen és ehhez hasonló kezdeményezéseket támogatja. Rámutatott: a világ jelenleg a második világháború óta a legnagyobb gazdasági válsággal küszködik, amely várhatóan Romániában is érezteti majd a hatását. Leszögezte: a válság és a parlament döntése együttesen azt eredményezték, hogy a lej euróhoz mért árfolyama 3,9 lejes szintre emelkedjen.
A kormányfő azt is bejelentette, hogy ma tárgyal Mugur Isărescu jegybankelnökkel a béremelés folytán kialakult helyzetről.
Fenyegető közalkalmazottak
A pedagógusok bére kapcsán kialakult vita tovább duzzadt: a közalkalmazottak sztrájkot helyeztek kilátásba, ha nem kapnak a tanárokéhoz hasonló fizetésemelést, a Spiru Haret tanügyi szakszervezet vezetője pedig kijelentette, beperelik a miniszterelnököt, valamint Varujan Vosganian gazdasági minisztert. A tömörülés elnöke, Gheorghe Isvoranu azzal vádolta meg a gazdasági tárca vezetőjét, hogy az lejárató kampányt hirdetett a tanárok ellen, amikor arról beszélt, a parlament által megszavazott mértékű béremelés megroppantaná az ország gazdaságát. Mariana Câmpeanu munkaügyi miniszter bejelentette, tárgyalásokat kezdeményeznek a közalkalmazotti szakszervezetekkel a sztrájk megelőzése érdekében, de rámutatott: ha minden béremelési igényt kielégítenének, az pénzügyi összeomláshoz vezetne.
B. L.
Markó: A költségvetésből fedezzük a béremelést
Markó Béla RMDSZ-elnök leszögezte: a 2004 után hatalomra került kormány prioritásként kezelte az oktatás kérdését, ami eddig elsősorban a tanintézmények állagán tükröződött. Éppen ezért Markó elérkezettnek tartotta az időt arra is, hogy a tágasabb költségvetés a pedagógusok bérére is hasson. Markó szerint azonban rendkívül veszélyes lenne, ha a tanerők béremelését újabb fizetések korrekciója követné. Mint mondta, ez sehova nem vezetne, legfeljebb gazdasági válságot okozna. „Minden tiszteletem a közalkalmazottaké meg az egészségügyben dolgozóké, de most mindenkinek meg kell értenie, hogy egy országnak vannak prioritásai. Számunkra ez most mindenekelőtt az oktatás” – szögezte le Markó. Az RMDSZ vezetője elismerte, hogy a parlament döntése a lehető legrosszabbkor érkezett, hisz egyértelműen kampányíze van. Markó úgy vélte, a béremelést a költségvetésből kell fedezni.
Szucher Ervin
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Látogatottsági adatok