Fotó: Rompres
2008. április 04., 00:002008. április 04., 00:00
Erről a katonai szövetség 26 tagállamának vezetői a Bukarestben zajló csúcstalálkozó csütörtöki napján döntöttek, miután Görögország jelezte: nem hajlandó mindaddig beleegyezni Macedónia felvételébe, amíg az ország meg nem változtatja nevét. Athén ugyanis sérelmezi, hogy a volt jugoszláv tagállam az egyik észak-görögországi tartomány nevét viseli, és évek óta próbálja névváltoztatásra bírni a szkopjei vezetést. A macedón küldöttség csalódottan vette tudomásul a döntést, és közölte: nem is várja meg a pénteken, a NATO-orosz csúccsal záródó találkozó végét, és hazautazik. A NATO-tagállamok ugyanakkor biztosították Szkopjét: amint a névvita megoldódik, meghívót kap.
Nem teljesült George W. Bush amerikai elnök azon szándéka sem, hogy a szövetség kiterjessze Ukrajnára és Grúziára a csatlakozás „előszobájának” számító akciótervet. Ehelyett elismerték a két ország eddigi erőfeszítéseit, és ígéretet kaptak arra, hogy a NATO kapui nyitva maradnak számukra. A döntést egyik érintett sem értékelte kudarcként, sőt mind Kijev, mind Tbiliszi elégedettségének adott hangot.
A rendezvényen a bővítésen kívül számos fontos döntés született. Nicolas Sarkozy francia elnök például bejelentette, hogy Franciaország vissza kíván térni a NATO integrált katonai szervezetébe. Emellett a Washington által szorgalmazott európai rakétavédelmi rendszerről is megállapodtak. A csúcstalálkozó idején – amelynek csütörtöki napján is tiltakozó megmozdulást tartottak a NATO-ellenes aktivisták – egyébként a vártnál kisebb zavart okoztak a bukaresti biztonsági intézkedések. Mint helyszíni beszámolónkból kiderül, a várt forgalmi káosz elmaradt, ám a konferencia helyszínét így is nehéz megközelíteni – még az akkreditációval rendelkező újságíróknak is. Olvassa el írásainkat!
Hoppon maradt macedónok
Az előzetes várakozásokkal ellentétben három helyett csupán két országot hívtak meg csütörtökön az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe (NATO) a szövetség bukaresti csúcsértekezletén. Jaap de Hoop Scheffer, a katonai szövetség főtitkára közölte: Horvátország és Albánia csatlakozási kérelmére bólintottak rá, míg a harmadik tagjelölt balkáni állam, Macedónia esetében a görög vétó miatt még halasztják a felvétel időpontját. A tagállamok között heves vitákhoz vezető másik ügyben, Ukrajna és Grúzia esetleges csatlakozásának kérdésében szintén felemás döntés született. A George W. Bush amerikai elnök által képviselt washingtoni állásponttal szemben, amely szerint a két ország számára konkrét perspektívákat kell megjelölni a felvétel tekintetében, és ki kell terjeszteni a tagsági akciótervet (angol rövidítéssel MAP), a NATO-csúcs résztvevői végül úgy határoztak, hogy erre csak később kerül sor. Elismerték ugyanakkor a Kijev és Tbiliszi által végrehajtott reformok jelentőségét, és Scheffer ígéretet tett arra, hogy a két volt szovjet tagállam is a szövetség tagja lehet.
Csalódást keltő döntés
A csúcsértekezlet legmeglepőbb döntésének Macedónia felvételének elhalasztása tekinthető – annak ellenére, hogy Görögország már az értekezlet előtt jelezte: továbbra is kifogásolja, hogy az ország az egyik görög tartomány nevét használja, és akár vétójogával is élhet, amennyiben a szkopjei vezetés nem hajlandó megváltoztatni az ország nevét. Mivel a két ország között több éve zajló névvita a NATO-csúcsig nem rendeződött, Athén már szerda este jelezte, hogy nem támogatja Macedónia felvételét. Bár csütörtökön délelőtt újabb egyeztetések zajlottak az ügyben, a görög fél hajthatatlan maradt. Pedig a szkopjei vezetés még a zsarolástól sem zárkózott el: a délelőtt folyamán többször is azzal fenyegetőztek, hogy a meghívás elmaradása esetén idő előtt elhagyják a konferencia helyszínét. Az athéni álláspont ennek ellenére sem módosult, így a szkopjei küldöttség nevében Antonio Milososzki külügyminiszter bejelentette: nem vesznek részt a pénteken záruló rendezvénysorozat további eseményein. „Nehéz időszak ez egy kis nemzet számára, amely azonban 90 százalékos arányban támogatja a NATO-csatlakozást” – fejtette ki a tárcavezető, hozzátéve, Macedónia a mostani kedvezőtlen döntés ellenére folytatja a csatlakozás érdekében kifejtett erőfeszítéseket.
