
Fotó: Beliczay László
Az RMDSZ képviselőházi és parlamenti jelöltlistáiról harminc törvényhozó szerzett mandátumot a romániai parlamenti választásokon – erősítette meg a központi választási bizottság (BEC), amely hétfőn ismertette a mandátumok elosztását.
2020. december 14., 17:042020. december 14., 17:04
2020. december 14., 17:362020. december 14., 17:36
Az RMDSZ kilenc szenátori mandátumot szerzett, a képviselőházban pedig 21-et, ugyanannyit, mint 2016-ban. A magyar összefogás jegyében kialakított RMDSZ-listákról a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) egy-egy jelöltje is bejutott a bukaresti képviselőházba – közölte az MTI.
Mint arról a Krónika már beszámolt, nem lesz már Kárpátokon túli megyében – a visszaosztási mechanizmus kiszámíthatatlansága által „kisorsolt” – képviselője az RMDSZ-nek, hanem a magyar többségű Kovászna megyében kapta meg a negyedik képviselői helyet. A magyar szövetség felsőházi súlya sem változik:
A vasárnapi parlamenti választásokon az RMDSZ képviselőházi jelöltlistáira 339 030 szavazatot adtak le, ez az érvényes voksok 5,74 százaléka. A magyar szövetség szenátusi jelöltlistáira 348 262-en szavaztak, ami 5,89 százaléknak felel meg.
Az RMDSZ a legutóbbi, 2016-os választásokon – amikor az országos részvétel a mostaninál magasabb, 39,8 százalékos volt – képviselőházi jelöltlistáira 435 969 szavazatot (6,19 százalék), a szenátusi listákra pedig 440 409 szavazatot (6,24 százalék) kapott.
A második a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 25,18, illetve 25,58 százalékkal, harmadik a Mentsétek meg Romániát Szövetségből (USR) és a Szabadság Egység és Szolidaritás Pártjából (PLUS) összeolvadt USR-PLUS 15,37, illetve 15,86 százalékkal.
a képviselőházi voksok 9,08, és a szenátusi szavazatok 9,17 százalékát összesítve.
A mandátumok visszaosztása most sokkal jobban megemelte a bejutó pártok – köztük az RMDSZ – parlamenti súlyát, mint négy évvel ezelőtt, idén ugyanis a voksok több mint 13 százalékát olyan pártokra adták, amelyek nem érték el az ötszázalékos küszöböt.

Krassó-Szörény és Kovászna megyében egy-egy képviselői, Szilágy megyében pedig egy szenátori mandátumot szerzett a december 6-ai parlamenti választáson az RMDSZ ama befutónak számító helyek között, amelyek esetében előre képtelenség megjósolni a pontos választókerületet. Ugyanakkor az RMDSZ Brassó és Konstanca megyei sz
A PSD parlamenti súlya 33,8 százalékra, a PNL-é 28,8 százalékra, az USR-PLUS-é 17,2 százalékra, az AUR-é 10,1 százalékra, az RMDSZ-é pedig 6,5 százalékra emelkedett.
amely a törvényhozók többségének (legalább 233 képviselő és szenátor) támogató szavazatával dönt a kormány beiktatásáról vagy leváltásáról.
A PNL, az USR-PLUS és az RMDSZ részvételével alakítandó, a kisebbségi frakció parlamenti támogatására is számító kormánykoalíciónak elvileg 56 százalékos többsége lehet a bukaresti parlamentben. A december 6-i parlamenti választásokon a szavazásra jogosult román állampolgárok 31,95 százaléka vett részt.
Képviselőház:
Faragó Péter (Arad)
Szabó Ödön (Bihar)
Biró Rozália (Bihar)
Csoma Botond (Kolozs)
Miklós Zoltán (Kovászna)
Könczei Csaba (Kovászna)
Benedek Zakariás (Kovászna/ Szórvány)
Gál Károly (Kovászna)
Kelemen Hunor (Hargita)
Hajdu Gábor (Hargita)
Bende Sándor (Hargita)
Ladányi László-Zsolt (Hargita)
Zakariás Zoltán (Hargita)
Kelemen Attila (Krassó-Szörény)
Kolcsár Károly (Maros)
Csép Éva Andrea (Maros)
Kulcsár-Terza József-György (Maros)
Apjok Norbert (Máramaros)
Magyar Lóránd Bálint (Szatmár)
Nagy Szabolcs (Szatmár)
Seres Dénes (Szilágy)
Szenátus:
Fejér László Ödön (Kovászna)
Tánczos Barna (Hargita)
Antal Lóránt (Hargita)
Császár Károly Zsolt (Maros)
Novák Csaba-Zoltán (Maros)
Cseke Attila (Bihar)
László Attila (Kolozs)
Turos Lóránd (Szatmár)
Kovács Irén Erzsébet (Szilágy)
A bírói és ügyészi különnyugdíjak alkotmánybíróság által is jóváhagyott reformja az első lépés az emberek állam iránti bizalmát gyengítő méltánytalanságok felszámolása felé – jelentette ki egy szerdai videóüzenetben Ilie Bolojan miniszterelnök.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) tagjai közül elsőként Alin Ene reagált a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvényről hozott alkotmánybírósági döntésre. „Meghalt a demokrácia”.
Üdvözölte az államfő, a miniszterelnök és a bukaresti koalíciót alkotó pártok vezetői az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről.
A fejlesztési minisztérium közzétette honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag utolsó, a kormánykoalíció által elfogadott változatát – tájékoztatott szerdán az RMDSZ sajtóirodája.
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Alkotmányosnak minősítette szerdai ülésén az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvény módosítását, amely csökkenti a különleges nyugdíjak összegét, és fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt.
A koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról – jelentette ki kedd este Ilie Bolojan miniszterelnök, leszögezve egyúttal, hogy egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
Huszonegy megye 102 településén, valamint a fővárosban volt szükség az elmúlt 24 órában a katonai tűzoltók beavatkozására a heves esőzések és havazások, hóviharok okozta károk miatt – tájékoztatott a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya.
Nicușor Dan államfővel a költségvetés előkészítéséről, a közigazgatási reformcsomagról és külpolitikai kérdésekről egyeztettek a koalíció vezetői – számolt be kedd este az elnöki hivatalban tartott találkozóról Ilie Bolojan miniszterelnök.
Nem hazudtolta meg magát a szerda reggelig érvényben levő, havazás miatt kiadott vörös riasztás Bukarestben és Ilfov megyében: a fővárosban és környékén kedden és szerdára virradóra legalább 30–35 centiméteres, de akadt, ahol 50 centis hóréteg képződött.
szóljon hozzá!