Fotó: Bernard Bisson/Sygma/Corbis
Harminc éve, 1989. december 16-án Temesváron a helyi lakosok élőlánccal próbálták megakadályozni Tőkés László református lelkész kilakoltatását. Az élőláncból tüntetés lett, a katonaság a tömegbe lőtt. A megmozdulások átterjedtek egész Romániára, s forradalommá terebélyesedve elsöpörték a kommunista diktátor, Nicolae Ceaușescu uralmát. Az MTVA Sajtóadatbankjának anyaga.
2019. december 16., 11:582019. december 16., 11:58
2019. december 16., 15:142019. december 16., 15:14
A cipészinasból lett hivatásos forradalmár Ceaușescu 1965-ben került a Román Kommunista Párt, majd két évvel később a román állam élére.
Románia 1968-ban nem vett részt a „prágai tavasz” leverésében, 1984-ben elküldte versenyzőit a keleti tömb többi országa által bojkottált Los Angeles-i olimpiára.
A Conducător (Vezér) alakját idővel elképesztő személyi kultusz övezte, a nép azonban gyűlölte. A „Kárpátok géniusza” a kulcspozíciókba rokonait helyezte: felesége, Elena lett a „kettes számú vezető”, Nicu fia bekerült a legszűkebb pártvezetésbe, a hadsereget és a rettegett titkosrendőrséget, a Szekuritátét fivérei irányították.
Fotó: Radu Constantinescu/Agerpres archívum
Ceaușescu a nyugati hiteleket szükségtelen és idejétmúlt beruházásokra költötte, az olajválság után egyre nehezebb helyzetbe került az ország. A diktátor a nyolcvanas évek elején úgy döntött, hogy a teljes államadósságot törleszti, ám az egyszerű románok súlyos árat fizettek ezért: életszínvonaluk meredeken zuhant, éheztek és fáztak, bevezették a jegyrendszert.
A nacionalista érzelmek felkorbácsolásával próbált népszerűséget szerezni, miközben megalomán építkezéseivel átformálta Bukarest arculatát.
Az elnyomás, a nyomor és a nepotizmus miatt egyre nőtt az elégedetlenség, a nyolcvanas évek végére, a szovjet glasznoszty kezdete után Románia már a szocialista táborban is elszigetelődött. A feszültségek sztrájkokban, megmozdulásokban törtek felszínre, de ezeket – mint az 1987. november 15-i brassói munkásfelkelést – kegyetlenül leverték.
Fotó: Comunismulinromania.ro
Amikor erre éjfél után mégis sor került, tüntetés kezdődött, a tömeg behatolt a megyei tanács épületébe, kidobálták és tűzre vetették a diktátor képeit. A karhatalom fegyvert használt, a sortűznek számos halálos áldozata volt.
„Azt gondolom, Temesvártól kell kiindulnunk most is. Annál felemelőbb és igazabb nem volt, mint amikor egymásra találtak a magyarok és a románok. Ezt az utat torlaszolták el, dúlták fel a nacionalista-kommunista visszarendeződés hívei” – nyilatkozta lapunknak a romániai forradalom szikrájának számító Tőkés László.
A megmozdulások egyre több városra terjedtek át, a román határt lezárták, a beutazásokat szüneteltették. Ceaușescu december 18-án Teheránba utazott, s csak hazatérése után, 20-án értékelte tévébeszédben az eseményeket: szerinte reakciós körök és idegen titkosszolgálatok szervezésében huligán elemek provokáltak összeütközéseket.
A Conducător december 21-re nagygyűlést hívott össze Bukarest központjába, hogy ecsetelje a sokoldalúan fejlett román szocialista társadalom eredményeit, és béremelést ígérjen.
A tömeg ellepte a bukaresti utcákat, antikommunista és Ceaușescu-ellenes jelszavakat kiabált, Temesvárt és a szabadságot éltette, halálos áldozatokkal járó összeütközések robbantak ki a rendfenntartó erőkkel.
