Közös tervek az EU-ban

Románia célja, hogy 2011 első felében, a magyar európai uniós elnökség idején csatlakozzék a Schengeni-övezethez –  közölte tegnap Lazăr Comănescu külügyminiszter a magyar kollégájával, Göncz Kingával folytatott bukaresti találkozót követően. A magyar diplomácia vezetője – aki a hamarosan esedékes közös magyar–román kormányülés előkészítésének céljával érkezett a román fővárosba – román kollégája mellett az RMDSZ vezetőivel is megbeszélést folytatott.

Göncz Kinga mind román kollégájával, mind az RMDSZ vezetőivel folytatott tárgyalásai során a szövetség kormányzati szerepvállalását méltatta. A Lazăr Comănescuval lezajlott megbeszélésen leszögezte: az RMDSZ nem csupán a kétoldalú kapcsolatok, hanem az Európai Unióval való együttműködés szempontjából is fontos szerepet játszik.

Hasonlóan fogalmazott Comănescu is, aki az október 21-én esedékes közös kormányülés kapcsán úgy vélte, a 2005-ös első ilyen rendezvény óta számos fontos közös programot sikerült megvalósítani. Mint elmondta, a tegnapi megbeszélésen ezeket is áttekintették. Egyúttal közölte, megállapodtak abban, hogy a következő kormányülésen kiemelt figyelmet szentelnek az infrastruktúra-fejlesztésnek, a környezetvédelmi és energetikai együttműködésnek, az éghajlatváltozásnak, az EU-s magyar–román mezőgazdasági, energiapolitikai, valamint környezetvédelmi kooperációnak.

Göncz Kinga szerint a román EU-tagság nyomán erősödtek a magyar–román kapcsolatok, az uniós alapok minél hatékonyabb lehívása pedig hozzájárul a két ország fejlődésének gyorsulásához, ezért arra kérte a kormányt, fokozza az erre irányuló erőfeszítéseket.

Göncz: fontos az RMDSZ tevékenysége

A Markó Bélával folytatott megbeszéléseket követően Göncz Kinga kijelentette, Magyarország nagyra értékeli az RMDSZ politikáját, amelyet régóta kormányzati pozícióban folytat Romániában. Göncz a romániai magyar közösség érdekérvényesítése és a két ország kapcsolatának alakulása szempontjából egyaránt fontosnak tartotta e szervezet tevékenységét. Kifejezte reményét, hogy az RMDSZ a november 30-án esedékes romániai választások után is nagy erővel folytathatja munkáját ezen a téren a parlamentben, és remélhetőleg ismét kormányzati szerepe lesz. Markó Béla örömét fejezte ki, hogy immár negyedik alkalommal rendezik meg a román–magyar közös kormányülést, ami azt mutatja, hogy folytatódik a párbeszéd a két ország között. A magyar diplomácia vezetője ezzel kapcsolatosan elmondta: az októberi esemény várhatóan felgyorsítja számos területen az együttműködést. Új témák is felkerülnek a listára – hangsúlyozta, példaként említve az energiapolitikát. Az előző kormányülések alkalmával is fontos szerep jutott az RMDSZ-nek. A magyar vendég áttekintette Markó Bélával is a két ország együttműködésének legfontosabb területeit. Ezek egyike az infrastruktúra-fejlesztés, az utak és a vasúti összeköttetés kiépítése, a Dunának mint fontos vízi útnak a fejlesztése. Hangsúlyozták az együttes munka jelentőségét az oktatáspolitika, a környezetvédelem és az önkormányzati együttműködés terén. Cseke Attila kormányfőtitkár a találkozó kapcsán elmondta: a közös kormányülés napirendi pontjai közé a Budapest–Bukarest–Konstanca gyorsvasút 2015-ig történő megépítése is bekerül. Ehhez Ausztria támogatását is kérik.

Lépéshátrányban a román fél

Az RMDSZ vezetőivel folytatott tárgyalások után szóba került a Gozsdu-alapítvány ügye is. „Magyarország mindent megtett a magyar–román Gozsdu-alapítvány ügyében, így többet már nem tehet” – jelentette ki a magyar külügyminiszter. „Magyarország ratifikálta a Gozsdu-alapítvány létrehozásáról szóló megállapodást. Megegyezés született, az ennek nyomán elkészült szerződés elfogadásával megtettük a dolgunkat, többet nem tehetünk” – fogalmazott.

Mint arról beszámoltunk, egy nagyszebeni alapítvány a 19. században Budapesten élt román származású ügyvéd-politikus, Gozsdu Manó által létrehozott alapítvány jogutódjának tartja magát, és igényt tart a Gozsdu-udvarként ismert budapesti ingatlanegyüttesre. A magyar fél közös magyar–román alapítvány létrehozására tett javaslatot, amelyet a 2005-ös közös kormányülésen a román fél el is fogadott. Az alapítvány célja Gozsdu örökségének gondozása, a kétoldalú együttműködés támogatása és ösztöndíjak biztosítása. A magyar Országgyűlés ratifikálta, a román parlament azonban elutasította a megállapodást, mivel a nacionalista politikai erők szerint annak elfogadásával Románia végleg elveszítette volna az esélyét, hogy megszerezze az egykori Gozsdu-vagyont.