Ezen igyekezetében a NATO is támogatja Szkopjét, a tagok ugyanis siettek leszögezni: Macedónia a Görögországgal fennálló konfliktuson túlmenően tulajdonképpen a csatlakozás minden feltételét teljesítette, így amennyiben megoldódik a nézeteltérés, az ország azonnal meghívást kap. Nicolas Sarkozy francia államfő Angela Merkel német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján leszögezte: Macedóniának nem kell megvárnia a következő NATO-csúcsot a meghíváshoz. Merkel is hangsúlyozta, hogy ez hamarabb is lehetséges, ha rendeződik a macedón–görög névvita.
George Bush amerikai elnök sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Macedónia nem kapott meghívót a csatlakozási tárgyalásokra. Leszögezte, hogy az észak-atlanti szövetség bővítése folytatódni fog. Hangsúlyozta, hogy a NATO kapuinak nyitva kell maradniuk, s a szövetségnek alaposan és méltányosan kell elbírálnia a további csatlakozási kérelmeket.
Derűlátó ukránok és grúzok
A Grúziával és Ukrajnával kapcsolatos döntés már jobban megfelelt a papírformának, hiszen Németország és Franciaország már korábban jelezte: nem tartja jó ötletnek, hogy a NATO szorosabbra fűzze a kapcsolatot a két volt szovjet tagállammal. Bár mind Berlin, mind Párizs azzal érvel, hogy nem tartják még érettnek a két országot a csatlakozásra, vitapartnereik szerint egyértelműen azért ellenzik a Grúziával és Ukrajnával fennálló viszony szorosabbra fűzését, mert nem akarják még jobban felingerelni Oroszországot. Moszkva ugyanis többször is határozottan jelezte: nem tartja szerencsésnek, hogy a NATO az orosz érdekszférában kíván terjeszkedni. Németország ugyanakkor cáfolta, hogy NATO-ügyekben Oroszország ügyvédje lenne. Franz Josef Jung védelmi miniszter közölte, a német ellenzésnek kizárólag „szakmai jellegű” okai vannak. Mint kifejtette, a Merkel-kormány értékelése szerint sem Tbiliszi, sem Kijev nem áll készen arra, hogy hozzájáruljon a többi partner biztonságának szavatolásához. Ez pedig az esetleges tagság előfeltétele – jelentette ki Jung. A két érintett ugyanakkor nem tűnt csalódottnak: David Bakradze grúz külügyminiszter „történelmi döntésnek” nevezte, hogy a NATO elkötelezte magát országa felvétele mellett, Viktor Juscsenko ukrán államfő pedig győzelemként értékelte a bukaresti döntést.
Franciaország visszatér
A NATO-csúcson meghozott fontos döntések nem korlátozódtak csupán a bővítés kérdéskörére. Nicolas Sarkozy francia államfő bejelentette: az év második felében esedékes, december 31-éig tartó francia EU-elnökség után újra be akarja vonni Franciaországot a NATO integrált katonai szervezetébe. A visszatérésre – a katonai szervezetből De Gaulle tábornok 1966-ban vonta ki országát – a jövő áprilisi NATO-csúcs adhat alkalmat, amelyet Franciaország és Németország közösen szándékozik megrendezni a franciaországi Strasbourgban és a Rajna szemközti partján lévő Kehl német városban. A NATO történetében ez lesz az első közös rendezésű csúcsértekezlet. Sarkozy megerősítette, hogy országa egy zászlóaljnyi katonát és különleges erőket küld Afganisztánba az ottani NATO-misszió erősítésére. Egy magas rangú amerikai tisztségviselő szerint George Bush elnök a találkozón megerősítette: az Egyesült Államok további katonákat tud átvezényelni Dél-Afganisztánba, ha Franciaország egy zászlóaljat küld az ázsiai ország keleti részébe. Az Egyesült Államok és Csehország közös nyilatkozatban tudatta: befejezték a tárgyalásokat az amerikai rakétavédelmi rendszerhez tartozó elemek csehországi telepítéséről. Az egyezményt – amely egy radar telepítéséről szól – májusban írják alá. A NATO-tagállamok vezetői zárónyilatkozatuk szerint támogatni fogják az amerikai rakétavédelmi pajzs egyes elemeinek Kelet-Európába történő telepítését. A nyilatkozatban a tagországok elismerik, hogy a Lengyelországba és Csehországba telepítendő rakétapajzs „jelentősen hozzájárul a szövetségesek védelméhez”. Jaap de Hoop Scheffer ugyanakkor elismerte: a rakétavédelmi pajzs nem terjed ki minden tagállamra, így a szervezet vezetői egy olyan rendszer létrehozásáról is döntöttek, amely a többi országot is védelmezi. Călin Popescu-Tăriceanu román kormányfő megjegyezte: ezzel kapcsolatosan még nem történtek konkrét pénzügyi felajánlások. A miniszterelnök egyúttal közölte: Románia hajlandó tújabb katonákat küldeni Afganisztánba, ha a többi tagállam is hasonlóan cselekszik. A bukaresti csúcs résztvevői megállapodtak abban is, hogy Boszniával és Montenegróval párbeszédet kezdenek pénzügyi, gazdasági és biztonsági kérdésekről. Jaap de Hoop Scheffer közölte: a tagállamok nyitottak arra, hogy elmélyítsék a Szerbiával folytatott párbeszédet is.
