
Fotó: Biró István
A küldöttségek tagjait reggel katonai tiszteletadás közepette fogadta az egykori szász város főterén Klaus Johannis polgármester, akinek irodájában Gyurcsány Ferenc és Călin Popescu-Tăriceanu között rövid megbeszélésre is sor került. Ezután a négycsillagos Ramada Szállodában rendezett kormányülés nyitányaként a román miniszterelnök pragmatikus lépésre szánta el magát, bejelentve: a tervezett három óra helyett egyórásra rövidítik a találkozó időtartamát. Az eseményt felvezető expozéjában Gyurcsány Ferenc az első randevú izgalmához hasonlította a 2005-ben Bukarestben rendezett első kormányülés övezte várakozásokat. „Az első randevú után természetesen múlik a szerelem, a két ország kapcsolatában azonban nem elmúlt a bennünket egymás mellé rendelő kíváncsiság és érdeklődés, hanem természetessé vált” – jelentette ki a magyar kormányfő. Hozzátette: a két nép történelme során nagyon sok feszültség halmozódott fel, ám úgy lehet előrelépni, ha nem követjük el apáink hibáit, bűneit. „Ma már természetes, hogy Magyarországra különleges felelősség hárul a Kárpát-medence legnagyobb magyar kisebbsége, a romániai iránt, és fontos, hogy Bukarest ebben a törekvésben ne lásson többet, mint ami benne van – hangoztatta Gyurcsány. – Elvitathatatlan jogunk szabadon gyakorolni vallásunkat, nyelvünket, nemzetiségünket, és ha ez olyan természetes dolog, mint ahogy levegőt veszünk, akkor mindez nem roncsolja, hanem építi a két állam viszonyát.” Călin Popescu-Tăriceanu azzal zárta a gondolatsort, hogy a két ország viszonyában az összekötő kapocs szerepét töltik be a nemzeti kisebbségek. A román kormányfő aláhúzta: Budapest és Bukarest az EU alapjait megteremtő német–francia modell alapján választotta a biztonságon és prosperitáson alapuló együttműködési formát, amely mára példaértékűvé vált Kelet-Közép-Európában. Ezzel együtt a politikus nem tudott konkrétumokkal szolgálni a kisebbségi törvénytervezet elhúzódása és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem esetleges közös finanszírozása kapcsán sem. Gyurcsány ugyanitt fontosnak tartotta aláhúzni, hogy kormánya idén 1,6 milliárd forinttal támogatta a Sapientiát, a bukaresti támogatás azonban az intézmény akkreditálásától függ.
Gyurcsány Nagyszebenben ismertette kormánya döntését, miszerint a szakképesítéssel rendelkező román állampolgárok a jövő évtől szabadon hozzáférhetnek a magyar munkaerőpiachoz. Megjegyezte: a román állampolgárok számára nem Magyarország jelenti a célállomást, amit bizonyít, hogy az elmúlt években az anyaországban csökkent a romániai munkavállalók száma. Mindkét kormányfő elsősorban a kétoldalú gazdasági, energetikai, régió- és területfejlesztési, valamint a határon átívelő projektek megvalósítását helyezte előtérbe – ez utóbbiakra a következő években 250 millió euró áll rendelkezésre. Az aláírt megállapodásokon túlmenően ezért együttműködés körvonalazódik például az Arad és Békés megyei kisutak, a Körös és Maros menti hidak kiépítéséről, közös termálfürdő-turisztikai fejlesztésekről, ipari parkok létesítéséről.
