
Fotó: Biró István
A küldöttségek tagjait reggel katonai tiszteletadás közepette fogadta az egykori szász város főterén Klaus Johannis polgármester, akinek irodájában Gyurcsány Ferenc és Călin Popescu-Tăriceanu között rövid megbeszélésre is sor került. Ezután a négycsillagos Ramada Szállodában rendezett kormányülés nyitányaként a román miniszterelnök pragmatikus lépésre szánta el magát, bejelentve: a tervezett három óra helyett egyórásra rövidítik a találkozó időtartamát. Az eseményt felvezető expozéjában Gyurcsány Ferenc az első randevú izgalmához hasonlította a 2005-ben Bukarestben rendezett első kormányülés övezte várakozásokat. „Az első randevú után természetesen múlik a szerelem, a két ország kapcsolatában azonban nem elmúlt a bennünket egymás mellé rendelő kíváncsiság és érdeklődés, hanem természetessé vált” – jelentette ki a magyar kormányfő. Hozzátette: a két nép történelme során nagyon sok feszültség halmozódott fel, ám úgy lehet előrelépni, ha nem követjük el apáink hibáit, bűneit. „Ma már természetes, hogy Magyarországra különleges felelősség hárul a Kárpát-medence legnagyobb magyar kisebbsége, a romániai iránt, és fontos, hogy Bukarest ebben a törekvésben ne lásson többet, mint ami benne van – hangoztatta Gyurcsány. – Elvitathatatlan jogunk szabadon gyakorolni vallásunkat, nyelvünket, nemzetiségünket, és ha ez olyan természetes dolog, mint ahogy levegőt veszünk, akkor mindez nem roncsolja, hanem építi a két állam viszonyát.” Călin Popescu-Tăriceanu azzal zárta a gondolatsort, hogy a két ország viszonyában az összekötő kapocs szerepét töltik be a nemzeti kisebbségek. A román kormányfő aláhúzta: Budapest és Bukarest az EU alapjait megteremtő német–francia modell alapján választotta a biztonságon és prosperitáson alapuló együttműködési formát, amely mára példaértékűvé vált Kelet-Közép-Európában. Ezzel együtt a politikus nem tudott konkrétumokkal szolgálni a kisebbségi törvénytervezet elhúzódása és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem esetleges közös finanszírozása kapcsán sem. Gyurcsány ugyanitt fontosnak tartotta aláhúzni, hogy kormánya idén 1,6 milliárd forinttal támogatta a Sapientiát, a bukaresti támogatás azonban az intézmény akkreditálásától függ.
Gyurcsány Nagyszebenben ismertette kormánya döntését, miszerint a szakképesítéssel rendelkező román állampolgárok a jövő évtől szabadon hozzáférhetnek a magyar munkaerőpiachoz. Megjegyezte: a román állampolgárok számára nem Magyarország jelenti a célállomást, amit bizonyít, hogy az elmúlt években az anyaországban csökkent a romániai munkavállalók száma. Mindkét kormányfő elsősorban a kétoldalú gazdasági, energetikai, régió- és területfejlesztési, valamint a határon átívelő projektek megvalósítását helyezte előtérbe – ez utóbbiakra a következő években 250 millió euró áll rendelkezésre. Az aláírt megállapodásokon túlmenően ezért együttműködés körvonalazódik például az Arad és Békés megyei kisutak, a Körös és Maros menti hidak kiépítéséről, közös termálfürdő-turisztikai fejlesztésekről, ipari parkok létesítéséről.
A kormányülést megelőzően Gyurcsány Ferenc kétoldalú megbeszélést folytatott Markó Bélával az RMDSZ nagyszebeni irodájában. A szövetségi elnök egyebek mellett a Konzervatív, illetve a Nagy-Románia Pártnak a romániai magyarság ellen irányuló törekvéseiről tájékoztatta tárgyalópartnerét. Gyurcsány leszögezte: Budapest az erdélyi magyar nemzeti közösség egységes képviseletét támogatja a másfél hét múlva rendezendő európai parlamenti választásokon, hogy a magyarság ne maradjon brüsszeli képviselet nélkül. „Károsnak tekintjük, és rossz szemmel nézzük azt a folyamatot, amelyben az a legfontosabb, miként lehet megosztani ezt a közösséget. Az egység megbontása a képviselet ellehetetlenítéséhez vezet” – hangzott a néven nem nevezett gyurcsányi Tőkés-bírálat. A miniszterelnök hozzátette: a közös kormányülések egyrészt a kétoldalú kapcsolatok kiegyensúlyozottságát teremtették meg, másrészt rávilágítottak arra, hogy „csak beszéddel, retorikai fordulatokkal” nem lehet eredményt elérni az államközi viszonyban. A hivatalos találkozók mellett a budapesti és bukaresti delegációk tagjai számára kötetlen programot is beiktattak, amelynek keretében meglátogatták a szebeni Bruckenthal Múzeumot, ugyanakkor a korábbi évek gyakorlatának megfelelően magyar–román üzletember-találkozót is rendeztek. Călin Popescu-Tăriceanu már kedden megkezdte Szeben megyei látogatását. Klaus Johannis polgármester a megyeszékhely díszpolgárává avatta a kormányfőt, Virgil Ilieş, Szelistye városának egyetlen kalaposmestere pedig a régió juhászai körében divatos fejfedővel ajándékozta meg a politikust.
