Fotó: Ccr.ro
Keményen nekiment a román ellenzék és több alkotmányjogász is az alkotmánybíróságnak, miután az szerdán szavazattöbbséggel úgy döntött: a legfelsőbb bíróság törvénytelenül járt el, amikor nem hozta létre a korrupciós ügyekre szakosodott háromtagú bírói testületeket.
2019. július 05., 17:202019. július 05., 17:20
2019. július 05., 17:212019. július 05., 17:21
Heves reakciókat váltott ki a romániai közéletben az alkotmánybíróság szerdai ítélete, amely kimondja:
A taláros testület határozata nyomán egy kisebb csoport a rahovai börtön előtt tüntetve követelte a „politikai fogoly” Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) volt elnöke szabadlábra helyezését és perének újratárgyalását.
Az alkotmánybíróság Florin Iordache, a képviselőház PSD-s alelnöke panaszának adott helyt, amelyben azt kérte: állapítsák meg, hogy alkotmányos természetű konfliktus alakult ki a parlament és a legfelsőbb bíróság között, mivel a legfelsőbb bíróság nem hajtotta végre azon törvénymódosítás rendelkezéseit, amely szerint korrupciós ügyekre szakosodott háromtagú bírói testületeket kellett volna létrehoznia. A döntést 5-4-es szavazattöbbséggel hozták meg.
Az ítélet nyomán azon ügyekben, amelyben nem született jogerős ítélet, elölről kezdődik az eljárás. Az ügy tétje az volt, hogy megmenekül-e a jogerős ítélettől Liviu Dragnea, akit a Teleorman megyei szociális és gyermekvédelmi főosztály által fiktíven alkalmazott PSD-s munkatársak ügyében alapfokon három és fél év szabadságvesztésre ítéltek. Az alkotmánybíróság viszont többszöri halasztást követően csupán hetekkel a Dragneára jogerősen is három és fél év börtönbüntetést kiszabó ítélet meghozatala után döntött az ügyben.
Ha a Szociáldemokrata Párt (PSD) jogerősen három és fél év szabadságvesztésre ítélt volt elnökén, Liviu Dragneán már nem is segít az alkotmánybíróság keddi ítélete, számos más, korrupció miatt alapfokon elítélt politikus számára kedvező a döntés.
Az ellenzék keményen bírálta a szerdai döntést. Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szerint a döntést megszavazó öt alkotmánybírának – köztük az RMDSZ által a tisztségre jelölt Varga Attilának – le kell mondania. Stelian Ion, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője – aki egyúttal ügyvéd – szégyenletesnek nevezte az ítéletet, amely szerinte azt bizonyítja, hogy az alkotmánybíróság „teljesen tönkrement”.
Szakmai berkekben is bírálták a döntést. Ion Stanomir, a Bukaresti Tudományegyetem alkotmányjog-professzora szerint az alkotmánybíróság „a PSD-s szervilizmus mintapéldányává vált”. Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság volt elnöke úgy véli, a taláros testület olyan ügyben hozott ítéletet, amelyben valójában nem áll fenn alkotmányos természetű konfliktus.
Puskás Bálint korábbi alkotmánybíró viszont egyetért a taláros testület döntésével.
Tulajdonképpen hozzátettek a törvényhez, amikor azt mondták, hogy nem szükséges a korrupciós ügyekre szakosodott bírói testületek létrehozása, mivel minden bírónak megvan a képesítése arra, hogy korrupciós ügyeket is tárgyaljon” – szögezte le a Krónikának Puskás.
Rámutatott: előfordulhat, hogy ez így van, de erről a parlamentnek kell döntenie törvényben. „A legfelsőbb bíróság nem tartotta be az ország törvényét, ami szerintem a jogállamiság legdurvább megsértése” – mutatott rá a volt alkotmánybíró. Puskás kifejtette: az alkotmánybíróság ítélete úgy is jó, hogyha minimális többséggel, 5-4 arányban született meg. Rámutatott: az ilyen szavazásokat sajnos a politikai szimpátiák is befolyásolják, és itt is azért született ilyen döntés, mert azt befolyásolta az egyik vagy másik oldal iránti politikai szimpátia.
– hangoztatta Puskás, aki szerint ugyanakkor nem szükséges a legfelsőbb bíróság elnökének felelősségre vonása, elegendő szankció az alkotmánybíróság ítélete. Annak kapcsán, lehet-e esetleg probléma abból, hogy a háromtagú bírói testületekben törvénytelenül megszületett alapfokú ítéletek nyomán hoztak jogerős ítéleteket az öttagú bírói testületek, mint például Liviu Dragnea esetében, kifejtette: nem tart ettől, mivel a fellebbezési folyamat éppen arról szól, hogy az alapfokú ítéletekben esetleg meglévő rendellenességeket, törvénytelenségeket kiküszöböljék. Vagyis ha a törvénytelen alapfokú ítéletek után immár törvényesen összeállított öttagú bírói testületek hozták meg a jogerős ítéletet, akkor az nem támadható.
Puskás Bálint azt is hozzátette: álláspontja szerint ezt az ítéletet az alkotmánybírák akár egy hónappal ezelőtt is kimondhatták volna, de éppen azért halasztották el többször is, hogy megvárják a jogerős ítéletet a Dragnea-ügyben, hogy ne vádolhassák azzal: ők mentették meg vagy juttatták börtönbe a volt PSD-vezért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig telt el néhány óra azután, hogy a kormányzó jobbközép pártok (PNL, USR és az RMDSZ) Siegfried Mureșan személyében önálló miniszterelnök-jelölttel rukkoltak elő, többen máris azzal vádolják az EP-képviselőt, hogy idegen érdekek szolgálatában áll.
Nicușor Dan elnök közölte, hogy a pártok visszatértek a „politikai patthelyzethez”, miután a PNL kedden még kötelezettséget vállalt egy kisebbségi PSD-kormány megszavazására, ám később megváltoztatta az álláspontját.
Románia a német technológiai megoldást alkalmazza az európai digitális pénztárca saját verziójának kifejlesztéséhez. Az Európai Unió tagállamaként az országnak 2026 decemberéig kötelezően implementálnia kell a digitális tárcát.
2026 júliusától ismét emelkedik a nők öregségi nyugdíjkorhatára: 62 éves és 7 hónapos koruktól kérhetik a nyugdíjazásukat. Ez egy hónappal magasabb korhatárt jelent az év első felében nyugdíjba vonuló nőkhöz képest.
A PNL, az USR, valamint az RMDSZ szabotálja a kormányalakítást, és folyamatosan új feltételeket találnak ki pozícióik megőrzéséért – szögezte le pénteki közleményében a PSD.
A barna medve szigorú uniós védettségének lazítását sürgeti Románia több tagállammal közösen, mert Tánczos Barna ügyvivő miniszter szerint a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a túlszaporodott állomány hatékony kezelését.
Az Országos Egészségügyi Intézet (INSP) szakemberei pénteken ajánlásokat fogalmaztak meg a lakosság számára a kánikula idejére.
Sorin Grindeanut tartják a legesélyesebbnek a miniszterelnöki tisztségre a Polymarket előrejelzési platformon, amelyet a román hatóságok hivatalosan letiltottak.
Siegfried Mureșan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti képviselője, az Európai Néppárt (EPP) alelnöke lehet a PNL, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ közös miniszterelnök-jelöltje sajtóértesülések szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!