Második menet: újabb személyeskedések az államfőjelölti vitán

Akárcsak az első alkalommal, ezúttal sem hiányoztak a személyeskedések, Johannis a plágiumüggyel támadta Pontát, míg a szociáldemokrata miniszterelnök folyamatosan azt próbálta sugallni, hogy Johannis megválasztásával Traian Băsescu távozó elnök „rendszere” folytatódna.

Ponta szerint megválasztásával véget érne a Băsescu-rendszer, és két és fél év miniszterelnöki mandátum után úgy érzékeli, hogy stabilitásra és egységre van szükség.

Merkel Johannist támogatja
Bemutatta csütörtökön Klaus Johannis azt a levelet, amelyben Angela Merkel német kancellár a támogatásáról biztosítja őt. A levél értelmében a kancellár örömmel értesült Johannis elindulásáról az elnökválasztáson, mivel annak révén egész Európában tisztelt erények jelennek meg a romániai választási küzdelemben. A levél rámutat, Johannis polgármesterként európai szellemiséget honosított meg Nagyszebenben, a PNl Európai Néppárthoz való csatlakozása és a PDL-lel való szövetségre lépése nyomán pedig a polgári közép erős alakulata jött létre.

Johannis viszont változtatni szeretne: szerinte fordulatra van szükség, és az elmúlt 25 év stílusától gyökeresen eltérően kell politizálni.

A szász jelölt szerint Ponta megválasztása azért nem tenne jó az országnak, mivel pártjának számos esetben meggyűlt a baja az igazságszolgáltatással, ő maga pedig plagizált.

Ponta ugyanakkor azzal védekezett, hogy a legfelsőbb bíróság kimondta: nem másolta doktori disszertációját. Ez azonban nem igaz: a bírák csak elutasították az ügy kivizsgálásáért benyújtott panaszt, de a plágium tényét nem cáfolták.

Ponta Johannis kapcsán megjegyezte: az ő összeférhetetlenségi ügyében még nem született jogerős ítélet, és azt állította, hogy ugyanaz a stábja, „amelyik csökkentette a nyugdíjakat.” Johannis viszont erre megjegyezte: a csökkentést Gabriel Oprea jelenlegi belügyminiszter is megszavazta. Másrészt azzal támadta Pontát, hogy régi mentalitást képvisel, és a háttérből a párt kiskirályai irányítják.

Johannis azzal támadta Pontát, hogy győzelme esetén a parlament elfogadja a korrupció miatt elítélt politikusok számára kedvező amnesztiatörvényt, Ponta viszont ezt cáfolta. Johannis erre azt követelte, hogy péntekre hívják össze a parlamentet, és szavazzák le a törvényt, hogy biztosan ne léphessen hatályba, amit Ponta elhárított.

A volt miniszterek mentelmi joga kapcsán Johannis úgy vélekedett: annak csakis a politikai állásfoglalásokra kellene vonatkoznia, minden más esetben szabad kezet kellene adni az igazságszolgáltatásnak. Egyúttal hitet tett az igazságszolgáltatás függetlensége mellett. Ponta erre azzal reagált, hogy ő javasolta az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) élére az amúgy Băsescu emberének tartott Laura Kövesit.

A törvényhozás kapcsán Johannis kétkamarás, kisebb létszámú parlament szükségességéről beszélt, míg Ponta az általa és Crin Antonescu által a 300 fős parlamentről benyújtott tervezetet hozta fel.

Ponta provokálni próbálta Johannist, amikor föltette neki a kérdést: egyetért-e azzal, hogy az erdélyiek számára minden út Bukarestbe vezet? Johannis közölte: egyetért vele.

Az ACL jelöltje nem élt az utolsó kérdés feltevésének lehetőségével, mert – mint mondta – Ponta úgyis hazudna.

A vita végén Johannis azzal vágott oda a folyton Băsescu elnököt ócsároló Pontának – aki azzal vádolta őt: ugyanúgy „hülyíti” az embereket, mint az államfő –, hogy az államfő vajon „hülyítette” az embereket akkor is, amikor Pontát kinevezte kormányfőnek, míg az ő kinevezését 2009-ben elutasította.

Az elemzések szerint Johannis jobban szerepelt – „teret nyert” – ellenfelével szemben az első vitához képest, amelyet egyértelműen Ponta nyert meg.

A jobboldali jelölt csütörtökön bejelentette: nem vesz részt több tévévitán. Johannis egyúttal megismételte felszólítását a parlament azonnali összehívására és az amnesztiatörvény elvetésére vonatkozóan, és azt is szorgalmazta, hogy a parlament hagyja jóvá az egyes honatyák elleni bűnvádi eljárás megkezdésére vonatkozó ügyészségi felkéréseket.