Fotó: Comunismulinromania.ro
A fordulópont december 22-én következett be: miután Vasile Milea honvédelmi miniszter öngyilkosságot követett el (más feltételezések szerint Ceaușescu parancsára meggyilkolták), a hadsereg a felkelők oldalára állt át.
A hatalmat a Ion Iliescu vezette Nemzeti Megmentési Front Tanácsa (NMFT) vette át, amely bejelentette: megszűntek a párt és a kormány régi struktúrái, új, demokratikus Romániát építenek fel.
Ceaușescu és felesége csak 22-én délben menekült el helikopterrel, de pilótájuk üzemzavarra hivatkozva leszállt, a házaspárt egy autó vette fel, majd Târgoviște közelében elfogták őket. A harcok lanyhuló intenzitással, de még folytak, amikor december 25-én este a televízió bejelentette: az előző nap felállított rendkívüli katonai bíróság Nicolae és Elena Ceaușescut bűnösnek találta népirtásban, az államhatalom aláásásában, közvagyon rombolásában és a népgazdaság lezüllesztésében.
A perről és a kivégzésről készült felvételeket másnap mutatták be, a fegyveres összecsapások ezt követően lényegében megszűntek. Az 1990. májusi választásokon a politikai párttá alakult Nemzeti Megmentési Front győzött, államfőnek a pártállami múlttal rendelkező Iliescut választották.
Fotó: Comunismulinromania.ro
Sokan vélik úgy, hogy a kommunistaellenes népfelkelést kihasználva az állampárt vezetőinek egy csoportja vette át a hatalmat. Az államfői tisztséget 1990 és 1996, majd 2000 és 2004 között betöltő, ma már nyolcvankilenc éves Iliescu pere egy hónapja kezdődött meg Bukarestben. A politikust emberiesség elleni bűncselekményekkel, 862 ember halálát és 2150 ember sebesülését okozó katonai diverzió megszervezésével vádolják. Az ügyészek szerint Ceaușescu december 22-i elmenekülése után az Iliescu vezette Nemzeti Megmentési Front Tanácsa hatalmának legitimálása érdekében rémhírkeltéssel provokált ki fegyveres összetűzéseket, a forradalom áldozatainak többsége ekkor vesztette életét.
Csaknem harminc évvel az 1989-es decemberi forradalomként emlegetett, több mint ezer emberéletet követelő véres események után a román legfelső bíróságon megkezdődött az előzetes tárgyalás pénteken Ion Iliescu volt államfő és másik két vádlott büntetőperében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fizikai támadás érte a borsai városi kórház ügyeletes orvosát, miközben egy kórházban kezelt pácienst próbált újraéleszteni – tájékoztatott az Agerpres hírügynökség a Máramaros Megyei Rendőr-főkapitányság (IPJ) szóvivőjének közlésére hivatkozva.
Téliesre fordult újra az időjárás Románia déli és keleti részén: 16 megyében és Bukarestben órák óta havazik és fúj a szél, a hatóságok pedig több helyen lezárták az utakat, korlátozásokat vezettek be, illetve beavatkozásokra kényszerültek.
Ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik kórházi munkaidőben a magánszektorban dolgoznak.
Közös beadvánnyal fordultak Nicușor Danhoz az ország 16 ítélőtáblájának elnökei, arra kérve az államfőt, hogy küldje vissza a parlamentnek újbóli megfontolásra a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet.
Több választási lehetőségük lesz a betegeknek, ha megtörik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNSAS) monopóliuma – jelentette ki Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerint „példátlan” nehézségekkel küzd a román igazságszolgáltatási rendszer a bírák, bírósági jegyzők és bírói asszisztensek hiánya miatt.
Az ország 16 megyéjét és Bukarestet érintő sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki pénteken a szeles, csapadékos időjárás miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Közleményben ment neki pénteken a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyszerre két koalíciós partnerének – a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) és a Mentsétek meg Románát Szövetségnek (USR) is.
Az elmúlt 24 órában 65 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 66 személynek nyújtottak segítséget – közölte pénteken a Facebook-oldalán a Salvamont.
A kormány csütörtöki ülésén elfogadott határozatával jóváhagyta 1200 új mentőautó beszerzésének finanszírozását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!