Magyar-magyar vita az ENSZ-nek bemutatott kisebbségügyi jelentésekről

Asztalos Csaba, a román delegáció vezetője, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke szerint az árnyékjelentés szerzői – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) és a Pro Regio Siculorum Egyesület – nem a megfelelő fórumhoz fordult, amikor autonómiáról, azaz alapvetően közösségi jogokról szóló kérdéseket vetett fel egy olyan bizottság előtt, amely kizárólag az egyéni jogok szemszögéből foglalkozik a kisebbségvédelemmel. Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke szerint ugyanakkor az ENSZ bizottságát igenis foglalkoztatják a közösségi jogok is, a kormánydelegáció magyar képviselői pedig a közigazgatásban dolgozó magyarok alulreprezentáltságát leszámítva nem álltak ki a magyar közösség jogaiért, sőt ahol lehetett, ködösítettek.

Asztalos: a kormányjelentésben minden igaz

A Krónika kérdésére, hogy valósnak tartja-e a kormány romániai kisebbségek helyzetéről szóló hivatalos jelentését, Asztalos Csaba kijelentette: az állam jelentése valós, nem érti, miért lenne benne bármi valótlan. A romániai kormányküldöttség vezetője elmondta: a 160 oldalas jelentés meglehetősen komplex, az 1999-től 2008-ig tartó időszakot elemzi elsősorban, de 2009-re vonatkozó adatokat is tartalmaz. A jelentés részletesen bemutatja a kisebbségi jogok törvényes és intézményes kereteit, foglalkozik a kisebbségek nyelvi jogaival, különös tekintettel a roma kisebbségre, sőt diszkriminatív esettanulmányokat is tartalmaz. Asztalos hozzáfűzte, természetesen a magyar kisebbség nyelvi jogaival is foglalkozik a jelentés.

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke szerint Hantz Péterék árnyékjelentése szakmailag is kifogásolható. „Az árnyékjelentés nem emberjogi, hanem politikai jelentés” – szögezte le a Krónikának Asztalos Csaba. A politikus szerint a házszámot is eltévesztették az árnyékjelentés készítői, amikor kollektív jogokat tárgyaló jelentést nyújtottak be egy olyan bizottsághoz, amelynek hatásköre kizárólag az egyéni jogokra terjed ki. „Ilyen helyen nem jó ez a kérdésfelvetés” – vélte Asztalos. Ugyanakkor elismerte, hogy ami az állami magyar egyetem ügyét illeti, jogos az EMNT, a BKB és a Pro Regio Siculorum Egyesület kérdésfelvetése. Az elöljáró egyébként elmondta, első nap bemutatták a jelentést, míg tegnap a bizottság tagjai kérdéseket tettek fel a dokumentummal kapcsolatban. Megtudtuk: a jelentésben beszámoltak arról is, hogy a közigazgatás terén jelentősen nőtt a magyar közszolgák száma, de ez még mindig nem tükrözi a magyarság számarányát.

Hantz: rózsaszín kép és ködösítés

Nem voltunk megelégedve a kormányküldöttség magyar képviselőinek hozzáállásával, sem mi, sem a szintén árnyékjelentést benyújtó Romani Criss roma emberjogi civil szervezet képviselői – nyilatkozta a Krónikának Hantz Péter, a magyar civil szervezetek árnyékjelentését bemutató BKB alelnöke. Hantz szerint Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője, aki szintén tagja volt a román delegációnak, rózsaszínre festette a romániai kisebbségek helyzetét, az erdélyi magyarok jogait érintő komolyabb problémák esetében – a közigazgatásban alulreprezentált  magyarok ügyét leszámítva –  pedig ködösített. Hantz Péter ugyanakkor a Krónikának elmondta: bízik abban, hogy az általuk készített árnyékjelentés több pontja is bekerül majd a végleges ENSZ-országjelentés ajánlásai közé. Hantz egyúttal elutasította Asztalos Csaba érvelését, miszerint az ENSZ emberjogi bizottsága kizárólag egyéni jogokkal foglalkozik, ezért értelmetlen közösségi jogokról beszélni előttük.

A BKB alelnöke szerint az egyéni jogok gyakran közösségi jogokkal esnek egybe, és a bizottság amúgy is tett fel ilyen irányú kérdéseket a kormányküldöttségnek. Hantz hozzáfűzte, az árnyékjelentést készítő civil szervezeteket ő és Cunnold-Benkő Erika, a Pro Regio Siculorum Egyesület küldötte képviselte Genfben. Cunnold-Benkő Erika a Székelyföld specifikus gondjairól beszélt: mint vázolta, habár a lakosság 80%-a magyar nemzetiségű, a magyar nyelvnek nincs hivatalos státusa, nem használható a formális állami kommunikációban, és a hivatalos dokumentumok többsége csak román nyelven jelenik meg. A Székelyföld infrastruktúrája, a régió alacsony állami támogatása miatt, elmarad az országos átlagtól, a munkanélküliség pedig átlag fölötti. A Pro Regio Siculorum Egyesület elnöke a Székelyföld etnikai arányainak megváltoztatására irányuló törekvésekre, például a militarizálásra, az ortodox egyház térhódítására és moldova köztársaságbeli lakosok betelepítésének terveire is felhívta a figyelmet. 

Hantz Péter az oktatási rendszerben tapasztalható diszkriminatív elemekről beszélt: a magyar etnikum alulreprezentáltsága már a középiskolában elkezdődik, részben azért, mert a magyar diákoknak a román nyelvet anyanyelvi szinten kell tanulniuk, és anyanyelvi szintű vizsgákat kell tenniük ebből a tárgyból. A felsőoktatásról szólva a BKB alelnöke kifejtette: míg a magyar nemzetiség az ország lakosságának 6,6%-át teszi ki, a romániai felsőoktatásban tanuló diákok mindössze 1,6%-a tanulhat magyarul. Megoldást az állami magyar egyetem visszaállítása, illetve a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem román állami támogatása jelenthetne. Végezetül a dél-tiroli példát fölhozva, ahol Olaszország és Ausztria közti ENSZ-közvetítéssel valósult meg az autonómia, az ENSZ közbenjárását kérte Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása érdekében.