Kitörés a bűvös körből?

Az alsóház tanügyi bizottságának alelnöke a Krónikának nyilatkozva elmondta: több mint két éve folyik a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény tervezetének vitája a képviselőház jogi, emberjogi, illetve tanügyi bizottságaiban, a házszabály előírásai pedig rendkívül szövevényessé és nehézkessé teszik az érdemi előrelépést. A tervezet kapcsán ugyanis több száz módosító javaslatot nyújtottak be a pártok, a szabályzat értelmében pedig a három bizottság 67 tagja mindegyikének érdemben kell hozzászólnia a javaslatok mindegyikéhez, ráadásul ezután is további módosítási javaslatok tehetők. Tovább nehezíti az előrelépést, hogy a három szakbizottság együttes üléséről rendszeresen hiányoznak képviselők, a testületek így döntésképtelenek.

Asztalos Ferenc elmondta, megvan a törvényes alap ahhoz, hogy a tervezet szakbizottsági jelentés nélkül kerüljön a plénum elé, hiszen a három testület a szöveg megvitatására megszabott második határidőt is túllépte már, ebben az esetben pedig a házszabályzat lehetővé teszi, hogy a plénum jelentés nélkül is megvitassa a törvénytervezetet.

A tanügyi bizottság alelnöke szerint ez két vonatkozásban is előnyös lehet a megfeneklett kisebbségi törvény kapcsán. Először is a pártok nem bojkottálhatnák a végtelenségig a képviselőház plénumának munkáját, és a szakbizottságokban megszokott parttalan vita sem lenne folytatható. Másodszor a plénumban a teljes nyitottság jegyében zajlana a vita, a pártoknak pedig elkerülhetetlenül meg kellene fogalmazniuk álláspontjukat a kisebbségi törvény kapcsán. Ugyanakkor az alkotmány 73. cikkelyének 3. bekezdése egyértelműen leszögezi, hogy a romániai nemzeti kisebbségek jogállását sarkalatos törvényben kell szabályozni, így tehát a tervezetet ellenző pártoknak óvatosabban kell majd fogalmazniuk, véli Asztalos.

A három képviselőházi szaktestület tegnapi ülésén sem volt jelen a döntéshozatalhoz elegendő számú képviselő. Nicolae Păun, az emberjogi bizottság elnöke, akinek a tegnapi ülést kellett volna vezetnie, úgy értékelte: a kisebbségi törvényt sem a jelenlegi, sem a következő két parlamenti ülésszakon sem sikerül megvitatni.

A politikai pártok többsége a kisebbségi törvényben szereplő oktatási kérdések mellett leginkább azt a fejezetet ellenzi, amely a kulturális autonómiáról és annak intézményeiről szól.