A kormányülést megelőzően Gyurcsány Ferenc kétoldalú megbeszélést folytatott Markó Bélával az RMDSZ nagyszebeni irodájában. A szövetségi elnök egyebek mellett a Konzervatív, illetve a Nagy-Románia Pártnak a romániai magyarság ellen irányuló törekvéseiről tájékoztatta tárgyalópartnerét. Gyurcsány leszögezte: Budapest az erdélyi magyar nemzeti közösség egységes képviseletét támogatja a másfél hét múlva rendezendő európai parlamenti választásokon, hogy a magyarság ne maradjon brüsszeli képviselet nélkül. „Károsnak tekintjük, és rossz szemmel nézzük azt a folyamatot, amelyben az a legfontosabb, miként lehet megosztani ezt a közösséget. Az egység megbontása a képviselet ellehetetlenítéséhez vezet” – hangzott a néven nem nevezett gyurcsányi Tőkés-bírálat. A miniszterelnök hozzátette: a közös kormányülések egyrészt a kétoldalú kapcsolatok kiegyensúlyozottságát teremtették meg, másrészt rávilágítottak arra, hogy „csak beszéddel, retorikai fordulatokkal” nem lehet eredményt elérni az államközi viszonyban. A hivatalos találkozók mellett a budapesti és bukaresti delegációk tagjai számára kötetlen programot is beiktattak, amelynek keretében meglátogatták a szebeni Bruckenthal Múzeumot, ugyanakkor a korábbi évek gyakorlatának megfelelően magyar–román üzletember-találkozót is rendeztek. Călin Popescu-Tăriceanu már kedden megkezdte Szeben megyei látogatását. Klaus Johannis polgármester a megyeszékhely díszpolgárává avatta a kormányfőt, Virgil Ilieş, Szelistye városának egyetlen kalaposmestere pedig a régió juhászai körében divatos fejfedővel ajándékozta meg a politikust.
R. Sz.
Tizenöt megállapodás született Nagyszebenben
Az együttes kormányülésen tizenöt egyezményre adta áldását a magyar és a román fél. Megállapodás született a légtérrendészeti feladatokban való együttműködésről, a kisebbségkutatás támogatásáról, az adóigazgatási együttműködésről, valamint a határon átívelő egészségügyi együttműködések kiemelt területeiről. A két közlekedési minisztérium nyilatkozatot fogadott el az európai vasúti hálózathoz kapcsolódó nagysebességű vonal jövőbeni megvalósításáról a Budapest–Konstanca vonalon. A két tárca megállapodott a magyar– román határon átvezető, közös érdekeltségű, alsóbbrendű utak infrastruktúrájának fejlesztéséről és korszerűsítéséről. Protokollum született a magyar–román hírközlési és informatikai stratégiai program kialakításáról, vízügyi és környezetvédelmi, illetve középítkezési és területfejlesztési téren történő közös érdekű tevékenységekről, projektek EU-forrásokból való társfinanszírozásáról. A két ország belügyminisztériuma Romániának a schengeni térséghez való csatlakozási folyamatát támogató együttműködést szentesített.
Interjú Kiss Péter magyar kancelláriaminiszterrel
Helye van a gesztuspolitikának
Magyarország 2008-tól megnyitja munkaerőpiacát a szakképzett romániai munkavállalók előtt. Elmúltak a kormány és a Magyar Szocialista Párt félelmei a 23 millió román munkavállalóval kapcsolatban?
n Nem voltak ilyen félelmeink. Mindössze azt szerettük volna elkerülni, hogy megismétlődjék az a szituáció, amely velünk uniós csatlakozásunkkor történt, amikor Európában két plusz három éves várakoztatást alkalmaztak a munkaerőpiacon a magyar munkavállalókkal szemben. Miközben a magyar állampolgárok köztudottan a német nyelvterületeken szeretnek munkát vállalni, a kiváló kétoldalú politikai kapcsolatok ellenére Berlin úgy gondolta, hogy munkaerő-piaci érdeke nem teszi lehetővé a teljes körű nyitást, így az első két évben lezárta piacát a magyar munkavállalók elől. Mi azonban a liberalizálás hívei vagyunk, emellett a kezünkben akarjuk tartani a kölcsönösség érvét abban az értelemben, hogy a magyar nemzeti érdekeket is érvényesítsük, nyilvánvalóan abban a szférában, ahol a magyarok akarnak munkát vállalni. Mostani lépésünk oka egyrészt az, hogy az elmúlt években csökkent a romániai munkavállalók száma Magyarországon. Másrészt Ausztria ugyanazt a gesztust tette velünk, mint amit mi tavaly Románia és Bulgária esetében, amikor meghatározott szakmai körben megnyitottuk a munkaerőpiacot. Úgy látjuk, mindez elegendő garancia arra, hogy Magyarország megnyissa munkaerőpiacát, hiszen immár Európa valamennyi államában komolyan vehető a munkaerő-áramlás szabadságának elve a munkavállalás korlátozásával szemben. Mostani döntésünk nemcsak Romániára és Bulgáriára, hanem valamennyi tagállamra érvényes, hiszen itt az ideje, hogy Európa túlbillenjen a korábbi kétoldalúságok elvén.
