Az Európai Unióhoz képest Romániának több évtizedes a lemaradása a daganatos betegségek szűrése és megelőzése területén
Fotó: Haáz Vince
Tudományos becslések szerint a következő tíz-tizenöt évben Romániában minden negyedik nő és minden harmadik férfi daganatos betegségben fog meghalni. Az Európai Unióhoz képest több évtizedes a lemaradásunk a szűrés és a megelőzés területén – hívja fel a figyelmet a Krónikának adott interjúban az egészségügyi minisztérium államtitkári posztjáról az RMDSZ ellenzékbe kerülése nyomán leköszönő dr. Vass Levente. Miközben a tárca vezetője önhatalmúlag akadályozza az országos rákellenes terv gyakorlatba ültetését, a prevenciós egészségügyi ellátás egyik romániai szószólójaként ismert marosvásárhelyi urológus főorvos úgy véli, nem csak az a kérdés, hogy milyen hamar tudunk szűrni, hanem hogy van-e olyan ellátórendszerünk, amely képes a kiszűrt betegeket megfelelő kezeléssel gyógyítani.
2023. június 21., 10:092023. június 21., 10:09
– A bukaresti törvényhozásban tavaly októberben megszavazott, és az eredeti tervek szerint idén, július 1-től alkalmazásra kerülő országos rákellenes tervet Alexandru Rafila egészségügyi miniszter gyakorlatilag a kukába dobta azzal, hogy új terv kidolgozását rendelte el. Mi folyik manapság az egészségügyi minisztériumban?
– Egyértelmű, hogy Alexandru Rafila miniszter hibát követett el, amikor a parlament által tavaly ősszel megszavazott, tehát kötelező érvényű jogszabályt önhatalmúlag felülbírálta, és új stratégiát íratott az egészségügyi minisztérium onkológiai bizottságával. Annak ellenére tette ezt, hogy nincs lehetősége törvényi erőre emelni készülő, saját stratégiáját. A helyzet pikantériája, hogy a parlament által megszavazott rákellenes tervet ő is támogatta tavaly ősszel. A miniszter az eredeti törvény alkalmazásának határidejét ki akarta tolni két évvel, azaz 2025. július 1-től lépne életbe, a parlament viszont csak egy év haladékba ment bele, tehát jövő nyártól kell életbe léptetni az egészségügyi rendszerben. Az Európai Unióhoz képest Románia dupla hátrányban van a szűrés és a prevenció tekintetében.
– Romániában évről évre nő a daganatos megbetegedésekben elhunyt személyek száma. Hosszabb távon hova vezethet ez a tragikus folyamat?
– Tudományos becslések szerint a következő tíz-tizenöt évben Romániában minden negyedik nő és minden harmadik férfi daganatos betegségben fog meghalni. Az Európai Unióhoz képest több évtizedes a lemaradásunk a szűrés és a megelőzés területén. Nincs megfelelő törvényi szabályozásunk sem:
Az RMDSZ részéről javasoltuk, hogy ki kell dolgozni egy 2035-ig tartó, hosszú távú stratégiát, amelynek részeként hónapról hónapra le kell tenni az asztalra 4-5 törvénycsomagot. Ezzel közelítenénk az egészségügyi ellátórendszert az elvárásokhoz.
– A román egészségügy örökzöld témája a pénzhiány. Vajon ez mennyire játszott szerepet a daganatos betegségek szűrését és prevencióját szabályozó stratégia miniszteri jegelésében?
– A stratégia gyakorlatba ültetése több lépcsőből áll, ezért legalább az anyagiakat nem igénylő részét el kellett volna indítani, és a többit idővel, lépésről lépésre felzárkóztatni. Amióta pár éve az egészségügyben sikerült jelentősen megemelni a béreket, a kórházi ellátásban a legnagyobb költségvetési tétel az orvosok és az asszisztensek fizetése. Adott tehát a rendelkezésre álló kapacitás, ezért egy hatékonyabban betegirányított rendszer szinte többletforrás nélkül is megvalósítható, miközben a kezelések haladnak a maguk útján, az országos költségvetéshez igazítva.
