2008. december 23., 15:322008. december 23., 15:32
Băsescu kifogása szerint a törvénymódosítást az alkotmányos előírások figyelembe vétele nélkül fogadták el, a törvény nem felel meg az Európai Jogok Európai Egyezményének, ugyanakkor a hatalmi ágak szétválasztását is figyelmen kívül hagyja.
Az alkotmánybíróság korábbi, 55 képviselő előterjesztése nyomán hozott döntésében úgy vélekedett: a tervezet nem mond ellent az ország alaptörvényének.
A Konzervatív Párt (PC) által beterjesztett törvénymódosítás gyakorlatilag gátat vetne a kommunizmus idején államosított ingatlanok természetben történő visszaszolgáltatásának, ugyanakkor többletjogokkal ruházta volna fel a lakásokat megvásárló volt bérlőket.
A módosított jogszabály lényege, hogy az 1945. március 6. és 1989. december 22-e között elkobzott, majd az 1995/112-es számú törvény alapján az akkori bérlők által megvásárolt ingatlanok volt tulajdonosai nem kaphatják vissza vagyonukat természetben, csak kárpótlásra jogosultak. A Dan Voiculescu PC-elnök által kidolgozott módosítás ugyanakkor arról is rendelkezik, hogy a volt bérlő a szóban forgó ingatlan jelenlegi piaci értékére jogosult, ha az általa felvásárolt bérlakás adásvételi szerződését később a bíróság megsemmisítette.
Mivel az 1995-ben született 112-es törvény alapján bérlők ezrei potom pénzért (úgynevezett könyvelési áron) jutottak hozzá a kommunisták által elkobzott ingatlanokhoz, a Voiculescu-féle törvénymódosítás tetemes bevételhez juttatta volna őket. Sőt a bérlők arra is jogosultak lettek volna, hogy bíróságon visszaköveteljék az általuk kifizetett, és az állam által visszafolyósított akkori vételár és a jelenlegi piaci érték közötti különbözetet, amennyiben a természetbeni restitúció miatt kénytelenek voltak kiköltözni a lakásból. Traian Băsescu államfő korábbi kijelentései szerint „a bérlők és az állam között a 112-es törvény alapján kötött adásvételi szerződések a módosítás értelmében megszüntetik a volt tulajdonosok tulajdonjogát, ami nem más, mint újraállamosítás”.
Az infláció és a megélhetési költségek jelentik a lakosság legfőbb aggodalmát, a társadalomban pedig a bizalmatlanság és a pesszimizmus uralkodik Románia jövőjét illetően, a politikai instabilitás pedig az egyik legfontosabb téma a közvélemény körében.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) nem fogad el olyan kormányt, amelyet Ilie Bolojan vezet, és kizár bármiféle együttműködés a Nyugat-barát pártokon kívüli erőkkel – jelentette ki Sorin Grindeanu.
Mint ismeretes, Nicușor Dan államfő hétfőre hívta egyeztetésre a parlamenti pártokat, miután a kormányból kilépett PSD a szélsőjobboldali AUR támogatásával megbuktatta a liberális párti (PNL) Ilie Bolojan vezette kormányt.
A romániai szavazók többsége szerint előre hozott választásokra van szükség, és ha a jövő vasárnap parlamenti választásokat tartanának, az AUR végezne az első helyen, megelőzve a PSD-t, a PNL-t, az USR-t és az RMDSZ-t.
Nicușor Dan államfő hétfőn a Cotroceni-palotában konzultál a parlamenti pártokkal az új kormány megalakításáról.
A Közlekedési Minisztérium társadalmi vitára bocsátott egy rendelettervezetet a járműkategóriák és a 2026. július 1-jétől alkalmazandó úthasználati díjak (rovinieta) jóváhagyásáról, amely az EURO környezetvédelmi besorolást is figyelembe veszi.
A közlekedési rendőrök szombatról vasárnapra virradóra, négy óra alatt 1041 szabálysértési bírságot szabtak ki országszerte, 89 jogosítványt vontak be, és több tucat közlekedési bűncselekményt állapítottak meg – közölte vasárnap a Román Rendőrség.
A kormányzati dolgozók szakszervezete (SAALG) szombaton bejelentette, hogy hétfőtől japán sztrájkba kezd.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökével, Ilie Bolojannal tárgyalt szombaton Temesváron a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.
Szombattól országszerte szeszélyessé válik az időjárás: lehűlésre, erős szélre és esőzésekre kell számítani – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Felhőszakadások miatt öt megyére narancssárga riasztást adtak ki.