A NATO-csúcs idején egyébként mintegy száz fő vonult utcára „Stop NATO, stop háború!” feliratú transzparensekkel, így tiltakozva az ellen, hogy előző nap a csendőrség erőszakosan lépett fel egy NATO-ellenes megmozdulás résztvevőivel szemben.
A találkozó pénteken a NATO– Oroszország-csúccsal zárul, amelyen a szervezet vezetői Vlagyimir Putyin orosz államfőt arról próbálják majd meggyőzni: a NATO-bővítés nem Oroszország ellenében történik.
Balogh Levente
Macedónia: vita Nagy Sándor „örökségéről”
Macedónia 1992 előtt soha nem volt független, eltekintve Makedónia ókori államtól, amely valóban részben Macedónia területén húzódott, de semmi köze nincs a jelenlegi országhoz. Az ókorban Macedónia területén a trákok éltek, akiket később a görög makedónok északabbra szorítottak. A Nagy Sándor-i állam peremterülete maradt, amelyet az i. e. 3. századra visszafoglaltak a trák törzsek. A rómaiak i. e. 148-ban hódították meg a területet, és Macedonia provincia részévé teszik. A 4. századra a déli vidéktől eltekintve szinte teljesen elnéptelenedett, gyéren lakottá vált egészen a 7. század első feléig, a déli szlávok megérkezéséig. A 10. században Bulgária, 971-től 1018-ig a Nyugat-Bolgár Birodalom központi vidéke volt, majd bizánci befolyás alá került. 1218 és 1250 között a Bolgár Birodalomhoz tartozott, majd 1250-ben a pelagoniai csatában a Nikaiai Császársághoz került. Dušan István (1331–1355) később Szerbiához csatolta a területet. Az 1389-es rigómezei csata során a Török Birodalom részévé vált. 1913-ban, az első Balkán-háború során Szerbia magához csatolta, így 1918-tól a Szerb–Horvát– Szlovén Királyság, 1929-től Jugoszlávia része. 1946-ban a Jugoszlávia Macedóniai Szocialista Szövetségi Köztársasága nevet vette fel.
Az ország 1991. szeptember 17-én vált függetlenné. Ekkor robbant ki a görög–macedón konfliktus, mivel Görögország kifogásolta, hogy az ország az egyik görög tartomány nevét vette fel, nem beszélve zászlajáról és címeréről. Athén álláspontja nyomatékosítására gazdasági embargót vezetett be Szkopjével szemben. Végül az ENSZ 1993-as határozata tett pontot a kérdés végére azzal, hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (angolul: Former Yugoslav Republic of Macedonia, röviden: FYROM) néven vette fel a tagjai közé. Macedónia 1995-ben megváltoztatta zászlaját és címerét, Görögország ekkor feloldotta a blokádot, és tárgyalásokat kezdett az országgal. 1999-ben a NATO-val együttműködve 400 000 albán menekültet fogadott. 2001-ben a Koszovói Felszabadítási Hadsereg több gerillaakciót is szervezett Macedóniában, a megmozdulásokat végül a NATO verte le.
Forrás: Wikipédia
A hajnali szeizmikus mozgás után újabb, ezúttal a Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt vasárnap 14 óra 39 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A szombaton felszállt két F-16-os vadászgép pilótái engedélyt kaptak arra, hogy lelőjék a román légtérbe behatoló orosz drónt, de mégsem lőttek rá, ahogyan azt a lengyel hadsereg néhány nappal ezelőtt tette.
A kormánykoalíció több pártjának képviselői is cáfolták a kormányszóvivő bejelentését, miszerint a koalícióban egyhangú döntés született volna az alapélelmiszerek árrésplafonjának megszüntetéséről.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt vasárnap 2 óra 22 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Nem a román hadsereg vagy a NATO erői lőtték le a román légtérbe szombaton behatoló orosz drónt – közölte Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Míg eddig rendszerint éjszaka támadta az orosz hadsereg drónokkal a Dunán húzódó román-ukrán határ mentén fekvő ukrajnai célpontokat, ezúttal szombat délután adott ki a román katasztrófavédelem riasztást Tulcea megye lakóinak.
A tanítási normák változását követően a pedagógusok fizetése változatlan marad – jelentette ki szombaton Daniel David.
Románia nem vezényel katonákat Ukrajnába – szögezte le szombaton Ionuţ Moşteanu védelmi miniszter.
Az Eastern Sentry (Keleti Őrszem) katonai művelet az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének gyors reakciója a NATO-tagállamok szuverén légterének ismételt megsértésére – közölte péntek este a külügyminisztérium.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter pénteken menesztette a román vízügyi igazgatóság (ANAR) vezetőjét.