A PDL által végzett modellezések szerint a honatyák számának csökkentésére tett javaslat – az RMDSZ által javasolt formában – előnyösebb a szövetség számára – tudta meg a Mediafax hírügynökség PDL-forrásokból.
A jelenlegi 147 szenátor közül 9 az RMDSZ-frakció tagja, az új módszer szerint azonban 11 RMDSZ-szenátor jutna a csökkentett létszámú, 88 tagú felsőházba, ez pedig az idézett források szerint mesterségesen, a megyék lakosságának nagyságát figyelmen kívül hagyva felduzzasztaná a szövetség szenátorainak számát.
Ezért a PDL lemondott a képviselőház és a szenátus létszámának csökkentéséről, és továbbra is a jelenlegi rendszert tartja megfelelőnek. „A létszámcsökkentésről továbbra is folynak az egyeztetések, de ha a koalícióban nincs meg a szükséges politikai szándék, akkor továbbra is a jelenlegi rendszer marad érvényben” – nyilatkozták az idézett források.
Közben Gheorghe Flutur, a PDL első alelnöke azt nyilatkozta: pártja számára az a prioritás, hogy 2012 elején úgy módosítsák az alkotmányt, hogy a parlamentnek csak egyetlen, 300 tagú kamarája legyen.
A PDL azt követően lépett vissza, hogy november közepén a kormánykoalíció pártjai megállapodtak arról, hogy csökken a parlament létszáma, ugyanakkor nem szűnik meg a szenátus, a Traian Băsescu államfő által szorgalmazott módosítással ellentétben. A tervek szerint az alsóház létszáma 334-ről 300-ra, a szenátusé pedig 173-ról 88-ra csökkent volna oly módon, hogy mindegyik megye két-két, illetve mindegyik bukaresti kerület egy-egy szenátort delegált volna a törvényhozó testületekbe.
A képviselők létszámának csökkentését Traian Băsescu államfő javasolta, sőt 2007-ben népszavazást is kiírt arról, hogy a törvényhozás létszáma 300 főre csökkenjen, a felsőházat pedig számolják föl. Az elnök továbbra is az általa javasolt, a népszavazáson is megerősített tervezetet támogatja, a koalíciós pártok azonban saját javaslatukhoz ragaszkodnak. A szenátus megtartásához az RMDSZ ragaszkodik, a PDL-n belül ugyanakkor vannak olyanok, akik egykamarás parlamentet szeretnének.
Emellett tört lándzsát hétfőn Elena Udrea fejlesztési és idegenforgalmi miniszter is, és Gheorghe Flutur is úgy vélte, hogy 2012 elején módosítani kellene az alkotmányt, lehetővé téve a parlament 300 fősre csökkentését és a felsőház megszüntetését.
Felelősségvállalással, azaz a parlamenti vita megkerülésével kívánja elfogadtatni a jövő évi parlamenti és önkormányzati választások összevonásáról, valamint a legfelsőbb bíróság tagjainak kinevezéséről szóló törvényt a kormány. Erről hétfői ülésükön döntöttek a koalíciós pártok vezetői.
„A cél az, hogy a felelősségvállalásra még karácsony előtt sor kerüljön, az összevont választások időpontjáról pedig később, rendelet útján dönt majd a kormány” – nyilatkozták az ülésen részt vett politikusok.
Fekete András Levente, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője szerint akár már jövő héten felelősséget vállalhat a kormány a választási jogszabályért, hogy az ünnepek előtt már a bizalmi szavazást is meg lehessen ejteni.
Gheorghe Flutur szerint ugyanakkor a jogszabály elfogadásának módjáról hétvégéig dönt a kormány, de a felelősségvállalást is számon tartják a lehetőségek között. Szerinte az összevonást az általános gazdasági helyzet indokolja, a kormány számításai szerint így mintegy 23 millió euró takarítható meg.
