Ki vétózhat meg kit?

Az ítélet pontos indoklását a hétvégén tették közzé. Az alkotmánybíróság szerint az alaptörvény 88. cikkelye alapján az államfőnek egyetlen alkalommal lehetősége nyílik visszautasítani a kormányfő által jelölt személy kinevezését. Amennyiben azonban a miniszterelnök másodjára valaki mást jelöl ugyanannak a tárcának a vezetésére, az elnöknek már nincs vétójoga.
Nicolai emiatt bírálta a taláros testületet, amelynek tagjai szerinte törvénytelenül jártak el, amikor döntésükkel mintegy „módosították” az alaptörvényt, és átlépték az intézmény alkotmányos kereteit, mivel Adrian Cioroianu külügyminiszter esetében még úgy határoztak: az államfőnek nincs vétójoga a kormány tagjainak jelölésében. Nicolai ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Traian Băsescu nem befolyásolta a testület döntését, bár ez utóbbi az elnöknek tetsző döntést hozott. „Ez az első lépés egy elnöki köztársaság és az önkényuralmi államberendezkedés irányába” – érvelt Nicolai. A szenátor úgy értékelte, senkinek nincs joga megbélyegezni egy személyt, anélkül, hogy bűnösségét bizonyítaná: „Ha Traian Băsescu engem megbélyegzett, akkor holnaptól bárki elutasíthat bárkit valamely munkakör betöltésénél, azzal az indokkal, hogy az illető nem érdemli meg, képtelen ellátni, illetve, hogy személye erkölcsileg kifogásolható”. A szenátor szerint az államfő az elmúlt két hónapban tanúsított magatartásával azt bizonyította be, hogy törvényen felettinek tekinti magát, döntései és lépései pedig az önkényuralom gyakorlásának felelnek meg. Nicolai úgy vélte, az államfő meggátolta alkotmányos jogainak gyakorlásában, azzal, hogy megakadályozta egy köztisztséghez való hozzáférésben. Emellett elfogadhatatlan, hogy az elnök személyes megítélése határozzon abban, hogy elfogadja vagy sem azt a személyt, akit miniszteri tisztségre jelöl a kabinet.
A politikus szerint ezek után indokolt lenne az alkotmány módosítása is, de csak az Európai Unió reformszerződésének hatályba lépését követően. Mint mondta, ezt a Băsescuhoz hasonló politikusok tevékenysége indokolja, akiknek tettei oda vezethetnek, hogy a reformszerződés értelmében Romániát demokrácia-deficites államnak minősítsék. Ebben az esetben ugyanis szerinte akár az ország EU-s tagságát is felfüggeszthetik.
Az alkotmánybíróság indoklását amúgy mások is bírálták. Corneliu Liviu Popescu jogászprofesszor úgy értékelte, az alkotmánybíróság az alaptörvényt kiegészítve bővítette az államfő hatáskörét, és egyben jelentősen leszűkítve a kormányét. „Az indoklással tulajdonképpen felhatalmazzák az elnököt a kormányzásra” – mondta Popescu a NewsIn hírügynökségnek. Renate Weber, a PNL európai parlamenti képviselője szerint a taláros testület tagjai más alkotmányt olvasnak, mint a jelenleg hatályban lévő. „A döntés és indoklása ellentmond annak a szabálynak, amelynek alapján Romániában megalakulnak a kormányok, és az elnöki rendszer bevezetését segíti elő”. Crin Antonescu PNL-alelnök politikai döntésnek minősítette a határozatot, amellyel szerinte az alkotmánybírák mindkét felet megpróbálták megbékíteni.