
A román hatóságok a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokat követően tranzitközpontokat bocsátottak a CIA rendelkezésére, de nem tudták és nem is nagyon akarták tudni, mire használják azokat az amerikaiak – közölte Ioan Talpeş volt nemzetbiztonsági tanácsadó az Adevărullal.
2014. december 14., 19:542014. december 14., 19:54
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) egykori ügyvivője a napilap online kiadásának adott interjúban pénteken kifejtette: a NATO-tagság elnyerésére váró Románia igyekezett szövetségesi megbízhatóságát bizonyítani az Egyesült Államoknak, de nem volt abban a helyzetben, hogy érdeklődjék, mire kellenek a CIA-nek a romániai központok, és hogy feltételeket szabjon, mire használhatják azokat, és mire nem.
Talpeş szerint Ion Iliescu akkori államfőt nem tájékoztatták a CIA-központokkal kapcsolatos konkrét információkról, és az amerikai féllel való „együttműködésről” nem kötöttek írásos egyezményt. Ioan Talpeş kifejtette: az amerikai fél nem CIA-börtönök számára kért épületeket a román hatóságoktól, nem fogdákról volt szó, hanem egyszerűen „tranzitközpontokat igényeltek, a térségben zajló terrorelhárítási tevékenységük számára”.
Talpeş – aki a 90-es években a román külföldi hírszerző szolgálatot (SIE) vezette – azt állította, hogy később meglepődve szembesült a Romániát ért vádakkal, amelyek szerint az országban titkos CIA-börtönök működtek. Ion Iliescu egykori bizalmi embere tagadta, hogy ő maga járt volna a CIA rendelkezésére bocsátott helyszíneken, bár megerősítette, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács titkáraként birtokában volt a „legjelentősebb információknak”.
Hozzátette: az Egyesült Államok egymást váltó bukaresti nagykövetei is azt állították, nem tudtak arról, hogy az országban CIA-börtönök működtek volna. Talpeş szerint abszurdum azt feltételezni, hogy az amerikaiak beavatták Romániát egy ilyen ügy részleteibe 2002–2003-ban, mert ez azt jelentette volna, hogy maximálisan megbíznak egy olyan országban, amely még csak nem is tagja a NATO-nak.
Az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának a CIA titkos börtöneiről és kínzásnak minősülő vallatási módszereiről a múlt héten közzétett jelentése nem nevezi meg azokat az országokat, ahol az amerikai titkosszolgálat hasonló létesítményeket működtetett, de a The Washington Post a jelentés publikus részében használt színkódok alapján azt közölte, hogy a befogadó országok egyike Románia volt. A bukaresti hatóságok mind 2007-ben, az Európa Tanács erre vonatkozó jelentése, mind 2012-ben, az Európai Parlament vizsgálatokat sürgető határozata idején cáfolták, hogy Romániában CIA-börtönök működtek volna.
Az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) vasárnap bejelentette, hogy közzétette és közvitára bocsátotta az egészségügyi szakemberek elleni agressziót megelőző és felszámoló nemzeti cselekvési stratégia (2026-2030) projektjét.
A jövő héten fokozatos felmelegedés kezdődik az ország egész területén, a nappali hőmérséklet egyes térségekben akár a 14 Celsius-fokot is elérheti – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) heti, az Agerpres által közölt előrejelzéséből.
A Ro-Alert üzenetek a jövőben a veszély súlyosságától függően eltérő hangjelzéssel érkeznek majd – jelentette be a Katasztrófavédelmi Főosztály (DSU) vezetője, Raed Arafat.
Románia a NATO keleti szárnyának kulcsállama, ezért az amerikai katonai jelenlét hosszú távon is biztosított. James Carafano amerikai biztonságpolitikai szakértő szerint Bukarest stratégiai jelentőségét földrajzi helyzete, védelmi képességei adják
Fizikai támadás érte a borsai városi kórház ügyeletes orvosát, miközben egy kórházban kezelt pácienst próbált újraéleszteni – tájékoztatott az Agerpres hírügynökség a Máramaros Megyei Rendőr-főkapitányság (IPJ) szóvivőjének közlésére hivatkozva.
Téliesre fordult újra az időjárás Románia déli és keleti részén: 16 megyében és Bukarestben órák óta havazik és fúj a szél, a hatóságok pedig több helyen lezárták az utakat, korlátozásokat vezettek be, illetve beavatkozásokra kényszerültek.
Ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik kórházi munkaidőben a magánszektorban dolgoznak.
Közös beadvánnyal fordultak Nicușor Danhoz az ország 16 ítélőtáblájának elnökei, arra kérve az államfőt, hogy küldje vissza a parlamentnek újbóli megfontolásra a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet.
Több választási lehetőségük lesz a betegeknek, ha megtörik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNSAS) monopóliuma – jelentette ki Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerint „példátlan” nehézségekkel küzd a román igazságszolgáltatási rendszer a bírák, bírósági jegyzők és bírói asszisztensek hiánya miatt.
szóljon hozzá!