Az Európai Unióhoz képest Romániának több évtizedes a lemaradása a daganatos betegségek szűrése és megelőzése területén
Fotó: Haáz Vince
Tudományos becslések szerint a következő tíz-tizenöt évben Romániában minden negyedik nő és minden harmadik férfi daganatos betegségben fog meghalni. Az Európai Unióhoz képest több évtizedes a lemaradásunk a szűrés és a megelőzés területén – hívja fel a figyelmet a Krónikának adott interjúban az egészségügyi minisztérium államtitkári posztjáról az RMDSZ ellenzékbe kerülése nyomán leköszönő dr. Vass Levente. Miközben a tárca vezetője önhatalmúlag akadályozza az országos rákellenes terv gyakorlatba ültetését, a prevenciós egészségügyi ellátás egyik romániai szószólójaként ismert marosvásárhelyi urológus főorvos úgy véli, nem csak az a kérdés, hogy milyen hamar tudunk szűrni, hanem hogy van-e olyan ellátórendszerünk, amely képes a kiszűrt betegeket megfelelő kezeléssel gyógyítani.
2023. június 21., 10:092023. június 21., 10:09
– A bukaresti törvényhozásban tavaly októberben megszavazott, és az eredeti tervek szerint idén, július 1-től alkalmazásra kerülő országos rákellenes tervet Alexandru Rafila egészségügyi miniszter gyakorlatilag a kukába dobta azzal, hogy új terv kidolgozását rendelte el. Mi folyik manapság az egészségügyi minisztériumban?
– Egyértelmű, hogy Alexandru Rafila miniszter hibát követett el, amikor a parlament által tavaly ősszel megszavazott, tehát kötelező érvényű jogszabályt önhatalmúlag felülbírálta, és új stratégiát íratott az egészségügyi minisztérium onkológiai bizottságával. Annak ellenére tette ezt, hogy nincs lehetősége törvényi erőre emelni készülő, saját stratégiáját. A helyzet pikantériája, hogy a parlament által megszavazott rákellenes tervet ő is támogatta tavaly ősszel. A miniszter az eredeti törvény alkalmazásának határidejét ki akarta tolni két évvel, azaz 2025. július 1-től lépne életbe, a parlament viszont csak egy év haladékba ment bele, tehát jövő nyártól kell életbe léptetni az egészségügyi rendszerben. Az Európai Unióhoz képest Románia dupla hátrányban van a szűrés és a prevenció tekintetében.
– Romániában évről évre nő a daganatos megbetegedésekben elhunyt személyek száma. Hosszabb távon hova vezethet ez a tragikus folyamat?
– Tudományos becslések szerint a következő tíz-tizenöt évben Romániában minden negyedik nő és minden harmadik férfi daganatos betegségben fog meghalni. Az Európai Unióhoz képest több évtizedes a lemaradásunk a szűrés és a megelőzés területén. Nincs megfelelő törvényi szabályozásunk sem:
Az RMDSZ részéről javasoltuk, hogy ki kell dolgozni egy 2035-ig tartó, hosszú távú stratégiát, amelynek részeként hónapról hónapra le kell tenni az asztalra 4-5 törvénycsomagot. Ezzel közelítenénk az egészségügyi ellátórendszert az elvárásokhoz.
– A román egészségügy örökzöld témája a pénzhiány. Vajon ez mennyire játszott szerepet a daganatos betegségek szűrését és prevencióját szabályozó stratégia miniszteri jegelésében?
– A stratégia gyakorlatba ültetése több lépcsőből áll, ezért legalább az anyagiakat nem igénylő részét el kellett volna indítani, és a többit idővel, lépésről lépésre felzárkóztatni. Amióta pár éve az egészségügyben sikerült jelentősen megemelni a béreket, a kórházi ellátásban a legnagyobb költségvetési tétel az orvosok és az asszisztensek fizetése. Adott tehát a rendelkezésre álló kapacitás, ezért egy hatékonyabban betegirányított rendszer szinte többletforrás nélkül is megvalósítható, miközben a kezelések haladnak a maguk útján, az országos költségvetéshez igazítva.
