Politikai megállapodást javasolt a többségi pártok és a kisebbségek között Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke azon a hétfői találkozón, amelyre Klaus Johannis államfő hívta a parlamenti pártok vezetőit annak érdekében, hogy egyeztessenek a védelmi kiadások olyan módon történő növeléséről, hogy azok 2017-től elérjék a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékát.
2015. január 12., 17:462015. január 12., 17:46
Az államfő a parlamenti súlyuk alapján kialakított sorrendben hívta találkozóra a pártokat, így először a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetőit fogadta, majd az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Románia Fejlődéséért Országos Szövetség (UNPR), a Konzervatív Párt (PC), az RMDSZ – amelyet Kelemen mellett Borbély László, Markó Béla és Máté András Levente képviselt –, a kisebbségi frakció és a Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) következett.
Kelemen Hunor a találkozót követően elmondta: a Johannis által felvetett kezdeményezés mellett – amelyet támogatnak – egyéb témákat is fölvetettek. Ezek egyik legfontosabbika a többségi pártok és a kisebbségek között kötendő megállapodás, amely Kelemen szerint szükséges a stabilitás érdekében, és Románia javát szolgálná.
„A megállapodás lényege az volna, hogy a román pártok ne használják ki a nemzetiségi kártyát a kampányban és a politikai diskurzusban, ne csorbítsák a szerzett jogokat, a nemzeti identitás megőrzését szolgáló intézkedésekről legyen folyamatos egyeztetés a többségi pártok és a kisebbségek között” – mutatott rá Kelemen.
Az RMDSZ elnöke emellett elmondta: azt javasolta az államfőnek, hogy írjanak alá pártközi megállapodást az oktatás és az egészségügy finanszírozásának növeléséről is, az oktatás esetében az RMDSZ azt szeretné, hogy a finanszírozás mértéke érje el a GDP 6 százalékát.
A többi párt egyöntetűen támogatta az államfő védelmi kiadások növelésére vonatkozó javaslatát. Alina Gorghiu, a PNL társelnöke szerint a megállapodás egyrészt a NATO-csatlakozáskor az országgal szemben támasztott elvárások teljesítését jelenti, másrészt befektetés az ország biztonságába.
Gabriel Oprea, az UNPR elnöke egyenesen azt javasolta, hogy már 2016-tól a GDP 2 százalékát fordítsák a védelmi kiadásokra.
Daniel Constantin, a PC vezetője elmondta: az általa vezetett párt is egyetért a védelmi kiadások növelésével, ugyanakkor arra kérte az államfőt, írjon ki népszavazást az ország államformájáról. A védelmi kiadások növeléséről szóló paktumot várhatóan ma írják alá a pártok és az államfő.
Az egyeztetéseket követően Johannis rámutatott: a szomszédban zajló események miatt – egy ország erőszakkal változtatta meg a határait – szükséges a hadsereg finanszírozásának növelése. A pártok ezt megértették, és a rendszerváltás utáni 25 évben először összpárti egyetértés alakult ki. Kifejtette: a lépés nyomán lehetővé válik az együttműködés a romániai és a szövetséges államokban működő haditechnikai cégek között.
A NATO tavalyi, walesi csúcstalálkozóján fogalmazódott meg az elvárás, hogy az ukrajnai események fényében a keleti tagállamok növeljék védelmi kiadásaikat a GDP 2 százalékára. Románia jelenleg nagyjából a GDP 1,4 százalékát költi védelemre. Becslések szerint Románia GDP-je 2017-ben 778,2 milliárd lej lehet. Egyébként hétfői sajtóhírek szerint a védelmi tárca arra készül, hogy a Portugáliától megvásárolt 12 darab F16-os vadászgép mellett további 12 darab gépet vásároljon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!