2008. december 23., 15:322008. december 23., 15:32
Băsescu kifogása szerint a törvénymódosítást az alkotmányos előírások figyelembe vétele nélkül fogadták el, a törvény nem felel meg az Európai Jogok Európai Egyezményének, ugyanakkor a hatalmi ágak szétválasztását is figyelmen kívül hagyja.
Az alkotmánybíróság korábbi, 55 képviselő előterjesztése nyomán hozott döntésében úgy vélekedett: a tervezet nem mond ellent az ország alaptörvényének.
A Konzervatív Párt (PC) által beterjesztett törvénymódosítás gyakorlatilag gátat vetne a kommunizmus idején államosított ingatlanok természetben történő visszaszolgáltatásának, ugyanakkor többletjogokkal ruházta volna fel a lakásokat megvásárló volt bérlőket.
A módosított jogszabály lényege, hogy az 1945. március 6. és 1989. december 22-e között elkobzott, majd az 1995/112-es számú törvény alapján az akkori bérlők által megvásárolt ingatlanok volt tulajdonosai nem kaphatják vissza vagyonukat természetben, csak kárpótlásra jogosultak. A Dan Voiculescu PC-elnök által kidolgozott módosítás ugyanakkor arról is rendelkezik, hogy a volt bérlő a szóban forgó ingatlan jelenlegi piaci értékére jogosult, ha az általa felvásárolt bérlakás adásvételi szerződését később a bíróság megsemmisítette.
Mivel az 1995-ben született 112-es törvény alapján bérlők ezrei potom pénzért (úgynevezett könyvelési áron) jutottak hozzá a kommunisták által elkobzott ingatlanokhoz, a Voiculescu-féle törvénymódosítás tetemes bevételhez juttatta volna őket. Sőt a bérlők arra is jogosultak lettek volna, hogy bíróságon visszaköveteljék az általuk kifizetett, és az állam által visszafolyósított akkori vételár és a jelenlegi piaci érték közötti különbözetet, amennyiben a természetbeni restitúció miatt kénytelenek voltak kiköltözni a lakásból. Traian Băsescu államfő korábbi kijelentései szerint „a bérlők és az állam között a 112-es törvény alapján kötött adásvételi szerződések a módosítás értelmében megszüntetik a volt tulajdonosok tulajdonjogát, ami nem más, mint újraállamosítás”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Látogatottsági adatok