Az alsóház tanügyi bizottságának alelnöke a Krónikának nyilatkozva elmondta: több mint két éve folyik a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény tervezetének vitája a képviselőház jogi, emberjogi, illetve tanügyi bizottságaiban, a házszabály előírásai pedig rendkívül szövevényessé és nehézkessé teszik az érdemi előrelépést. A tervezet kapcsán ugyanis több száz módosító javaslatot nyújtottak be a pártok, a szabályzat értelmében pedig a három bizottság 67 tagja mindegyikének érdemben kell hozzászólnia a javaslatok mindegyikéhez, ráadásul ezután is további módosítási javaslatok tehetők. Tovább nehezíti az előrelépést, hogy a három szakbizottság együttes üléséről rendszeresen hiányoznak képviselők, a testületek így döntésképtelenek.
Asztalos Ferenc elmondta, megvan a törvényes alap ahhoz, hogy a tervezet szakbizottsági jelentés nélkül kerüljön a plénum elé, hiszen a három testület a szöveg megvitatására megszabott második határidőt is túllépte már, ebben az esetben pedig a házszabályzat lehetővé teszi, hogy a plénum jelentés nélkül is megvitassa a törvénytervezetet.
A tanügyi bizottság alelnöke szerint ez két vonatkozásban is előnyös lehet a megfeneklett kisebbségi törvény kapcsán. Először is a pártok nem bojkottálhatnák a végtelenségig a képviselőház plénumának munkáját, és a szakbizottságokban megszokott parttalan vita sem lenne folytatható. Másodszor a plénumban a teljes nyitottság jegyében zajlana a vita, a pártoknak pedig elkerülhetetlenül meg kellene fogalmazniuk álláspontjukat a kisebbségi törvény kapcsán. Ugyanakkor az alkotmány 73. cikkelyének 3. bekezdése egyértelműen leszögezi, hogy a romániai nemzeti kisebbségek jogállását sarkalatos törvényben kell szabályozni, így tehát a tervezetet ellenző pártoknak óvatosabban kell majd fogalmazniuk, véli Asztalos.
A három képviselőházi szaktestület tegnapi ülésén sem volt jelen a döntéshozatalhoz elegendő számú képviselő. Nicolae Păun, az emberjogi bizottság elnöke, akinek a tegnapi ülést kellett volna vezetnie, úgy értékelte: a kisebbségi törvényt sem a jelenlegi, sem a következő két parlamenti ülésszakon sem sikerül megvitatni.
A politikai pártok többsége a kisebbségi törvényben szereplő oktatási kérdések mellett leginkább azt a fejezetet ellenzi, amely a kulturális autonómiáról és annak intézményeiről szól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.
Látogatottsági adatok