Azonban ezen a téren sem állunk rosszul, hiszen az Európai Unió közös stratégiájaként Románia 2030-ig az onkológiai fejlesztésekre és kezelésekre ötmilliárd eurót tud lehívni.
– Az elmúlt hetekben több háziorvossal, laboránssal és szakorvosokkal is beszélgettem, akik elég sötéten látják a megelőzés kérdését. Az egészségbiztosítási pénztár szűrővizsgálatokra elkülönített pénzügyi kerete a reális igények mindössze kis részét fedezi. Lesz-e stratégiaváltás?
– A stratégiaváltás már korábban megtörtént. Az RMDSZ közreműködésével 2019-ben bevezettem a szűrés fogalmát a 2003/46-os számú törvénybe. Azért választottuk az egészségügyi kerettörvénynek számító betegjogi törvényt a prevenció megalapozására, mert a lassan működő romániai egészségügyi rendszerbe is kötelező módon be kell emelni ennek előírásait. Azonnali hatása az volt, hogy az egészségbiztosítási pénztár köteles a nem beteg, vagy még nem diagnosztizált emberek orvosi ellátásának költségeit is fedezni, azaz pénzkeretet különített el a szűrővizsgálatokra. Stratégiánk jónak bizonyult, a szűrés és a prevenció finanszírozása óriási mértékben felgyorsult az elmúlt két évben.
– A reális igényekhez képest ez ma hol tart?
– Abból kell kiindulni, hogy 2019 előtt nem létezett törvényi szabályozás Romániában az ingyenes szűrésre. Ez ma már létezik, és a rendszer úgy ahogy, de működik. Elindultunk egy olyan úton, aminek az elején tartunk. A kérdés az, milyen ütemben fogunk elérni oda, hogy minden betegségnél a szűrés szempontjából fontos korcsoport vagy családi háttér alapján a biztosítási rendszer olyan irányba haladjon, hogy a beteget motiválja, azaz rávegye a szűrések fontosságára. 2021 előtt a biztosító bevezette a szűrési célokra használt analízisek rendszerét. Ez szerény próbálkozás, mert nagyon kevés az a 45-50 éves ember, akinek semmiféle egészségügyi problémája nincs, ami feljogosítaná, hogy a szűrések legegyszerűbb formáját, a véranalízist válassza.
Ehhez Románia már 2017-ben elnyert egy 160 millió eurós támogatást, hogy az ország különböző fejlesztési régióiban elindítsa a szűrés megszervezéséhez szükséges képzéseket főleg az egészségügyi személyzet körében. Az első fontos lépéseket már megtettük a méhnyakrák, a mellrák, a vastagbélrák, a tbc és néhány más betegség szűrése terén, amelynek 2023-ban már láthatók az eredményei.
– Szakember szemmel mi a legnagyobb akadály jelenleg a romániai egészségügyben a szűrővizsgálatok gyors kiterjesztése előtt?
– Gondok vannak a lakosság mozgósítása terén. Ehhez mindenekelőtt a háziorvosi rendszert kell megerősíteni és motiválni. Utána a kórházak szintjén kell pontosan meghatározni azt az utat, amit a beteg végigjár egy szűrővizsgálat keretében és után, amennyiben kezelésre szorul. A kórházi rendszert úgy kell átalakítani, hogy prioritásként kezelje ezeknek a betegeknek az elsődleges konzultációját.
vagy a személyre szabott genetikai vizsgálatok segítségével a fiatalabb hozzátartozóknál is váljanak szűrhetővé a családi rizikófaktornak számító betegségek.
– Daganatos betegségek esetén mennyire pontosak a szűrővizsgálatok? Miért fontos, hogy a páciens a betegség korai stádiumában jelentkezzen orvosnál?