A felelősségvállalás azt jelenti, hogy az így beterjesztett jogszabályokat nem vitatja meg a parlament, az ellenzéknek azonban három napon belül jogában áll bizalmatlansági indítványt benyújtani a kormány ellen. Amennyiben az indítványt megszavazza a parlament, úgy a kormány megbukik, ha azonban elveti, akkor a felelősségvállalással beterjesztett törvény elfogadottnak minősül.
Az ellenzék amúgy hevesen reagált a felelősségvállalás lehetőségére. Crin Antonescu, a Szociálliberális Unió (USL) társelnöke, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke és Daniel Constantin, az USL legkisebb tagja, a Konzervatív Párt (PC) elnöke kijelentette, ha a kormány valóban felelősségvállalással terjeszti be a jogszabályt, akkor az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújt be.
Constantin rámutatott: minden eszközt be kívánnak vetni az ellen, hogy a kormány megvalósítsa szándékát, így a parlamenti munka bojkottját sem zárta ki.
Adrian Năstase, a Szociáldemokrata Párt (PSD) választmányi elnöke szerint a kormány összevonási terve súlyos, a demokráciát fenyegető tényező. Szerinte minősíthetetlen, hogy Európa-szerte egyre kevésbé fontos a demokrácia és az emberi jogok helyzete, helyettük a 3 százalék alatti költségvetési deficit élvez prioritást.
A liberális Eugen Nicolăescu is úgy vélekedett, hogy a koalíció döntése demokráciaellenes. „A helyi választottak mandátumának meghosszabbítása a választók akaratának semmibe vételét jelenti, valamint azt, hogy összezavarják a választókat, és ellentétes a velencei egyezménnyel is. A hatalom 4-5 plusz mandátumra számít ezen módszer alkalmazásával, amely a csalást is megkönnyíti” – vélte a politikus. Szerinte az ellenzéknek több lehetőség is rendelkezésére áll a döntés életbe léptetésének megakadályozására, ezek egyike a parlamentből való kivonulás. Nem zárta ki ugyanakkor az aláírásgyűjtés kezdeményezését sem, hogy így derítsék ki, mit akarnak valójában a polgárok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bírói és ügyészi különnyugdíjak alkotmánybíróság által is jóváhagyott reformja az első lépés az emberek állam iránti bizalmát gyengítő méltánytalanságok felszámolása felé – jelentette ki egy szerdai videóüzenetben Ilie Bolojan miniszterelnök.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) tagjai közül elsőként Alin Ene reagált a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvényről hozott alkotmánybírósági döntésre. „Meghalt a demokrácia”.
Üdvözölte az államfő, a miniszterelnök és a bukaresti koalíciót alkotó pártok vezetői az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről.
A fejlesztési minisztérium közzétette honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag utolsó, a kormánykoalíció által elfogadott változatát – tájékoztatott szerdán az RMDSZ sajtóirodája.
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Alkotmányosnak minősítette szerdai ülésén az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvény módosítását, amely csökkenti a különleges nyugdíjak összegét, és fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt.
A koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról – jelentette ki kedd este Ilie Bolojan miniszterelnök, leszögezve egyúttal, hogy egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
Huszonegy megye 102 településén, valamint a fővárosban volt szükség az elmúlt 24 órában a katonai tűzoltók beavatkozására a heves esőzések és havazások, hóviharok okozta károk miatt – tájékoztatott a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya.
Nicușor Dan államfővel a költségvetés előkészítéséről, a közigazgatási reformcsomagról és külpolitikai kérdésekről egyeztettek a koalíció vezetői – számolt be kedd este az elnöki hivatalban tartott találkozóról Ilie Bolojan miniszterelnök.
Nem hazudtolta meg magát a szerda reggelig érvényben levő, havazás miatt kiadott vörös riasztás Bukarestben és Ilfov megyében: a fővárosban és környékén kedden és szerdára virradóra legalább 30–35 centiméteres, de akadt, ahol 50 centis hóréteg képződött.
Látogatottsági adatok