bár eredetileg másodpercenkénti 700 köbméter víz áteresztésére tervezték. A hatóságok a gátszakadás megakadályozása végett egyes területeket ellenőrzött módon elárasztottak, ezért mintegy ezer embert kellett kitelepíteni. A gátat még 1978-ban építették a határfolyón – amely akkor a Szovjetuniótól, ma a Moldovai Köztársaságtól választja el Romániát –, a létesítmény egy vízierőművet, valamint egy 59 négyzetkilométeres gyűjtőtavat is magába foglal. Az esetleges gátszakadás veszélyeit Costică Macaleţi volt botoşani prefektus ecsetelte. Mint elmondta, amennyiben a gát átszakadna, a víz egész Moldván végigszáguldana, és Galacig mindent letarolna, ami az útjába kerül. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter a helyszínen elmondta, a katasztrófa elkerülése érdekében a továbbiakban is folytatódnak az ellenőrzött elárasztások. A vízügyi szakemberek tegnap délután négy óráig tartották fenn a pénteken meghirdetett vörös szintű készültséget a Szeret és a Prut folyókon, illetve a folyók felsőbb szakaszain a narancssárga, illetve sárga riasztást. A tegnapi mérleg szerint a moldvai árvizek nyomán öten meghaltak, 15 ezer embert kellett kitelepíteni, és 150 települést érintett a természeti csapás.
Nem csupán Moldvában okozott súlyos károkat az áradás: Máramaros megyében a Vasér völgyében a hatóságok szerint mind a gazdasági, mind a turisztikai tevékenységet szüneteltetni kell jövő évig a pusztítások miatt. A megáradt folyók jelentős szakaszokon alámosták ugyanis a vasúti töltéseket, és számos hidat elsodortak. A megye gazdasága 24 százalékban a fakitermelésre épül, a Vasér völgyében évente százezer köbméter fát termelnek ki. Emellett évente mintegy tízezer turista fordul meg a vidéken, ám most a pusztítások miatt a fakitermelés is leállt, és a már beérkezett szállodai foglalásokat is vissza kellett mondani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Letartóztatta a rendőrség román posta egyik alkalmazottját, miután a gyanú szerint több mint egymillió lej értékű állampapírt lopott el.
A határhoz közeli ukrajnai célpontokat ért eddigi orosz dróntámadások több mint 50 százaléka során hullottak dróndarabok román területre – közölte vasárnap az Agerpres hírügynökség kérdésére a védelmi minisztérium.
A hajnali szeizmikus mozgás után újabb, ezúttal a Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt vasárnap 14 óra 39 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A szombaton felszállt két F-16-os vadászgép pilótái engedélyt kaptak arra, hogy lelőjék a román légtérbe behatoló orosz drónt, de mégsem lőttek rá, ahogyan azt a lengyel hadsereg néhány nappal ezelőtt tette.
A kormánykoalíció több pártjának képviselői is cáfolták a kormányszóvivő bejelentését, miszerint a koalícióban egyhangú döntés született volna az alapélelmiszerek árrésplafonjának megszüntetéséről.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt vasárnap 2 óra 22 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Nem a román hadsereg vagy a NATO erői lőtték le a román légtérbe szombaton behatoló orosz drónt – közölte Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Míg eddig rendszerint éjszaka támadta az orosz hadsereg drónokkal a Dunán húzódó román-ukrán határ mentén fekvő ukrajnai célpontokat, ezúttal szombat délután adott ki a román katasztrófavédelem riasztást Tulcea megye lakóinak.
A tanítási normák változását követően a pedagógusok fizetése változatlan marad – jelentette ki szombaton Daniel David.
Románia nem vezényel katonákat Ukrajnába – szögezte le szombaton Ionuţ Moşteanu védelmi miniszter.
Látogatottsági adatok