2010. augusztus 11., 09:252010. augusztus 11., 09:25
Asztalos Csaba, a román delegáció vezetője, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke szerint az árnyékjelentés szerzői – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) és a Pro Regio Siculorum Egyesület – nem a megfelelő fórumhoz fordult, amikor autonómiáról, azaz alapvetően közösségi jogokról szóló kérdéseket vetett fel egy olyan bizottság előtt, amely kizárólag az egyéni jogok szemszögéből foglalkozik a kisebbségvédelemmel. Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke szerint ugyanakkor az ENSZ bizottságát igenis foglalkoztatják a közösségi jogok is, a kormánydelegáció magyar képviselői pedig a közigazgatásban dolgozó magyarok alulreprezentáltságát leszámítva nem álltak ki a magyar közösség jogaiért, sőt ahol lehetett, ködösítettek.
A Krónika kérdésére, hogy valósnak tartja-e a kormány romániai kisebbségek helyzetéről szóló hivatalos jelentését, Asztalos Csaba kijelentette: az állam jelentése valós, nem érti, miért lenne benne bármi valótlan. A romániai kormányküldöttség vezetője elmondta: a 160 oldalas jelentés meglehetősen komplex, az 1999-től 2008-ig tartó időszakot elemzi elsősorban, de 2009-re vonatkozó adatokat is tartalmaz. A jelentés részletesen bemutatja a kisebbségi jogok törvényes és intézményes kereteit, foglalkozik a kisebbségek nyelvi jogaival, különös tekintettel a roma kisebbségre, sőt diszkriminatív esettanulmányokat is tartalmaz. Asztalos hozzáfűzte, természetesen a magyar kisebbség nyelvi jogaival is foglalkozik a jelentés.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke szerint Hantz Péterék árnyékjelentése szakmailag is kifogásolható. „Az árnyékjelentés nem emberjogi, hanem politikai jelentés” – szögezte le a Krónikának Asztalos Csaba. A politikus szerint a házszámot is eltévesztették az árnyékjelentés készítői, amikor kollektív jogokat tárgyaló jelentést nyújtottak be egy olyan bizottsághoz, amelynek hatásköre kizárólag az egyéni jogokra terjed ki. „Ilyen helyen nem jó ez a kérdésfelvetés” – vélte Asztalos. Ugyanakkor elismerte, hogy ami az állami magyar egyetem ügyét illeti, jogos az EMNT, a BKB és a Pro Regio Siculorum Egyesület kérdésfelvetése. Az elöljáró egyébként elmondta, első nap bemutatták a jelentést, míg tegnap a bizottság tagjai kérdéseket tettek fel a dokumentummal kapcsolatban. Megtudtuk: a jelentésben beszámoltak arról is, hogy a közigazgatás terén jelentősen nőtt a magyar közszolgák száma, de ez még mindig nem tükrözi a magyarság számarányát.
Nem voltunk megelégedve a kormányküldöttség magyar képviselőinek hozzáállásával, sem mi, sem a szintén árnyékjelentést benyújtó Romani Criss roma emberjogi civil szervezet képviselői – nyilatkozta a Krónikának Hantz Péter, a magyar civil szervezetek árnyékjelentését bemutató BKB alelnöke. Hantz szerint Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője, aki szintén tagja volt a román delegációnak, rózsaszínre festette a romániai kisebbségek helyzetét, az erdélyi magyarok jogait érintő komolyabb problémák esetében – a közigazgatásban alulreprezentált magyarok ügyét leszámítva – pedig ködösített. Hantz Péter ugyanakkor a Krónikának elmondta: bízik abban, hogy az általuk készített árnyékjelentés több pontja is bekerül majd a végleges ENSZ-országjelentés ajánlásai közé. Hantz egyúttal elutasította Asztalos Csaba érvelését, miszerint az ENSZ emberjogi bizottsága kizárólag egyéni jogokkal foglalkozik, ezért értelmetlen közösségi jogokról beszélni előttük.
