Fotó: Facebook/Poliţia de Frontieră Română
Döntő jelentőségűnek tartja a német kancellár schengeni bővítésre vonatkozó támogató nyilatkozatát Barabás T. János elemző, aki szerint a román tagságot eddig ellenző holland parlament is igennel fog szavazni az ügyben. Mint lapunknak elmondta, magyar érdek is Románia csatlakozása, amely jó eséllyel jövő évben következhet be.
2022. szeptember 02., 08:352022. szeptember 02., 08:35
2022. szeptember 02., 08:372022. szeptember 02., 08:37
Olaf Scholz német kancellár néhány nappal ezelőtt Prágában azt mondta, Románia, Horvátország és Bulgária megfelel a schengeni tagság valamennyi technikai követelményének, s azon fog dolgozni, hogy ezek az országok nyerjék el a teljes jogú tagságot. Mekkora a súlya ennek a nyilatkozatnak? – kérdeztük a témában Barabás T. János elemzőt.
A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője szerint bizonyosra vehető, hogy a német kancellár pártoló nyilatkozatát egyeztette a francia kormányzattal, tehát döntő jelentőségű az Európai Unióban.
amelyek lényege a szavazási és döntéshozási folyamat reformja (többségi szavazás vétójog nélkül), a belső és külső piacok bővítése, munkaerőreform (ezért is helyezték kilátásba az EU bővítését), mindezekre alapozhat az információs gazdaság forradalma, és a közös védelem megszervezése.
„Scholz nyilatkozata azt jelzi, hogy a schengeni bővítés inkább gazdasági téma, amiben a németek illetékesebbek, míg a franciák elsősorban biztonsági kérdésekben vezérszónokok” – állapította meg a Krónikának Barabás T. János.
Felvetésünkre, miszerint a holland parlament egy 2012-es határozatában elutasította Románia csatlakozását, s ezt a döntést most felül kellene bírálni Hágában, Barabás T. János arra emlékeztetett, hogy a schengeni övezetbe történő felvételt az EU valamennyi tagállama törvényhozásának el kell fogadnia
„A jelenlegi liberális többségű holland parlament várhatóan igennel fog szavazni, de a diplomáciai tárgyalások során megkérik ennek az árát. Hollandia a legnagyobb befektető Romániában, üzleti világuk érdeke a vámpontok eltörlése. Ugyanakkor ismeretes, hogy a hollandok gyakran nehezményezték a romániai romák és az alternatív szexuális beállítottságúak vélt emberi jogi sérelmeit, valamint a dunai és tengeri hajózás gondjait” – mutatott rá a szakértő.
Ami Magyarország hozzáállását illeti, a kolozsvári származású elemző kiemelte: magyar érdek, hogy a szomszéd Románia fejlődjön.
„Ismeretes az a balkáni mentalitás, hogy haljon meg a szomszéd kecskéje is, vagyis ha nekünk rosszul megy, akkor a szomszédnak is meg kell nehezíteni a dolgát. Hál’ Istennek Magyarország és Románia túltette magát ezen a mentalitáson, a gazdasági kapcsolatok kitűnőek. Magyarországnak az is fontos, hogy a magyar közösség könnyebben kapcsolódjon az anyaországhoz” – hangsúlyozta Barabás T. János.
Kiemelte azt is: a korszerű gyáripar percre pontosan kell beszállítson alkatrészeket az EU-ban, mivel ezzel sokat lehet megtakarítani, például nincs szükség raktározásra. Végül azon kérdésünkre, hogy van-e esély arra, hogy Románia már idén csatlakozzon a Schengen-övezethez, a szakértő azt mondta: az uniós tagállamok törvényhozásainak ratifikálási folyamata miatt inkább csak jövőre reális a tagság.
Horvátország, Románia és Bulgária megfelel a teljes jogú uniós tagság valamennyi technikai követelményének – jelentette ki Prágában Olaf Scholz. Klaus Iohannis üdvözölte a személyes elköteleződést.
A csalók módszerei egyre kifinomultabbak: visszaélhetnek bankkártyaadatokkal, személyes információkkal, hamis számlákkal vagy megtévesztő befektetésekkel verhetnek át.
Nicușor Dan román államfő szerint a lengyel légtér nyilvánvaló megsértésével Oroszország ismét bebizonyította, hogy agresszíven viselkedik, ezért meg kell állítani és meg kell szorongatni, hogy tárgyalóasztalhoz üljön – írta a román államfő.
Heves, személyeskedésbe torkolló szóváltássá fajult szerdán a parlamentben egy kulturális témájú törvényjavaslat vitája, miután a szélsőjobboldali AUR egyik képviselője abba kötött bele, hogy a művelődési tárcát egy magyar vezeti.
Heves esőzésekre és a szél élénkülésére figyelmeztető előrejelzést adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat Románia nagy részére.
Romániának ki kell bővítenie katonai tartalékait – jelentette ki Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
A hadsereg légvédelmi radarrendszere szerda hajnalban harci drónok egy csoportját észlelte a határhoz közeli ukrajnai Vâlcov település térségében – közölte a védelmi minisztérium.
Zavartalanul zajlik a tanítás a romániai iskolák nagy többségében – közölte kedd este az oktatási minisztérium a megyei tanfelügyelőségektől kapott információkra hivatkozva.
Brüsszel ösztönzi a bevándorlást, mert kevert fajú népességet akar Európában – ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket tett Andrei Dîrlău, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátora.
Az Európai Bizottság keddi döntése szerint Románia 16,68 milliárd euróból részesülhet az EU védelmi hitelprogramjából, a SAFE-ből, amelynek célja a tagállamok védelmi képességeinek gyors megerősítése.
Őrizetbe vette kedden a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni ügyészség Alexandru Bălant, a Moldovai Köztársaság Hírszerző és Biztonsági Szolgálatának (SIS) volt igazgatóhelyettesét – tudta meg ügyészségi forrásokból az Agerpres.
szóljon hozzá!