Bukarest régóta szorgalmazza a magyarországi román kisebbség országgyűlési képviseletének kialakítását, minderre Nagyszebenben Călin Popescu-Tăriceanu is emlékeztetett. Mit tudnak ígérni e téren?
n Ebben a kérdésben a magyarországi kisebbségi önkormányzatok az év végéig kérték egy olyan szakértői javaslat napirendre tűzését, amelyben remélhetőleg konszenzus alakítható ki. A kormány az elmúlt napokban a magyarországi román kisebbség támogatására is tett egyoldalú lépést azzal, hogy egyedi támogatásban részesítjük a közösség intézményeit. Mindez kicsit keringőre szóló felhívás is, hiszen ha már a román kormány kész volt arra, hogy velünk egyetértésben megállapodást írjon alá a kisebbségkutatás közös támogatásáról, akkor fontosnak tartottuk megelőlegezni mindezt a magyarországi román kisebbség esetében. Mindenképpen helye van a gesztuspolitikának.
Felmerült-e az erdélyi autonómiatörekvések kérdése a közös kormányülésen?
n Napirendszerűen nem volt téma. Ezzel együtt a magyar kormány álláspontja világos: az autonómia a többségi és kisebbségi nemzet közösen kialakított szándékának lehet eredménye, hiszen Európában az önrendelkezés komolyan gyakorolt együttműködési forma. Ilyen értelemben egyik oldalról autonómiát nem lehet erővel a másik ellenére megvalósítani, és az is igaz, hogy az autonómia sokszor lakmuszpapírja a kisebbség és többség együttműködése minőségének.
A Közlekedési Minisztérium társadalmi vitára bocsátott egy rendelettervezetet a járműkategóriák és a 2026. július 1-jétől alkalmazandó úthasználati díjak (rovinieta) jóváhagyásáról, amely az EURO környezetvédelmi besorolást is figyelembe veszi.
A közlekedési rendőrök szombatról vasárnapra virradóra, négy óra alatt 1041 szabálysértési bírságot szabtak ki országszerte, 89 jogosítványt vontak be, és több tucat közlekedési bűncselekményt állapítottak meg – közölte vasárnap a Román Rendőrség.
A kormányzati dolgozók szakszervezete (SAALG) szombaton bejelentette, hogy hétfőtől japán sztrájkba kezd.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökével, Ilie Bolojannal tárgyalt szombaton Temesváron a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.
Szombattól országszerte szeszélyessé válik az időjárás: lehűlésre, erős szélre és esőzésekre kell számítani – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Felhőszakadások miatt öt megyére narancssárga riasztást adtak ki.
A hadifelszerelések iránt világszerte megnövekedett kereslet jó fejlődési lehetőséget nyit a román védelmi ipar számára is – jelentette ki Nicușor Dan államfő pénteken.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsának Kolozsváron tartott ülése után kijelentette, a szövetség elsődleges célja a korábbi kormánykoalíció újraalakítása, de nem zárja ki azt a lehetőséget sem, hogy az RMDSZ ellenzékbe vonuljon.
Markó Béla volt RMDSZ-elnök pénteken az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy aggasztja az ország politikai helyzete.
Nem érdemes hivatalos bejelentésre számítani az új miniszterelnök személyéről és az új kormány összetételéről a parlamenti pártokkal folytatandó hétfői konzultáció után – jelentette ki pénteken Nicuşor Dan államfő.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat pénteken kiadott időjárás-előrejelzése szerint vasárnap délutánig az egész országban villámlásokkal és viharos széllökésekkel kísért felhőszakadások, jégeső és jelentős lehűlés várható.