
Fotó: Presidency.ro
Felszólította Klaus Johannis államfő szerdán a román kormányt, hogy haladéktalanul gondolja át a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvényét, és álljon elő megoldási javaslatokkal.
2019. január 16., 12:312019. január 16., 12:31
2019. január 16., 13:112019. január 16., 13:11
Sajtónyilatkozatában az elnök rámutatott, sok szó esett az elmúlt napokban arról, hogy számos elítéltet engedtek ki a börtönből eredetileg megszabott büntetésének letöltése előtt az úgynevezett büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvénye alapján, „vagyis azért, mert rosszak a körülmények a romániai börtönökben”. „A román állampolgárok biztonsága nem képezheti alku tárgyát. Gyorsan le kell vonnunk a következtetéseket, és olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek nyomán az emberek nyugodtak lehetnek saját otthonukban, nem kell attól tartaniuk, hogy rájuk tör egy szabadon engedett bűnöző” – fogalmazott Johannis.
„Azzal, hogy más kormányokban keressük a bűnbakot, semmit nem lehet megoldani” – idézte az Agerpres hírügynökség Johannist, aki utalt az igazságügyi miniszter és a miniszterelnök ama kijelentésére, miszerint a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvényét a Dacian Cioloş vezette szakértői kormány kezdeményezte. A büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvénye (2017/169-es számú törvény) értelmében valamennyi, nem megfelelő fogva tartási körülmények között letöltött harminc napért hat nappal lerövidül a foglyok büntetése.
Mint arról beszámoltunk, a szociáldemokrata kormánytöbbség azt hangoztatja, hogy a túlzsúfolt börtönökben raboskodó elítéltek büntetésének lerövidítéséről szóló törvénytervezet a Romániát 2016-ban vezető szakértői kormány terjesztette a parlament elé, miután az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) úgynevezett „pilótaítéletben” (az azonos témájú ügyeket egységesítő modellértékű döntés) marasztalta el Romániát a börtönökben uralkodó embertelen körülmények miatt. A jobbközép ellenzék viszont azzal vádolja a kormányoldalt, hogy korrupt politikusainak idő előtti kiszabadítása érdekében olyan módosításokkal fogadták el a jogszabályt, amelyek valóságos amnesztiatörvénnyé tették azt.
A törvény minden elítéltnek hat nappal rövidíti le a büntetését minden olyan hónapért, amelyet olyan közös cellában töltött, ahol nem jut legalább négy négyzetméter egy rabra. A parlamenti szakbizottság kiegészítése szerint azoknak a raboknak is lerövidítik a büntetését, akiket megfosztottak a természetes fénytől, a szabad levegőtől, a minimális higiéniai feltételektől, a WC-használat intimitásától, vagy akiket penészes, beázott, levegőtlen cellákban, rovarok és rágcsálók társaságában tartottak fogva. A szakértői kormány tervezetében még csak a helyszűke szerepelt a büntetés lerövidítésének indokaként, amelyre háromnapos jóváírást adtak volna havonként.
A büntetésvégrehajtó intézetek országos igazgatósága (ANP) szerint 14 402 elítélt esetében alkalmazták a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvényét annak életbe lépésétől 2018 végéig. „11 851 személyt az illetékes bírói testületek által jóváhagyott feltételes szabadlábra helyezési kérelmek alapján engedtek szabadon, a fennmaradó 2551 személynek letelt a kiszabott büntetése. A 2017/169-es törvény alapján szabadlábra helyezett személyek közül 724-en kerültek vissza a börtönbe, ez a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvénye haszonélvezőinek 5,02 százaléka” – szögezi le a börtönigazgatóság.
Az elmúlt időszakban számos erőszakos bűncselekmény – gyilkosság, nemi erőszak, rablás – elkövetőiről kiderült, hogy a büntetésüket lerövidítő törvény miatt idő előtt kerültek szabad lábra. A hét végén Medgyesen egy fiatalembert ölt meg több késszúrással három visszaeső bűnöző, kettőről közülük kiderült, hogy még börtönben ülnének, ha nem lépett volna hatályba a büntetésüket lerövidítő jogorvoslati törvény.
A kormánykoalíció hétfői ülésén a pártok képviselői egy intézkedéscsomagról állapodtak meg, amely többek között 25 százalékos adócsökkentést irányoz elő a 100 évnél régebbi épületek esetében, illetve 15%-os csökkentést az 50 és 100 év közötti épületeknél.
Továbbra is problémás a romániai átoltottsági arány – hívta fel a figyelmet hétfőn Alexandru Rogobete. Az egészségügyi miniszter hangsúlyozva, hogy a különféle kezdeményezések, köztük a gyógyszertári oltás kísérleti programja sem hozott érdemi javulást.
A Szociáldemokrata Párt nem támogatja az idei költségvetést a szociáldemokraták által javasolt szolidaritási csomag nélkül - közölte hétfőn a Facebook-oldalán Mihai Fifor képviselő.
Politikai felelősségre vonás, akár tisztségből való felmentés is várhat azokra a miniszterekre és államtitkárokra, akiknek mulasztása miatt Románia uniós helyreállítási forrásokat veszít.
Az ország több régióját érintő, havazásra és hóviharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) figyelmeztetéseket adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Február 24-én, kedden, az ukrajnai háború kezdetének negyedik évfordulóján az ukrán zászló színeivel világítják meg a parlament épületét.
Románia támogatja az Európai Unió 20. szankciócsomagjának elfogadását Oroszország ellen, amely háborújában nemcsak hagyományos fegyvereket, hanem dezinformációs kampányokat is alkalmaz, amelyekkel megpróbálja gyengíteni az Uniót – jelentette ki Oana Țoiu.
Az elmúlt 24 órában 84 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 92 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott hétfőn a Facebook-oldalán a Salvamont.
Nyilatkozatháborúba torkollt a romániai légitársaságok és Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter között egy kisebb vasárnapi incidens, amelynek során egy Bukarestből Egyiptomba tartó repülőgépnek vissza kellett térnie a román fővárosba.
Az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) vasárnap bejelentette, hogy közzétette és közvitára bocsátotta az egészségügyi szakemberek elleni agressziót megelőző és felszámoló nemzeti cselekvési stratégia (2026-2030) projektjét.
szóljon hozzá!