– Egy példát mondanék: az ötvenéves férfiaknál Nyugat-Európa-szerte kötelező a prosztatarák elleni szűrés. A prosztataspecifikus antigén elvégzésével a prosztatarák 80 százalékban szűrhető, és ha ehhez digitális vizsgálat is társul, akkor 99,9 százalékban előre jelezhető, hogy a páciensnek a következő egy-két évben kialakulhat-e prosztatarákja. Hasonló szűrések vannak a méhnyakrák, a vastagbél- és végbélrák, illetve más daganatos betegségek időben történő kimutatására is.
Legutóbb a daganatos betegségeket túlélők konferenciáján találkoztam a japán nagykövettel, aki érdekes adatokat osztott meg a szigetország prevenciós politikájáról. Japánban 1984-ben kezdték el a széleskörű és kötelező szűrési programokat. Negyven év alatt elérték, hogy a leggyakoribbnak számító gyomorrákos megbetegedés ellenére a szigetországban halnak meg a legkevesebben gyomorrákban. A japán orvosok korai stádiumban műtenek, így a legtöbb páciens életét megmentik, a daganatos betegek felgyógyulnak.
– Az egészségügyi minisztériumban van-e olyan stratégia, amely távlatilag megmutatná, hogy nálunk mikor csökkenhet látványosan a jól szűrhető betegségek miatt ma még bekövetkező halálesetek száma?
– Létezik a Románia számára is kötelező uniós terv: az országnak 2030-ig kell felzárkóznia az európai uniós egészségügyi rendszerhez, amelynek egyik legfontosabb része a prevenció. A terv értelmében a román egészségügy el kell érje, hogy 2030-ig a diagnosztizált daganatos betegek ötven, míg 2035-ig hetven százaléka meggyógyuljon. Ez széleskörű és szakszerű prevenció kiterjesztésével biztosítható. Nem könnyű feladat, de több lépésben és sok kitartással megvalósítható.
Gyenge lábakon áll Romániában a prevenciós egészségügyi ellátás. A statisztikák szerint a lakosság pár százaléka végzi el a szűrővizsgálatokat. A Krónika által megkérdezett egészségügyi szakemberek szerint idéntől új trend indult el a prevencióban.
Az egészségügyi minisztérium kiemelten kezeli a prevenciós szűrővizsgálatokat, azonban a Hargita Megyei Háziorvosok Szövetségének elnöke, Soós Szabó Klára szkeptikus a tekintetben, hogy a szaktárca elképzelése áttörést hozhat a szűrővizsgálatok terén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemzetközi turisztikai sikertörténetként népszerűsítik a Via Transilvanicát, miközben az útvonalon évek óta gondot jelentenek az agresszív pásztorkutyák, amelyek miatt maguk a szervezők is hatósági segítséget kértek korábban.
Hivatali visszaélés gyanújával indított büntetőeljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a temesvári polgármesteri hivatal vezetését érintően.
A Nagyváradi Ítélőtábla kedd este elutasította a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügy nyolc gyanúsítottjának fellebbezését. A bíróság jogerős végzéssel fenntartotta a határrendészek korábban elrendelt, harmincnapos előzetes letartóztatását.
A Malom-barlang eddig nem szerepelt a kirándulók számára ajánlott útvonalak között, mostantól azonban kiépített ösvényen érhető el.
Alig kilenc hónappal a megnyitása után már javításra szorul az aradi ferdekábeles híd, amelynek az építése 165 millió lejbe került. A gyalogos- és kerékpárforgalomnak fenntartott sávban már hámlik a burkolat.
Több mint 737 ezer lejes adócsalás miatt tartottak öt házkutatást Bihar és Hunyad megyében. A nyomozók szerint egy 60 éves nagyváradi férfi által irányított vállalat éveken keresztül fiktív beszerzésekkel csökkenthette adófizetési kötelezettségeit.
Nem lesz nehéz dolga a nagyváradi vasútvillamos-projekt szerelvényeinek beszerzésére kiírt pályázat bírólóbizottságnak.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) öt év után lezárta a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert és több városházi kollégáját érintő eljárást.
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Mindössze 2029-ben nyílhat meg újra a látogatók előtt a Brassó megye egyik turistamágnesének számító barcarozsnyói vár.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás