
Fotó: Ccr.ro
Keményen nekiment a román ellenzék és több alkotmányjogász is az alkotmánybíróságnak, miután az szerdán szavazattöbbséggel úgy döntött: a legfelsőbb bíróság törvénytelenül járt el, amikor nem hozta létre a korrupciós ügyekre szakosodott háromtagú bírói testületeket.
2019. július 05., 17:202019. július 05., 17:20
2019. július 05., 17:212019. július 05., 17:21
Heves reakciókat váltott ki a romániai közéletben az alkotmánybíróság szerdai ítélete, amely kimondja:
A taláros testület határozata nyomán egy kisebb csoport a rahovai börtön előtt tüntetve követelte a „politikai fogoly” Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) volt elnöke szabadlábra helyezését és perének újratárgyalását.
Az alkotmánybíróság Florin Iordache, a képviselőház PSD-s alelnöke panaszának adott helyt, amelyben azt kérte: állapítsák meg, hogy alkotmányos természetű konfliktus alakult ki a parlament és a legfelsőbb bíróság között, mivel a legfelsőbb bíróság nem hajtotta végre azon törvénymódosítás rendelkezéseit, amely szerint korrupciós ügyekre szakosodott háromtagú bírói testületeket kellett volna létrehoznia. A döntést 5-4-es szavazattöbbséggel hozták meg.
Az ítélet nyomán azon ügyekben, amelyben nem született jogerős ítélet, elölről kezdődik az eljárás. Az ügy tétje az volt, hogy megmenekül-e a jogerős ítélettől Liviu Dragnea, akit a Teleorman megyei szociális és gyermekvédelmi főosztály által fiktíven alkalmazott PSD-s munkatársak ügyében alapfokon három és fél év szabadságvesztésre ítéltek. Az alkotmánybíróság viszont többszöri halasztást követően csupán hetekkel a Dragneára jogerősen is három és fél év börtönbüntetést kiszabó ítélet meghozatala után döntött az ügyben.

Ha a Szociáldemokrata Párt (PSD) jogerősen három és fél év szabadságvesztésre ítélt volt elnökén, Liviu Dragneán már nem is segít az alkotmánybíróság keddi ítélete, számos más, korrupció miatt alapfokon elítélt politikus számára kedvező a döntés.
Az ellenzék keményen bírálta a szerdai döntést. Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szerint a döntést megszavazó öt alkotmánybírának – köztük az RMDSZ által a tisztségre jelölt Varga Attilának – le kell mondania. Stelian Ion, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője – aki egyúttal ügyvéd – szégyenletesnek nevezte az ítéletet, amely szerinte azt bizonyítja, hogy az alkotmánybíróság „teljesen tönkrement”.
Szakmai berkekben is bírálták a döntést. Ion Stanomir, a Bukaresti Tudományegyetem alkotmányjog-professzora szerint az alkotmánybíróság „a PSD-s szervilizmus mintapéldányává vált”. Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság volt elnöke úgy véli, a taláros testület olyan ügyben hozott ítéletet, amelyben valójában nem áll fenn alkotmányos természetű konfliktus.
Puskás Bálint korábbi alkotmánybíró viszont egyetért a taláros testület döntésével.
Tulajdonképpen hozzátettek a törvényhez, amikor azt mondták, hogy nem szükséges a korrupciós ügyekre szakosodott bírói testületek létrehozása, mivel minden bírónak megvan a képesítése arra, hogy korrupciós ügyeket is tárgyaljon” – szögezte le a Krónikának Puskás.
Rámutatott: előfordulhat, hogy ez így van, de erről a parlamentnek kell döntenie törvényben. „A legfelsőbb bíróság nem tartotta be az ország törvényét, ami szerintem a jogállamiság legdurvább megsértése” – mutatott rá a volt alkotmánybíró. Puskás kifejtette: az alkotmánybíróság ítélete úgy is jó, hogyha minimális többséggel, 5-4 arányban született meg. Rámutatott: az ilyen szavazásokat sajnos a politikai szimpátiák is befolyásolják, és itt is azért született ilyen döntés, mert azt befolyásolta az egyik vagy másik oldal iránti politikai szimpátia.
– hangoztatta Puskás, aki szerint ugyanakkor nem szükséges a legfelsőbb bíróság elnökének felelősségre vonása, elegendő szankció az alkotmánybíróság ítélete. Annak kapcsán, lehet-e esetleg probléma abból, hogy a háromtagú bírói testületekben törvénytelenül megszületett alapfokú ítéletek nyomán hoztak jogerős ítéleteket az öttagú bírói testületek, mint például Liviu Dragnea esetében, kifejtette: nem tart ettől, mivel a fellebbezési folyamat éppen arról szól, hogy az alapfokú ítéletekben esetleg meglévő rendellenességeket, törvénytelenségeket kiküszöböljék. Vagyis ha a törvénytelen alapfokú ítéletek után immár törvényesen összeállított öttagú bírói testületek hozták meg a jogerős ítéletet, akkor az nem támadható.
Puskás Bálint azt is hozzátette: álláspontja szerint ezt az ítéletet az alkotmánybírák akár egy hónappal ezelőtt is kimondhatták volna, de éppen azért halasztották el többször is, hogy megvárják a jogerős ítéletet a Dragnea-ügyben, hogy ne vádolhassák azzal: ők mentették meg vagy juttatták börtönbe a volt PSD-vezért.
Az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) vasárnap bejelentette, hogy közzétette és közvitára bocsátotta az egészségügyi szakemberek elleni agressziót megelőző és felszámoló nemzeti cselekvési stratégia (2026-2030) projektjét.
A jövő héten fokozatos felmelegedés kezdődik az ország egész területén, a nappali hőmérséklet egyes térségekben akár a 14 Celsius-fokot is elérheti – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) heti, az Agerpres által közölt előrejelzéséből.
A Ro-Alert üzenetek a jövőben a veszély súlyosságától függően eltérő hangjelzéssel érkeznek majd – jelentette be a Katasztrófavédelmi Főosztály (DSU) vezetője, Raed Arafat.
Románia a NATO keleti szárnyának kulcsállama, ezért az amerikai katonai jelenlét hosszú távon is biztosított. James Carafano amerikai biztonságpolitikai szakértő szerint Bukarest stratégiai jelentőségét földrajzi helyzete, védelmi képességei adják
Fizikai támadás érte a borsai városi kórház ügyeletes orvosát, miközben egy kórházban kezelt pácienst próbált újraéleszteni – tájékoztatott az Agerpres hírügynökség a Máramaros Megyei Rendőr-főkapitányság (IPJ) szóvivőjének közlésére hivatkozva.
Téliesre fordult újra az időjárás Románia déli és keleti részén: 16 megyében és Bukarestben órák óta havazik és fúj a szél, a hatóságok pedig több helyen lezárták az utakat, korlátozásokat vezettek be, illetve beavatkozásokra kényszerültek.
Ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik kórházi munkaidőben a magánszektorban dolgoznak.
Közös beadvánnyal fordultak Nicușor Danhoz az ország 16 ítélőtáblájának elnökei, arra kérve az államfőt, hogy küldje vissza a parlamentnek újbóli megfontolásra a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet.
Több választási lehetőségük lesz a betegeknek, ha megtörik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNSAS) monopóliuma – jelentette ki Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerint „példátlan” nehézségekkel küzd a román igazságszolgáltatási rendszer a bírák, bírósági jegyzők és bírói asszisztensek hiánya miatt.
szóljon hozzá!