
Tagadta Ion Iliescu egykori államfő, hogy tudomása lenne olyan titkos börtönökről, amelyeket Románia területén működtetett az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynöksége (CIA), hogy azokban terrorizmussal gyanúsított személyeket vessenek alá kínvallatásnak.
2014. december 11., 16:252014. december 11., 16:25
Mint arról beszámoltunk, a washingtoni szenátus vizsgálóbizottsága szerdán hozta nyilvánosságra a CIA fogolykínzásairól szóló jelentést, amely alapján a The Washington Post azt írta: beazonosítható, hogy a CIA Romániában és működtetett titkos börtönt.
Iliescu, aki a szóban forgó időszakban, 2000 és 2004 között töltötte be az államfői tisztséget, azt mondta szerda este: a vonatkozó dokumentumok ismeretének hiányában nem tudja kommentálni az ügyet, de nincs tudomása titkos börtönökről. A lengyelországi titkos börtönökről sem akart nyilatkozni.
A titkos börtönök kapcsán – amelyek létét Bukarest az évek során mindvégig tagadta – a The Washington Post azt írta: a jelentés szerint a CIA a terrorizmussal gyanúsított személyeket többek között romániai, afganisztáni, thaiföldi, litvániai és lengyelországi helyszíneken tartotta fogva és kínozta.
Az úgynevezett „fekete helyszíneket” (black sites) országonként más-más színkóddal jelölték a titoktartás érdekében, azonban a lap szerint egyéb utalásokból kikövetkeztethető, melyik helyszín hol található – Romániáé a fekete, Lengyelországé a kék, Litvániáé az ibolya szín volt.
A romániai és litvániai központokat 2002-ben, illetve 2003-ban hozták létre, Romániába 2003-ban érkezett az első fogolyszállítmány. 2005-ben ide szállították Abu Farádzs al-Líbit, az al-Kaida harmadik számú vezetőjét.
A jelentésből kiderül: Michael Guest akkori bukaresti amerikai nagykövet elfogadhatatlannak nevezte, hogy a CIA nem értesítette a külügyminisztériumot a titkos börtönökről. Az is szerepel benne, hogy a bukaresti hatóságok 2006-ban kérték a romániai létesítmény bezárását.
A dokumentum szerint a CIA titkos börtöneiben George W. Bush elnöksége alatt legalább 119 személyt tartottak fogva (korábban a kémszervezet 98 foglyot ismert el), akik közül 39-et vetettek alá a vitatott vallatási módszereknek. A vallatás legalább egy emberéletet követelt: a leláncolt fogoly kihűlt. Több más fogvatartottat a kimúlás határáig gyötörtek.
Lengyel beismerés
Leszek Miller akkori kormányfő és Aleksander Kwasniewski akkori államfő eközben szerdán elismerte: Lengyelország 2001-ben, az Egyesült Államokat ért terrortámadások után egy olyan „nyugodt hely előteremtéséről” állapodott meg Washingtonnal, ahol a CIA „információkat szerezhet meg saját, együttműködésre kész forrásaitól”.
Elmondták, a lengyel fél erre vonatkozóan egy több pontból álló memorandum aláírását javasolta, amely „hangsúlyosan aláhúzta, hogy a Lengyelországba esetleg érkező személyeket hadifogolyként kell kezelni, minden őket megillető emberi joggal”. Az amerikaiak azonban – Kwasniewski szerint – időhiányra hivatkozva kitértek a megállapodás írásos formába öntése elől. Miller hangsúlyozta, a kínvallatás miatt egyetlen lengyel hírszerzőt sem gyanúsítanak. „Az ügy egyáltalán nem vonatkozik Lengyelországra” – fejtette ki.
Kwasniewski úgy vélekedett, hogy a szenátusi jelentés közzététele miatt csökkeni fog az Egyesült Államok szövetségkötési képessége, s a világban – különösen Moszkvában – ez az amerikai gyengeség benyomását fogja kelteni.
