
Fotó: Presidency.ro
Felszólította Klaus Johannis államfő szerdán a román kormányt, hogy haladéktalanul gondolja át a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvényét, és álljon elő megoldási javaslatokkal.
2019. január 16., 12:312019. január 16., 12:31
2019. január 16., 13:112019. január 16., 13:11
Sajtónyilatkozatában az elnök rámutatott, sok szó esett az elmúlt napokban arról, hogy számos elítéltet engedtek ki a börtönből eredetileg megszabott büntetésének letöltése előtt az úgynevezett büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvénye alapján, „vagyis azért, mert rosszak a körülmények a romániai börtönökben”. „A román állampolgárok biztonsága nem képezheti alku tárgyát. Gyorsan le kell vonnunk a következtetéseket, és olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek nyomán az emberek nyugodtak lehetnek saját otthonukban, nem kell attól tartaniuk, hogy rájuk tör egy szabadon engedett bűnöző” – fogalmazott Johannis.
„Azzal, hogy más kormányokban keressük a bűnbakot, semmit nem lehet megoldani” – idézte az Agerpres hírügynökség Johannist, aki utalt az igazságügyi miniszter és a miniszterelnök ama kijelentésére, miszerint a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvényét a Dacian Cioloş vezette szakértői kormány kezdeményezte. A büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvénye (2017/169-es számú törvény) értelmében valamennyi, nem megfelelő fogva tartási körülmények között letöltött harminc napért hat nappal lerövidül a foglyok büntetése.
Mint arról beszámoltunk, a szociáldemokrata kormánytöbbség azt hangoztatja, hogy a túlzsúfolt börtönökben raboskodó elítéltek büntetésének lerövidítéséről szóló törvénytervezet a Romániát 2016-ban vezető szakértői kormány terjesztette a parlament elé, miután az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) úgynevezett „pilótaítéletben” (az azonos témájú ügyeket egységesítő modellértékű döntés) marasztalta el Romániát a börtönökben uralkodó embertelen körülmények miatt. A jobbközép ellenzék viszont azzal vádolja a kormányoldalt, hogy korrupt politikusainak idő előtti kiszabadítása érdekében olyan módosításokkal fogadták el a jogszabályt, amelyek valóságos amnesztiatörvénnyé tették azt.
A törvény minden elítéltnek hat nappal rövidíti le a büntetését minden olyan hónapért, amelyet olyan közös cellában töltött, ahol nem jut legalább négy négyzetméter egy rabra. A parlamenti szakbizottság kiegészítése szerint azoknak a raboknak is lerövidítik a büntetését, akiket megfosztottak a természetes fénytől, a szabad levegőtől, a minimális higiéniai feltételektől, a WC-használat intimitásától, vagy akiket penészes, beázott, levegőtlen cellákban, rovarok és rágcsálók társaságában tartottak fogva. A szakértői kormány tervezetében még csak a helyszűke szerepelt a büntetés lerövidítésének indokaként, amelyre háromnapos jóváírást adtak volna havonként.
A büntetésvégrehajtó intézetek országos igazgatósága (ANP) szerint 14 402 elítélt esetében alkalmazták a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvényét annak életbe lépésétől 2018 végéig. „11 851 személyt az illetékes bírói testületek által jóváhagyott feltételes szabadlábra helyezési kérelmek alapján engedtek szabadon, a fennmaradó 2551 személynek letelt a kiszabott büntetése. A 2017/169-es törvény alapján szabadlábra helyezett személyek közül 724-en kerültek vissza a börtönbe, ez a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvénye haszonélvezőinek 5,02 százaléka” – szögezi le a börtönigazgatóság.
Az elmúlt időszakban számos erőszakos bűncselekmény – gyilkosság, nemi erőszak, rablás – elkövetőiről kiderült, hogy a büntetésüket lerövidítő törvény miatt idő előtt kerültek szabad lábra. A hét végén Medgyesen egy fiatalembert ölt meg több késszúrással három visszaeső bűnöző, kettőről közülük kiderült, hogy még börtönben ülnének, ha nem lépett volna hatályba a büntetésüket lerövidítő jogorvoslati törvény.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) craiovai polgármestere, Lia Olguța Vasilescu szerint elegendő parlamenti támogatás állhat össze egy Sorin Grindeanu által vezetett, egyszínű PSD- kormány mögött – akár az RMDSZ szavazataival is.
Kellemetlen, de szerencsésen végződő találkozása volt szombaton két turistának – egy apának és lányának – a Csukás-hegységben.
Figyelmeztetéseket adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat a kánikula miatt. Vasárnap reggeltől 16 megyében vörös riasztást lép életbe, hétfőtől szerdáig pedig az ország területének háromnegyed részére rendeltek el harmadfokú riasztást.
Alig telt el néhány óra azután, hogy a kormányzó jobbközép pártok (PNL, USR és az RMDSZ) Siegfried Mureșan személyében önálló miniszterelnök-jelölttel rukkoltak elő, többen máris azzal vádolják az EP-képviselőt, hogy idegen érdekek szolgálatában áll.
Nicușor Dan elnök közölte, hogy a pártok visszatértek a „politikai patthelyzethez”, miután a PNL kedden még kötelezettséget vállalt egy kisebbségi PSD-kormány megszavazására, ám később megváltoztatta az álláspontját.
Románia a német technológiai megoldást alkalmazza az európai digitális pénztárca saját verziójának kifejlesztéséhez. Az Európai Unió tagállamaként az országnak 2026 decemberéig kötelezően implementálnia kell a digitális tárcát.
2026 júliusától ismét emelkedik a nők öregségi nyugdíjkorhatára: 62 éves és 7 hónapos koruktól kérhetik a nyugdíjazásukat. Ez egy hónappal magasabb korhatárt jelent az év első felében nyugdíjba vonuló nőkhöz képest.
A PNL, az USR, valamint az RMDSZ szabotálja a kormányalakítást, és folyamatosan új feltételeket találnak ki pozícióik megőrzéséért – szögezte le pénteki közleményében a PSD.
A barna medve szigorú uniós védettségének lazítását sürgeti Románia több tagállammal közösen, mert Tánczos Barna ügyvivő miniszter szerint a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a túlszaporodott állomány hatékony kezelését.
szóljon hozzá!