Fotó: Presidency.ro
Felszólította Klaus Johannis államfő szerdán a román kormányt, hogy haladéktalanul gondolja át a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvényét, és álljon elő megoldási javaslatokkal.
2019. január 16., 12:312019. január 16., 12:31
2019. január 16., 13:112019. január 16., 13:11
Sajtónyilatkozatában az elnök rámutatott, sok szó esett az elmúlt napokban arról, hogy számos elítéltet engedtek ki a börtönből eredetileg megszabott büntetésének letöltése előtt az úgynevezett büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvénye alapján, „vagyis azért, mert rosszak a körülmények a romániai börtönökben”. „A román állampolgárok biztonsága nem képezheti alku tárgyát. Gyorsan le kell vonnunk a következtetéseket, és olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek nyomán az emberek nyugodtak lehetnek saját otthonukban, nem kell attól tartaniuk, hogy rájuk tör egy szabadon engedett bűnöző” – fogalmazott Johannis.
„Azzal, hogy más kormányokban keressük a bűnbakot, semmit nem lehet megoldani” – idézte az Agerpres hírügynökség Johannist, aki utalt az igazságügyi miniszter és a miniszterelnök ama kijelentésére, miszerint a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvényét a Dacian Cioloş vezette szakértői kormány kezdeményezte. A büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvénye (2017/169-es számú törvény) értelmében valamennyi, nem megfelelő fogva tartási körülmények között letöltött harminc napért hat nappal lerövidül a foglyok büntetése.
Mint arról beszámoltunk, a szociáldemokrata kormánytöbbség azt hangoztatja, hogy a túlzsúfolt börtönökben raboskodó elítéltek büntetésének lerövidítéséről szóló törvénytervezet a Romániát 2016-ban vezető szakértői kormány terjesztette a parlament elé, miután az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) úgynevezett „pilótaítéletben” (az azonos témájú ügyeket egységesítő modellértékű döntés) marasztalta el Romániát a börtönökben uralkodó embertelen körülmények miatt. A jobbközép ellenzék viszont azzal vádolja a kormányoldalt, hogy korrupt politikusainak idő előtti kiszabadítása érdekében olyan módosításokkal fogadták el a jogszabályt, amelyek valóságos amnesztiatörvénnyé tették azt.
A törvény minden elítéltnek hat nappal rövidíti le a büntetését minden olyan hónapért, amelyet olyan közös cellában töltött, ahol nem jut legalább négy négyzetméter egy rabra. A parlamenti szakbizottság kiegészítése szerint azoknak a raboknak is lerövidítik a büntetését, akiket megfosztottak a természetes fénytől, a szabad levegőtől, a minimális higiéniai feltételektől, a WC-használat intimitásától, vagy akiket penészes, beázott, levegőtlen cellákban, rovarok és rágcsálók társaságában tartottak fogva. A szakértői kormány tervezetében még csak a helyszűke szerepelt a büntetés lerövidítésének indokaként, amelyre háromnapos jóváírást adtak volna havonként.
A büntetésvégrehajtó intézetek országos igazgatósága (ANP) szerint 14 402 elítélt esetében alkalmazták a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvényét annak életbe lépésétől 2018 végéig. „11 851 személyt az illetékes bírói testületek által jóváhagyott feltételes szabadlábra helyezési kérelmek alapján engedtek szabadon, a fennmaradó 2551 személynek letelt a kiszabott büntetése. A 2017/169-es törvény alapján szabadlábra helyezett személyek közül 724-en kerültek vissza a börtönbe, ez a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvénye haszonélvezőinek 5,02 százaléka” – szögezi le a börtönigazgatóság.
Az elmúlt időszakban számos erőszakos bűncselekmény – gyilkosság, nemi erőszak, rablás – elkövetőiről kiderült, hogy a büntetésüket lerövidítő törvény miatt idő előtt kerültek szabad lábra. A hét végén Medgyesen egy fiatalembert ölt meg több késszúrással három visszaeső bűnöző, kettőről közülük kiderült, hogy még börtönben ülnének, ha nem lépett volna hatályba a büntetésüket lerövidítő jogorvoslati törvény.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Parázs vitát váltott ki az e-SănătateaMea (e-Egészségem) nevű új romániai egészségügyi portál szeptember 1-jei indulása, különösen a családorvosok körében.
Ötezer lejes pénzjutalmat kapnak azok a végzősök, akik a 2026-os érettségi vizsgán tízes átlagot értek el – döntött csütörtöki ülésén a kormány.
Nem hagyta szó nélkül Csoma Botond, hogy Cătălin Drulă, a magyar szervezettel koalícióban kormányzó USR képviselője magyar nyelven bírálta az RMDSZ-t a képviselőház házbizottságának megválasztását övező botrány nyomán.
Az Európai Bizottság hivatalosan magyarázatot kért a román hatóságoktól a nemrég hatályba lépett új feddhetetlenségi törvényről, különös tekintettel az úgynevezett „Fritz-módosítás” rendelkezésére.
Az RMDSZ készen áll arra, hogy hozzájáruljon egy új kormány megalakításához, akár azzal, hogy parlamenti támogatást nyújt egy, a Szociáldemokrata Párt (PSD) által vezetett kisebbségi kormánynak – jelentette ki Tánczos Barna.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) új online platformmal rukkolt elő, amely összefogja az állami nyugdíjakkal, a társadalombiztosítással, a munkahelyi balesetekkel és a foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos információkat és szolgáltatásokat.
A PSD nyomást gyakorolt az RMDSZ-re a neki járó háznagyi tisztség kapcsán, ezért döntött végül úgy, hogy a keddi voksoláson megszavazza a képviselőház házbizottsága összetételének vitatott módosítását – jelentette ki a Krónikának Csoma Botond.
A Silva szakszervezeti szövetség szerint a Romsilva átszervezése működésképtelenné teheti a vállalatot és veszélybe sodorhatja az állami erdővagyont, ezért a Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz (CSAT) fordultak az ügyben.
Összesen százezer lejre bírságolt a fogyasztóvédelmi hatóság egy szállodát a Fekete-tenger romániai partszakaszán található Saturn üdülőtelepen, miután a hotelben kedd este több tucat vendég rosszul lett, feltételezhetően ételmérgezés miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!