Az általa nagyon nehéznek minősített jelenlegi lengyel biztonságpolitikai helyzetre utalva, Kwasniewski azt mondta, Lengyelországnak „korlátozott bizalommal” kell együttműködnie az Egyesült Államokkal. Ugyanakkor, a terrorellenes harcban nyújtott lengyel segítségre hivatkozva azt szorgalmazta, hogy Washington vegye figyelembe a gyorsreagálású erők és a rakétapajzs létesítésére irányuló lengyel kéréseket.
Nemzetközi bírálatok
A jelentés kapcsán világszerte éles bírálatokat fogalmaztak meg politikusok és jogvédők. Egyesek mindazonáltal pozitív lépésnek nevezték magát a vizsgálatot és a jelentés kivonatának nyilvánosságra hozatalát.
„A jelentés megerősíti azt, amit a nemzetközi közösség már tudott. A politikát egyértelműen kormányszinten alakították ki, és George W. Bush elnök kormánya tette lehetővé ezeket a szisztematikus bűncselekményeket és az emberi jogok súlyos megsértését” – jelentette ki Ben Emmerson, az ENSZ emberi jogi jelentéstevője.
Thorbjorn Jagland, az emberi jogok védelmét szolgáló Európa Tanács (ET) főtitkára szerdán üdvözölte a dokumentum nyilvánosságra hozatalát és a vizsgálat átláthatóságát, valamint az amerikai elnök azon kijelentését, hogy már nem alkalmazzák ezeket a módszereket.
Dick Cheney volt amerikai republikánus alelnök szerint viszont a jelentés „tele van ostobaságokkal.” Cheney élesen bírálta a dokumentumot, és azt hangoztatta, hogy a CIA nem elítélést, hanem méltatást érdemel, mert életeket mentett meg.
Az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) vasárnap bejelentette, hogy közzétette és közvitára bocsátotta az egészségügyi szakemberek elleni agressziót megelőző és felszámoló nemzeti cselekvési stratégia (2026-2030) projektjét.
A jövő héten fokozatos felmelegedés kezdődik az ország egész területén, a nappali hőmérséklet egyes térségekben akár a 14 Celsius-fokot is elérheti – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) heti, az Agerpres által közölt előrejelzéséből.
A Ro-Alert üzenetek a jövőben a veszély súlyosságától függően eltérő hangjelzéssel érkeznek majd – jelentette be a Katasztrófavédelmi Főosztály (DSU) vezetője, Raed Arafat.
Románia a NATO keleti szárnyának kulcsállama, ezért az amerikai katonai jelenlét hosszú távon is biztosított. James Carafano amerikai biztonságpolitikai szakértő szerint Bukarest stratégiai jelentőségét földrajzi helyzete, védelmi képességei adják
Fizikai támadás érte a borsai városi kórház ügyeletes orvosát, miközben egy kórházban kezelt pácienst próbált újraéleszteni – tájékoztatott az Agerpres hírügynökség a Máramaros Megyei Rendőr-főkapitányság (IPJ) szóvivőjének közlésére hivatkozva.
Téliesre fordult újra az időjárás Románia déli és keleti részén: 16 megyében és Bukarestben órák óta havazik és fúj a szél, a hatóságok pedig több helyen lezárták az utakat, korlátozásokat vezettek be, illetve beavatkozásokra kényszerültek.
Ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik kórházi munkaidőben a magánszektorban dolgoznak.
Közös beadvánnyal fordultak Nicușor Danhoz az ország 16 ítélőtáblájának elnökei, arra kérve az államfőt, hogy küldje vissza a parlamentnek újbóli megfontolásra a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet.
Több választási lehetőségük lesz a betegeknek, ha megtörik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNSAS) monopóliuma – jelentette ki Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerint „példátlan” nehézségekkel küzd a román igazságszolgáltatási rendszer a bírák, bírósági jegyzők és bírói asszisztensek hiánya miatt.
szóljon hozzá!