A román hatóságok a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokat követően tranzitközpontokat bocsátottak a CIA rendelkezésére, de nem tudták és nem is nagyon akarták tudni, mire használják azokat az amerikaiak – közölte Ioan Talpeş volt nemzetbiztonsági tanácsadó az Adevărullal.
2014. december 14., 19:542014. december 14., 19:54
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) egykori ügyvivője a napilap online kiadásának adott interjúban pénteken kifejtette: a NATO-tagság elnyerésére váró Románia igyekezett szövetségesi megbízhatóságát bizonyítani az Egyesült Államoknak, de nem volt abban a helyzetben, hogy érdeklődjék, mire kellenek a CIA-nek a romániai központok, és hogy feltételeket szabjon, mire használhatják azokat, és mire nem.
Talpeş szerint Ion Iliescu akkori államfőt nem tájékoztatták a CIA-központokkal kapcsolatos konkrét információkról, és az amerikai féllel való „együttműködésről” nem kötöttek írásos egyezményt. Ioan Talpeş kifejtette: az amerikai fél nem CIA-börtönök számára kért épületeket a román hatóságoktól, nem fogdákról volt szó, hanem egyszerűen „tranzitközpontokat igényeltek, a térségben zajló terrorelhárítási tevékenységük számára”.
Talpeş – aki a 90-es években a román külföldi hírszerző szolgálatot (SIE) vezette – azt állította, hogy később meglepődve szembesült a Romániát ért vádakkal, amelyek szerint az országban titkos CIA-börtönök működtek. Ion Iliescu egykori bizalmi embere tagadta, hogy ő maga járt volna a CIA rendelkezésére bocsátott helyszíneken, bár megerősítette, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács titkáraként birtokában volt a „legjelentősebb információknak”.
Hozzátette: az Egyesült Államok egymást váltó bukaresti nagykövetei is azt állították, nem tudtak arról, hogy az országban CIA-börtönök működtek volna. Talpeş szerint abszurdum azt feltételezni, hogy az amerikaiak beavatták Romániát egy ilyen ügy részleteibe 2002–2003-ban, mert ez azt jelentette volna, hogy maximálisan megbíznak egy olyan országban, amely még csak nem is tagja a NATO-nak.
Az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának a CIA titkos börtöneiről és kínzásnak minősülő vallatási módszereiről a múlt héten közzétett jelentése nem nevezi meg azokat az országokat, ahol az amerikai titkosszolgálat hasonló létesítményeket működtetett, de a The Washington Post a jelentés publikus részében használt színkódok alapján azt közölte, hogy a befogadó országok egyike Románia volt. A bukaresti hatóságok mind 2007-ben, az Európa Tanács erre vonatkozó jelentése, mind 2012-ben, az Európai Parlament vizsgálatokat sürgető határozata idején cáfolták, hogy Romániában CIA-börtönök működtek volna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!