
Gyanú. A nyomozó hatóságok szerint a Micula-fivérek mintegy 400 millió eurót kell hogy visszafizessenek a román államnak
Fotó: Rompres
Nem tartózkodnak Romániában az adócsalással és sikkasztással gyanúsított Micula-fivérek – közölte saját értesülésekre hivatkozva a Digi 24 hírcsatorna.
2025. november 05., 09:042025. november 05., 09:04
Mint arról beszámoltunk, az ügyészek szerint a Micula-testvérek a román állam által követelt 400 millió eurós kártérítés megfizetésének elkerülése érdekében átutalták vállalataik vagyonát olyan cégeknek, amelyeket a háttérből irányítanak.
A Micula testvérek viszont arra hivatkoznak, hogy továbbra is nemzetközi bíróságokon pereskednek a román állammal, és hogy az ügyészség által vizsgált tranzakciók valósak és helyesen értékelték őket, amit a nyomozás során be is szándékoznak bizonyítani.
A cégek egy részét papíron a milliárdos testvérek irányítják a European Food and Drinks csoporton keresztül, hét másik, a háttérből szintén általuk irányított cégre pedig szintén földterületeket, épületeket, gyártóberendezéseket és műszaki berendezéseket ruháztak át.
Mindez 2018 és 2024 között történt, miközben a román állam még mindig pereskedett a milliárdosokkal egy 400 millió euró értékű támogatás miatt, amelyet a Micula testvérek állítólag illegálisan kaptak.
A nyomozók szerint a milliárdosok állítólag úgy hajtották végre az átutalásokat, hogy azok legálisnak tűnjenek: azok a jogi személyek, amelyek megkapták a vagyont, követelésekkel álltak elő az üzletemberekkel szemben.
Az ügyletek során a nyomozó hatóságok szerint egy sor törvénytelenséget követtek el annak érdekében, hogy megmentsék a vállalatcsoport vagyonát, ennek nyomán merült fel a sikkasztás és az adócsalás gyanúja.
Az ügyészség szerint mindezt azért tették, mert tudták, hogy az adóhatóság (ANAF) előbb-utóbb megpróbálja behajtani a 400 millió eurót.
Jelenleg több per is folyamatban van a román bíróságokon, másokban pedig a legfelsőbb bíróság már ítéletets hozott az Ioan és Viorel Micula tulajdonában lévő csoportra vonatkozó óvintézkedések fenntartásáról.
Így a legfelsőbb bíróság megerősítette, hogy az ANAF által hozott intézkedések – amelyekkel ezeknek a vállalatoknak a vagyonát lefoglalták – jogszerűek és indokoltak.
A döntés célja az állam érdekeinek védelme és az Európai Bizottság által jogellenesnek nyilvánított állami támogatások visszaszerzésének garantálása, az adóhatóság nyilatkozata szerint.
A Micula testvérek peres eljárásai a román állam ellen 2005-ben, a romániai EU-csatlakozási tárgyalások keretében hozott kormánydöntés után kezdődtek.
A két testvér azt állította, hogy az European Drinks pénzügyi károkat szenvedett el, miután a kormány megszüntette ezeket az adókedvezményeket.
Hivatkoztak továbbá a Románia és Svédország között aláírt kölcsönös befektetési garancia megállapodásra is, mivel a milliárdosok svéd állampolgársággal is rendelkeznek, és beperelték az államot a Világbank washingtoni választottbíróságán.
Első fokon megnyerték a pert. Ezt követően az európai bíróságok úgy döntöttek, hogy a kártérítést jogtalanul ítélték meg, és azt vissza kell fizetni a román államnak.
2013-ban a Micula testvérek 84,5 millió euró kártérítést nyertek a washingtoni választottbíróságon (ICSID) azzal az indokkal, hogy Románia adókedvezményeket ígért az European Drinks tulajdonosainak a hátrányos helyzetű térségekben végrehajtott beruházásokért, de miután Románia 2007-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, már nem biztosította azokat, mert állami támogatásnak minősültek.
Mint arról beszámoltunk, a nyomozó hatóságok hétfőn hat Bihar megyei helyszínen is házkutatást tartottak a Micula-ikrek által elkövetett bűncselekmények gyanúja miatt.
Akát két évbe is beletelhet, amíg az Európai Unió Bírósága ítéletet hoz a romániai bírák és ügyészek különleges nyugdíjainak csökkentése ügyében – jelentette ki Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság volt elnöke.
A megyei hadkiegészítő parancsnokságok teljes egészében a védelmi minisztérium irányítása alá kerülnének 2027. január elsejétől – jelentette be Ilie Bolojan miniszterelnök a Megyei Tanácsok Országos Szövetségének (UNCJR) szerdai közgyűlésén.
A miniszterelnöki kancellária 2025-ben összesen közel 9,97 millió lejjel (23,7 százalékkal) csökkentette kiadásait az előző évhez képest – tájékoztatott szerdán a kormány sajtóirodája.
A témában megtartott ötödik, szerdai ülésén sem döntött az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvény módosításáról, amely csökkenti a különleges nyugdíjak összegét, és fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt.
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) kedden ismertette az 112-es segélyhívó számra érkező hívások helymeghatározására szolgáló új rendszerét, valamint a hallássérült emberek számára a segélyszolgálat igénybevételét segítő opciót.
A legfelsőbb bíróság kéri az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet ügyében.
Az RMDSZ a kormány tagjaként jobban ki tudja használni potenciálját, mint ellenzékben, de eljöhet egy pont, amikor elgondolkodik a koalícióból való kilépésen – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Kétórás figyelmeztető sztrájkkal tiltakoztak kedden Romániában a községházák alkalmazottai a Bolojan-kormány tervezett közigazgatási reformjában szereplő létszámleépítések ellen.
Együttműködési megállapodást írt alá az európai uniós beruházásokért felelős minisztérium és az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA), amely szerint utóbbi közvetlen hozzáférést kap az EU-alapokból finanszírozott projekteket kezelő platformhoz.
Jelen állás szerint valószínű, hogy az alkotmánybíróság négyszeri halasztás után szerdán sem tud majd dönteni a bírák és ügyészek különleges nyugdíjai ügyében, mivel egyik tagja szabadságon van.
szóljon hozzá!