
Politikai megállapodást javasolt a többségi pártok és a kisebbségek között Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke azon a hétfői találkozón, amelyre Klaus Johannis államfő hívta a parlamenti pártok vezetőit annak érdekében, hogy egyeztessenek a védelmi kiadások olyan módon történő növeléséről, hogy azok 2017-től elérjék a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékát.
2015. január 12., 17:462015. január 12., 17:46
Az államfő a parlamenti súlyuk alapján kialakított sorrendben hívta találkozóra a pártokat, így először a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetőit fogadta, majd az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Románia Fejlődéséért Országos Szövetség (UNPR), a Konzervatív Párt (PC), az RMDSZ – amelyet Kelemen mellett Borbély László, Markó Béla és Máté András Levente képviselt –, a kisebbségi frakció és a Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) következett.
Kelemen Hunor a találkozót követően elmondta: a Johannis által felvetett kezdeményezés mellett – amelyet támogatnak – egyéb témákat is fölvetettek. Ezek egyik legfontosabbika a többségi pártok és a kisebbségek között kötendő megállapodás, amely Kelemen szerint szükséges a stabilitás érdekében, és Románia javát szolgálná.
„A megállapodás lényege az volna, hogy a román pártok ne használják ki a nemzetiségi kártyát a kampányban és a politikai diskurzusban, ne csorbítsák a szerzett jogokat, a nemzeti identitás megőrzését szolgáló intézkedésekről legyen folyamatos egyeztetés a többségi pártok és a kisebbségek között” – mutatott rá Kelemen.
Az RMDSZ elnöke emellett elmondta: azt javasolta az államfőnek, hogy írjanak alá pártközi megállapodást az oktatás és az egészségügy finanszírozásának növeléséről is, az oktatás esetében az RMDSZ azt szeretné, hogy a finanszírozás mértéke érje el a GDP 6 százalékát.
A többi párt egyöntetűen támogatta az államfő védelmi kiadások növelésére vonatkozó javaslatát. Alina Gorghiu, a PNL társelnöke szerint a megállapodás egyrészt a NATO-csatlakozáskor az országgal szemben támasztott elvárások teljesítését jelenti, másrészt befektetés az ország biztonságába.
Gabriel Oprea, az UNPR elnöke egyenesen azt javasolta, hogy már 2016-tól a GDP 2 százalékát fordítsák a védelmi kiadásokra.
Daniel Constantin, a PC vezetője elmondta: az általa vezetett párt is egyetért a védelmi kiadások növelésével, ugyanakkor arra kérte az államfőt, írjon ki népszavazást az ország államformájáról. A védelmi kiadások növeléséről szóló paktumot várhatóan ma írják alá a pártok és az államfő.
Az egyeztetéseket követően Johannis rámutatott: a szomszédban zajló események miatt – egy ország erőszakkal változtatta meg a határait – szükséges a hadsereg finanszírozásának növelése. A pártok ezt megértették, és a rendszerváltás utáni 25 évben először összpárti egyetértés alakult ki. Kifejtette: a lépés nyomán lehetővé válik az együttműködés a romániai és a szövetséges államokban működő haditechnikai cégek között.
A NATO tavalyi, walesi csúcstalálkozóján fogalmazódott meg az elvárás, hogy az ukrajnai események fényében a keleti tagállamok növeljék védelmi kiadásaikat a GDP 2 százalékára. Románia jelenleg nagyjából a GDP 1,4 százalékát költi védelemre. Becslések szerint Románia GDP-je 2017-ben 778,2 milliárd lej lehet. Egyébként hétfői sajtóhírek szerint a védelmi tárca arra készül, hogy a Portugáliától megvásárolt 12 darab F16-os vadászgép mellett további 12 darab gépet vásároljon.
Az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) vasárnap bejelentette, hogy közzétette és közvitára bocsátotta az egészségügyi szakemberek elleni agressziót megelőző és felszámoló nemzeti cselekvési stratégia (2026-2030) projektjét.
A jövő héten fokozatos felmelegedés kezdődik az ország egész területén, a nappali hőmérséklet egyes térségekben akár a 14 Celsius-fokot is elérheti – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) heti, az Agerpres által közölt előrejelzéséből.
A Ro-Alert üzenetek a jövőben a veszély súlyosságától függően eltérő hangjelzéssel érkeznek majd – jelentette be a Katasztrófavédelmi Főosztály (DSU) vezetője, Raed Arafat.
Románia a NATO keleti szárnyának kulcsállama, ezért az amerikai katonai jelenlét hosszú távon is biztosított. James Carafano amerikai biztonságpolitikai szakértő szerint Bukarest stratégiai jelentőségét földrajzi helyzete, védelmi képességei adják
Fizikai támadás érte a borsai városi kórház ügyeletes orvosát, miközben egy kórházban kezelt pácienst próbált újraéleszteni – tájékoztatott az Agerpres hírügynökség a Máramaros Megyei Rendőr-főkapitányság (IPJ) szóvivőjének közlésére hivatkozva.
Téliesre fordult újra az időjárás Románia déli és keleti részén: 16 megyében és Bukarestben órák óta havazik és fúj a szél, a hatóságok pedig több helyen lezárták az utakat, korlátozásokat vezettek be, illetve beavatkozásokra kényszerültek.
Ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik kórházi munkaidőben a magánszektorban dolgoznak.
Közös beadvánnyal fordultak Nicușor Danhoz az ország 16 ítélőtáblájának elnökei, arra kérve az államfőt, hogy küldje vissza a parlamentnek újbóli megfontolásra a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet.
Több választási lehetőségük lesz a betegeknek, ha megtörik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNSAS) monopóliuma – jelentette ki Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerint „példátlan” nehézségekkel küzd a román igazságszolgáltatási rendszer a bírák, bírósági jegyzők és bírói asszisztensek hiánya miatt.
szóljon hozzá!