A BKB alelnöke szerint az egyéni jogok gyakran közösségi jogokkal esnek egybe, és a bizottság amúgy is tett fel ilyen irányú kérdéseket a kormányküldöttségnek. Hantz hozzáfűzte, az árnyékjelentést készítő civil szervezeteket ő és Cunnold-Benkő Erika, a Pro Regio Siculorum Egyesület küldötte képviselte Genfben. Cunnold-Benkő Erika a Székelyföld specifikus gondjairól beszélt: mint vázolta, habár a lakosság 80%-a magyar nemzetiségű, a magyar nyelvnek nincs hivatalos státusa, nem használható a formális állami kommunikációban, és a hivatalos dokumentumok többsége csak román nyelven jelenik meg. A Székelyföld infrastruktúrája, a régió alacsony állami támogatása miatt, elmarad az országos átlagtól, a munkanélküliség pedig átlag fölötti. A Pro Regio Siculorum Egyesület elnöke a Székelyföld etnikai arányainak megváltoztatására irányuló törekvésekre, például a militarizálásra, az ortodox egyház térhódítására és moldova köztársaságbeli lakosok betelepítésének terveire is felhívta a figyelmet.
Hantz Péter az oktatási rendszerben tapasztalható diszkriminatív elemekről beszélt: a magyar etnikum alulreprezentáltsága már a középiskolában elkezdődik, részben azért, mert a magyar diákoknak a román nyelvet anyanyelvi szinten kell tanulniuk, és anyanyelvi szintű vizsgákat kell tenniük ebből a tárgyból. A felsőoktatásról szólva a BKB alelnöke kifejtette: míg a magyar nemzetiség az ország lakosságának 6,6%-át teszi ki, a romániai felsőoktatásban tanuló diákok mindössze 1,6%-a tanulhat magyarul. Megoldást az állami magyar egyetem visszaállítása, illetve a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem román állami támogatása jelenthetne. Végezetül a dél-tiroli példát fölhozva, ahol Olaszország és Ausztria közti ENSZ-közvetítéssel valósult meg az autonómia, az ENSZ közbenjárását kérte Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása érdekében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miután az akadékoskodása miatt egyelőre kútba esett az E.On romániai érdekeltségeinek a magyar MVM általi átvétele, Sebastian Burduja volt energiaügyi miniszter most azt akadályozná meg, hogy a Napolact tejfeldolgozó a Bonafarm tulajdonába kerüljön.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) továbbra is támogatja a Bolojan-kormány által kezdeményezett reformokat – jelentette ki szerdán a párt alelnöke, Ciprian Ciucu.
Tudomásul vette szerdai együttes ülésén a képviselőház és a szenátus házbizottsága Nicușor Dan államfő javaslatát az Ukrajnának nyújtott katonai segélyeket koordináló NATO-misszió romániai logisztikai központja parancsnokságának létrehozásáról.
A romániai lakosság csaknem háromnegyede támogatná az önkéntes katonai szolgálat bevezetését – derül ki az INSCOP közvélemény-kutató intézet friss felméréséből.
Az oktatási minisztérium szerdán közvitára bocsátotta a hallgatói ösztöndíjak összegét jóváhagyó miniszteri rendelet tervezetét.
Nemzetközi összeesküvést sejt az ellene felhozott vádak mögött és áldozati pózban tetszeleg Călin Georgescu korábbi szélsőjobboldali államfőjelölt, aki ellen kedden emelt vádat a legfőbb ügyészség az államrend megdöntésére irányuló cselekedetek miatt.
Románia nem tudja 8 százalék alatti költségvetési hiánnyal zárni az idei évet, a jelenlegi deficit magasabb az év elején és az év közepén prognosztizáltnál – ismerte le Ilie Bolojan miniszterelnök egy kedd esti televíziós interjúban.
Nem csupán 2024-ben használták a Călin Georgescu független szélsőjobboldali jelölt elnökválasztási győzelmét szolgáló hibrid háborús eszközöket, hanem idén is bevetették őket – jelentette ki Alex Florenta legfőbb ügyész.
Románia mintegy 1,5 milliárd euró értékű támogatást nyújtott Ukrajnának, ami a GDP körülbelül 0,2 százalékát teszi ki – ismerte el Ilie Bolojan miniszterelnök, ellentmondva ezzel Marcel Ciolacu volt miniszterelnöknek.
A Román Rendőrség kedden közölte, hogy büntetőeljárást indított a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét, George Simiont ért fenyegetések ügyében.
Látogatottsági adatok