Kelemennek 284 ezer aláírást sikerült összegyűjtenie – az induláshoz 200 ezer szükséges –, a szignókat tartalmazó ívek benyújtásán a jelölt mellett részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László ügyvezetőelnök-helyettes, Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető, valamint a szövetség több szenátora és képviselője.
Kelemen szerint az ország alkotmánya már rég meghaladott, ezért szükséges az alaptörvény első cikkelyének módosítása. „Minden egyes alkalommal elmondtuk, és most is megismételjük: Románia csupán papíron nemzetállam. Ezt a megállítást módosítani kell, mivel Romániában mintegy tízszázaléknyi nemzeti kisebbség él. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a mentalitás megváltozik majd” – szögezte le Kelemen. Hozzátette, az alkotmányt kell oly módon módosítani, hogy megfeleljen a valóságnak, nem a valóságot kell az alaptörvényhez igazítani.
Az RMDSZ államfőjelöltje úgy vélte, az elkövetkező öt-hét évben az alkotmány mellett az állam alapintézményeit is meg kell reformálni. Szerinte ha ez nem sikerül, az ország szegénységbe süllyed, és az Európai Unió peremére sodródik. Síkra szállt az állami alapintézmények közötti viszony átalakítása és a fejlesztési régiók határainak átrajzolása mellett, mivel úgy vélte, ez utóbbiak jelenleg nem működnek kellőképpen hatékonyan. Úgy vélte, a hipercentralizált államnak el kell tűnnie, és át kel adnia a helyét egy olyan konstrukciónak, amelyben a helyi közösségek, az önkormányzatok és a történelmi régiók szerepe fölértékelődik. Kelemen elmondta, azt az elnökválasztás első fordulóját követően döntik el, kit támogatnak majd a második körben.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) eközben fenntartja korábbi álláspontját, miszerint csak feltételekkel támogatja az RMDSZ államfőjelöltjét. A szervezet szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében úgy véli, az elnökválasztási kampány jó alkalmat kínál az erdélyi magyarság fontosabb céljainak megismertetésére, és kifejti, „egy nemzeti kisebbséghez tartozó jelölt az esélytelenek nyugalmával és racionalitásával jelenítheti meg mindazt, ami kibillentheti a hazai politikai elitet a »modellértékű« román kisebbségvédelmi rendszer hamis meggyőződéséből”.
Ugyanakkor rámutat: „a romániai elnökválasztási folyamatban egy magyar jelölt személye és az általa képviselt program nem csupán pártügy, hanem egész nemzeti közösségünk közügye”. Az EMNT épp emiatt nehezményezi, hogy az RMDSZ nem egyeztetett az erdélyi magyar közélet fontosabb szereplőivel az államfőjelölt személyét illetően. Mivel ez nem történt meg, a testület csupán elvárásait fogalmazhatja meg az RMDSZ államelnökjelöltje által képviselt programmal szemben.
Az EMNT szerint ebben helyet kell kapniuk a következő stratégiai célkitűzéseknek: átfogó alkotmányos reform, amely elismeri a történelmi régiókat és az őshonos nemzeti közösségek államalkotó minőségét, illetve a széles körű személyi elvű autonómiát, valamint a kisebbség anyanyelvének használatát a régiókban, ahol tagjai jelentős számban élnek. További célkitűzés kell hogy legyen a felekezeti oktatás jogállásának törvényes rendezése, az államilag támogatott magyar egyetemi oktatás helyreállítása: önálló magyar karok létrehozása a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen, illetve a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, valamint a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem költségvetési alapokból való finanszírozása.
Úgy vélik, Kelemen Hunor programjában a következő kérdéskörnek is helyet kellene kapnia: a székelyföldi önálló fejlesztési régió létrehozása; olyan területi-közigazgatási reform, amelynek szerves része a Székelyföld sajátos közigazgatási jogállása, területi autonómiája. „Ha mindezek kellő hangsúllyal megjelennek az RMDSZ jelöltjének programjában és közéleti megszólalásai során meggyőzően képviseli, akkor az EMNT tagjai és támogatói jó szívvel adhatják reá szavazatukat a romániai elnökválasztás első fordulójában” – olvasható továbbá a közleményben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Román Rendőrség kedden közölte, hogy büntetőeljárást indított a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét, George Simiont ért fenyegetések ügyében.
Piatra-Neamț város polgármestere, Adrian Niță kedden bejelentette, hogy elrendelte az elektromos rollerek közterületen való elhelyezésére vonatkozó engedély visszavonását, miután egy 15 éves tinédzser tragikus körülmények között életét vesztette.
Horațiu Potra zsoldosvezér jelentős szerepet játszott Călin Georgescu tavalyi választási kampányának megszervezésében és finanszírozásában – derül ki a volt államfőjelölt és feltételezett cinkosai elleni, kedden közzétett vádiratból.
Nicușor Dan államfő kedden közölte, az ügyészségi vizsgálat azt bizonyítja, hogy Oroszország befolyásolta a 2024-es elnökválasztást.
A legfőbb ügyész kedden kijelentette, hogy tavaly november óta a szélsőséges közösségek körében megnőtt a gyűlöletre és erőszakra buzdító üzenetek száma.
Változik a másodikosok, a negyedikesek és a hatodikosok országos képességfelmérő vizsgája – jelentette ki egy keddi szakkonferencián Daniel David oktatási miniszter.
A romániai polgárok közel fele tart egy, az ország elleni orosz támadástól – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia a 2024-es választások kapcsán nagyszabású hibrid kampányok kiemelt célpontja volt – jelentette ki kedden Alex Florenţa.
Vádat emel a legfőbb ügyészség Călin Georgescu korábbi szélsőjobboldali elnökjelölt ellen az alkotmányos rend megdöntésére való felbujtás bűnrészességéért.
Románia és Ukrajna közös projektbe kezdett drónok gyártása céljából – jelentette be Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Látogatottsági adatok