Fotó: Thomas Campean
Az üzemanyagár-kompenzáció ötletével elsősorban a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a miniszterelnök értett egyet, a koalíció többi tagja pedig szolidáris volt ezzel a döntéssel – jelentette ki kedden Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
2022. június 28., 20:412022. június 28., 20:41
2022. június 28., 20:572022. június 28., 20:57
A Digi 24-nek nyilatkozva a miniszterelnök-helyettes elmondta, több javaslat is volt ebben a kérdésben, és végül ezt fogadták el.
A gyakorlatba ültetéshez szükséges mechanizmusokat az energetikai, a gazdasági és a pénzügyi tárca dolgozza ki. Nem nyúlunk tehát sem a jövedéki adóhoz, sem az áfához, hanem kompenzáljuk az üzemanyag árát az állami büdzséből azon vállalatok számára, amelyek alkalmazzák ezt a csökkentést” – mutatott rá Kelemen.
Nicolae Ciucă kormányfő kiegyensúlyozott intézkedésnek tartja az üzemanyagárak 50 banis csökkentését, nyomatékosítva, hogy nem ez a megfelelő időpont a politikai versengésre olyan kérdésekben, amelyek „kihatnak az emberek életére”.
Figyelembe véve, hogy az ÖMV és a Rompetrol képviselőivel is tárgyaltak erről, úgy véli, hogy „a kereskedők túlnyomó többsége alkalmazni fogja ezt a kompenzációt”.
„Ezen a ponton valóban csak ennyit lehetett biztosítani az állami költségvetésből, de elismerem, hogy több javaslat is volt a koalíció asztalán” – mondta az RMDSZ elnöke.
Kelemen magyarázata szerint Magyarországon be lehetett vezetni az árplafont az üzemanyagra, mivel a magyar állam többségi részvényes a MOL vállalatnál, amely a magyarországi piac mintegy 80 százalékát birtokolja. A magyar hatóságok csökkentették a haszonkulcsot, ami lehetővé tette az ár korlátozását, amire a román államnak nincs lehetősége, mivel nem rendelkezik többséggel az olajtársaságokban.
(...) És most kiderült, hogy a régi hibáknak hosszú távú következményei vannak, amelyek most, 2022-ban is kihatnak. Annak idején persze úgy gondoltuk, hogy mindennek magánkézre kell kerülnie. (...) A román állam elveszített minden ellenőrzést ezen szektor fölött, és nem csak” – magyarázta az RMDSZ-es politikus.
A román állam azonban most nem nyúlhat hozzá a profithoz, mivel nem többségi részvényes ezekben a vállalatokban – írja az Agerpres.
„Hogy kinek milyen véleménye volt a koalícióban, tényleg nem számít. Kiterjedt viták folytak, néha elég hevesek, de most ez volt a döntés, és ezt a döntést végre fogjuk hajtani” – szögezte még le Kelemen.
Ötven banival fogja kompenzálni a kormány az üzemanyag fogyasztói árának emelkedését júliustól, az összeg felét az állam állja – jelentette be csütörtökön Nicolae Ciucă miniszterelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!