2008. április 17., 00:002008. április 17., 00:00
Az alkotmánybírák döntésükkel a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) 71 parlamenti képviselője által emelt kifogásnak adtak helyt, amikor úgy döntöttek, hogy a módosítást tartalmazó törvény által bevezetett, „igazolatlan eredetű vagyon” kifejezés ellentmond az alaptörvénynek, amely kizárólag a törvénytelen módon szerzett vagyonról rendelkezik. Az ellenzéki honatyák szerint az alkotmány értelmében minden vagyon törvényesen szerzettnek minősül, míg be nem bizonyosodik az ellenkezője, az „igazolatlan eredetű vagyon” kifejezéssel pedig épp ennek az alapelvnek mondanak ellen.
Eckstein ugyanakkor úgy értékelte, hogy amennyiben az alkotmánybírósági döntés alapján a jogszabályba visszakerül a „törvénytelen vagyon” megfogalmazás, akkor a feddhetetlenségi ügynökség, amelynek a szerkezetét és működését szabályozó törvény is az „igazolatlan eredetű vagyon” kifejezést használja, okafogyottá válik. „Az, hogy az intézmény létrehozásához alapul szolgáló jogszabály, a vagyon-ellenőrzési törvény ilyen formán módosul, fejre állítja az ügynökség működését, mivel elveszi a tevékenysége tárgyát. A döntés nyomán az ANI-törvényt tehetjük a kalapunk mellé árvalányhajnak” – fogalmazott a politikus, rámutatva: ha az ANI mostantól csak azt vizsgálhatja, hogy a vagyon törvénytelenül szerzett-e, akkor valójában az igazságszolgáltatás egyik elemévé válik. Az eszközei viszont nincsenek meg egy ilyen feladat ellátásához, ráadásul a döntés ellentmond az intézmény alapvető céljának, annak, hogy megállapítsa a vagyonkülönbözet mértékét, majd továbbítsa az ügyet az illetékes bírósághoz, ez hivatott ugyanis eldönteni, hogy a különbözet törvénytelen módon került-e a tulajdonosához. A szenátor emellett leszögezte, a parlamentnek 45 nap áll rendelkezésére, hogy a törvényt összhangba hozza az alkotmánybíróság döntésével.
Cristian Rădulescu, a PD-L képviselőházi frakcióvezetője Ecksteinnal ellentétben üdvözölte a taláros testület döntését, mivel az szerinte megerősíti az ártatlanság alkotmányban garantált védelmét a vagyonszerzés jogosságát illetően. A politikus úgy vélte, az Eugen Nicolicea szociáldemokrata képviselő által benyújtott, és a parlament által is jóváhagyott módosító javaslat ellentmondott ennek az elvnek. A módosítás emellett lelassította, és körülményessé tette a vagyon-ellenőrzési eljárást – vélte a frakcióvezető. A PD-L honatyái egyébként március 18-án nyújtották be alkotmányossági kifogásukat. Mint arról beszámoltunk, Eckstein korábban épp az ANI-törvény vitája kapcsán mondott le a szenátus jogi bizottságának elnöki tisztségéről, mivel többek között párttársával, Frunda Györggyel is vitába keveredett a „törvénytelen” és az „igazolatlan eredetű” kifejezés használata miatt. Eckstein az utóbbi mellett kardoskodott, és végül ez a kifejezés került be a jogszabályba.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.
A kormányfő egy szerda esti Facebook-bejegyzésben közölte, hogy 2025 harmadik negyedévében a tavalyi év hasonló időszakához képest 12,5 százalékkal, azaz 9,9 milliárd lejjel nőttek a költségvetési bevételek.
A közigazgatási reformról szóló, még kidolgozás alatt álló törvénytervezet a központi közigazgatás esetében a személyi kiadások 10 százalékos csökkentését írja elő.
Az Olt megyei Slatina kórházában a betegek rögzítették, hogy a kórtermekben bogarak mászkálnak és az illemhelyeken kosz uralkodik. A DSP ellenőrzéseket tart.
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ javaslatot tett arra a kormánykoalícióban, hogy a tanügyre ne vonatkozzon a személyi kiadások 10 százalékos csökkentése, amelyet a közigazgatási reformról szóló tervezet ír majd elő.