Az alsóház tanügyi bizottságának alelnöke a Krónikának nyilatkozva elmondta: több mint két éve folyik a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény tervezetének vitája a képviselőház jogi, emberjogi, illetve tanügyi bizottságaiban, a házszabály előírásai pedig rendkívül szövevényessé és nehézkessé teszik az érdemi előrelépést. A tervezet kapcsán ugyanis több száz módosító javaslatot nyújtottak be a pártok, a szabályzat értelmében pedig a három bizottság 67 tagja mindegyikének érdemben kell hozzászólnia a javaslatok mindegyikéhez, ráadásul ezután is további módosítási javaslatok tehetők. Tovább nehezíti az előrelépést, hogy a három szakbizottság együttes üléséről rendszeresen hiányoznak képviselők, a testületek így döntésképtelenek.
Asztalos Ferenc elmondta, megvan a törvényes alap ahhoz, hogy a tervezet szakbizottsági jelentés nélkül kerüljön a plénum elé, hiszen a három testület a szöveg megvitatására megszabott második határidőt is túllépte már, ebben az esetben pedig a házszabályzat lehetővé teszi, hogy a plénum jelentés nélkül is megvitassa a törvénytervezetet.
A tanügyi bizottság alelnöke szerint ez két vonatkozásban is előnyös lehet a megfeneklett kisebbségi törvény kapcsán. Először is a pártok nem bojkottálhatnák a végtelenségig a képviselőház plénumának munkáját, és a szakbizottságokban megszokott parttalan vita sem lenne folytatható. Másodszor a plénumban a teljes nyitottság jegyében zajlana a vita, a pártoknak pedig elkerülhetetlenül meg kellene fogalmazniuk álláspontjukat a kisebbségi törvény kapcsán. Ugyanakkor az alkotmány 73. cikkelyének 3. bekezdése egyértelműen leszögezi, hogy a romániai nemzeti kisebbségek jogállását sarkalatos törvényben kell szabályozni, így tehát a tervezetet ellenző pártoknak óvatosabban kell majd fogalmazniuk, véli Asztalos.
A három képviselőházi szaktestület tegnapi ülésén sem volt jelen a döntéshozatalhoz elegendő számú képviselő. Nicolae Păun, az emberjogi bizottság elnöke, akinek a tegnapi ülést kellett volna vezetnie, úgy értékelte: a kisebbségi törvényt sem a jelenlegi, sem a következő két parlamenti ülésszakon sem sikerül megvitatni.
A politikai pártok többsége a kisebbségi törvényben szereplő oktatási kérdések mellett leginkább azt a fejezetet ellenzi, amely a kulturális autonómiáról és annak intézményeiről szól.
Raed Arafat, a katasztrófavédelmi főosztály vezetője csütörtökön megerősítette, hogy a katonai ügyészség zárolta a vagyonát, beleértve a bankszámláit is, abban az ügyben, amelyben több személlyel együtt őt is helikopter-csempészéssel gyanúsítják.
Több mint 48 millió lejjel tartoznak a romániai nagyvárosok felének gépjárművezetői a tavaly kiszabott közlekedési bírságok után. Egyes önkormányzatok nyilvántartásaiban szerepelnek olyan büntetések, amelyeket 25 éve nem fizettek ki.
Rövid megbeszélést folytatott az ankarai NATO-csúcs keretében Nicușor Dan román államfő és Magyar Péter miniszterelnök. Az nem derült ki, lesz-e a találkozónak folytatása, miként alakulnak a román–magyar kapcsolatok.
Az Országos Fogyatékosságügyi Hatóság (ANPDPD) leváltott elnöke, Alexandra Zară kijelentette, hogy azért menesztették, mert nem tájékoztatta Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.