R. Sz.
Tizenöt megállapodás született Nagyszebenben
Az együttes kormányülésen tizenöt egyezményre adta áldását a magyar és a román fél. Megállapodás született a légtérrendészeti feladatokban való együttműködésről, a kisebbségkutatás támogatásáról, az adóigazgatási együttműködésről, valamint a határon átívelő egészségügyi együttműködések kiemelt területeiről. A két közlekedési minisztérium nyilatkozatot fogadott el az európai vasúti hálózathoz kapcsolódó nagysebességű vonal jövőbeni megvalósításáról a Budapest–Konstanca vonalon. A két tárca megállapodott a magyar– román határon átvezető, közös érdekeltségű, alsóbbrendű utak infrastruktúrájának fejlesztéséről és korszerűsítéséről. Protokollum született a magyar–román hírközlési és informatikai stratégiai program kialakításáról, vízügyi és környezetvédelmi, illetve középítkezési és területfejlesztési téren történő közös érdekű tevékenységekről, projektek EU-forrásokból való társfinanszírozásáról. A két ország belügyminisztériuma Romániának a schengeni térséghez való csatlakozási folyamatát támogató együttműködést szentesített.
Interjú Kiss Péter magyar kancelláriaminiszterrel
Helye van a gesztuspolitikának
Magyarország 2008-tól megnyitja munkaerőpiacát a szakképzett romániai munkavállalók előtt. Elmúltak a kormány és a Magyar Szocialista Párt félelmei a 23 millió román munkavállalóval kapcsolatban?
n Nem voltak ilyen félelmeink. Mindössze azt szerettük volna elkerülni, hogy megismétlődjék az a szituáció, amely velünk uniós csatlakozásunkkor történt, amikor Európában két plusz három éves várakoztatást alkalmaztak a munkaerőpiacon a magyar munkavállalókkal szemben. Miközben a magyar állampolgárok köztudottan a német nyelvterületeken szeretnek munkát vállalni, a kiváló kétoldalú politikai kapcsolatok ellenére Berlin úgy gondolta, hogy munkaerő-piaci érdeke nem teszi lehetővé a teljes körű nyitást, így az első két évben lezárta piacát a magyar munkavállalók elől. Mi azonban a liberalizálás hívei vagyunk, emellett a kezünkben akarjuk tartani a kölcsönösség érvét abban az értelemben, hogy a magyar nemzeti érdekeket is érvényesítsük, nyilvánvalóan abban a szférában, ahol a magyarok akarnak munkát vállalni. Mostani lépésünk oka egyrészt az, hogy az elmúlt években csökkent a romániai munkavállalók száma Magyarországon. Másrészt Ausztria ugyanazt a gesztust tette velünk, mint amit mi tavaly Románia és Bulgária esetében, amikor meghatározott szakmai körben megnyitottuk a munkaerőpiacot. Úgy látjuk, mindez elegendő garancia arra, hogy Magyarország megnyissa munkaerőpiacát, hiszen immár Európa valamennyi államában komolyan vehető a munkaerő-áramlás szabadságának elve a munkavállalás korlátozásával szemben. Mostani döntésünk nemcsak Romániára és Bulgáriára, hanem valamennyi tagállamra érvényes, hiszen itt az ideje, hogy Európa túlbillenjen a korábbi kétoldalúságok elvén.
Bukarest régóta szorgalmazza a magyarországi román kisebbség országgyűlési képviseletének kialakítását, minderre Nagyszebenben Călin Popescu-Tăriceanu is emlékeztetett. Mit tudnak ígérni e téren?
n Ebben a kérdésben a magyarországi kisebbségi önkormányzatok az év végéig kérték egy olyan szakértői javaslat napirendre tűzését, amelyben remélhetőleg konszenzus alakítható ki. A kormány az elmúlt napokban a magyarországi román kisebbség támogatására is tett egyoldalú lépést azzal, hogy egyedi támogatásban részesítjük a közösség intézményeit. Mindez kicsit keringőre szóló felhívás is, hiszen ha már a román kormány kész volt arra, hogy velünk egyetértésben megállapodást írjon alá a kisebbségkutatás közös támogatásáról, akkor fontosnak tartottuk megelőlegezni mindezt a magyarországi román kisebbség esetében. Mindenképpen helye van a gesztuspolitikának.
Felmerült-e az erdélyi autonómiatörekvések kérdése a közös kormányülésen?
n Napirendszerűen nem volt téma. Ezzel együtt a magyar kormány álláspontja világos: az autonómia a többségi és kisebbségi nemzet közösen kialakított szándékának lehet eredménye, hiszen Európában az önrendelkezés komolyan gyakorolt együttműködési forma. Ilyen értelemben egyik oldalról autonómiát nem lehet erővel a másik ellenére megvalósítani, és az is igaz, hogy az autonómia sokszor lakmuszpapírja a kisebbség és többség együttműködése minőségének.
Raed Arafat, a katasztrófavédelmi főosztály vezetője csütörtökön megerősítette, hogy a katonai ügyészség zárolta a vagyonát, beleértve a bankszámláit is, abban az ügyben, amelyben több személlyel együtt őt is helikopter-csempészéssel gyanúsítják.
Több mint 48 millió lejjel tartoznak a romániai nagyvárosok felének gépjárművezetői a tavaly kiszabott közlekedési bírságok után. Egyes önkormányzatok nyilvántartásaiban szerepelnek olyan büntetések, amelyeket 25 éve nem fizettek ki.
Rövid megbeszélést folytatott az ankarai NATO-csúcs keretében Nicușor Dan román államfő és Magyar Péter miniszterelnök. Az nem derült ki, lesz-e a találkozónak folytatása, miként alakulnak a román–magyar kapcsolatok.
Az Országos Fogyatékosságügyi Hatóság (ANPDPD) leváltott elnöke, Alexandra Zară kijelentette, hogy azért menesztették, mert nem tájékoztatta Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.