Azonban ezen a téren sem állunk rosszul, hiszen az Európai Unió közös stratégiájaként Románia 2030-ig az onkológiai fejlesztésekre és kezelésekre ötmilliárd eurót tud lehívni.
– Az elmúlt hetekben több háziorvossal, laboránssal és szakorvosokkal is beszélgettem, akik elég sötéten látják a megelőzés kérdését. Az egészségbiztosítási pénztár szűrővizsgálatokra elkülönített pénzügyi kerete a reális igények mindössze kis részét fedezi. Lesz-e stratégiaváltás?
– A stratégiaváltás már korábban megtörtént. Az RMDSZ közreműködésével 2019-ben bevezettem a szűrés fogalmát a 2003/46-os számú törvénybe. Azért választottuk az egészségügyi kerettörvénynek számító betegjogi törvényt a prevenció megalapozására, mert a lassan működő romániai egészségügyi rendszerbe is kötelező módon be kell emelni ennek előírásait. Azonnali hatása az volt, hogy az egészségbiztosítási pénztár köteles a nem beteg, vagy még nem diagnosztizált emberek orvosi ellátásának költségeit is fedezni, azaz pénzkeretet különített el a szűrővizsgálatokra. Stratégiánk jónak bizonyult, a szűrés és a prevenció finanszírozása óriási mértékben felgyorsult az elmúlt két évben.
– A reális igényekhez képest ez ma hol tart?
– Abból kell kiindulni, hogy 2019 előtt nem létezett törvényi szabályozás Romániában az ingyenes szűrésre. Ez ma már létezik, és a rendszer úgy ahogy, de működik. Elindultunk egy olyan úton, aminek az elején tartunk. A kérdés az, milyen ütemben fogunk elérni oda, hogy minden betegségnél a szűrés szempontjából fontos korcsoport vagy családi háttér alapján a biztosítási rendszer olyan irányba haladjon, hogy a beteget motiválja, azaz rávegye a szűrések fontosságára. 2021 előtt a biztosító bevezette a szűrési célokra használt analízisek rendszerét. Ez szerény próbálkozás, mert nagyon kevés az a 45-50 éves ember, akinek semmiféle egészségügyi problémája nincs, ami feljogosítaná, hogy a szűrések legegyszerűbb formáját, a véranalízist válassza.
Ehhez Románia már 2017-ben elnyert egy 160 millió eurós támogatást, hogy az ország különböző fejlesztési régióiban elindítsa a szűrés megszervezéséhez szükséges képzéseket főleg az egészségügyi személyzet körében. Az első fontos lépéseket már megtettük a méhnyakrák, a mellrák, a vastagbélrák, a tbc és néhány más betegség szűrése terén, amelynek 2023-ban már láthatók az eredményei.
– Szakember szemmel mi a legnagyobb akadály jelenleg a romániai egészségügyben a szűrővizsgálatok gyors kiterjesztése előtt?
– Gondok vannak a lakosság mozgósítása terén. Ehhez mindenekelőtt a háziorvosi rendszert kell megerősíteni és motiválni. Utána a kórházak szintjén kell pontosan meghatározni azt az utat, amit a beteg végigjár egy szűrővizsgálat keretében és után, amennyiben kezelésre szorul. A kórházi rendszert úgy kell átalakítani, hogy prioritásként kezelje ezeknek a betegeknek az elsődleges konzultációját.
vagy a személyre szabott genetikai vizsgálatok segítségével a fiatalabb hozzátartozóknál is váljanak szűrhetővé a családi rizikófaktornak számító betegségek.
– Daganatos betegségek esetén mennyire pontosak a szűrővizsgálatok? Miért fontos, hogy a páciens a betegség korai stádiumában jelentkezzen orvosnál?
– Egy példát mondanék: az ötvenéves férfiaknál Nyugat-Európa-szerte kötelező a prosztatarák elleni szűrés. A prosztataspecifikus antigén elvégzésével a prosztatarák 80 százalékban szűrhető, és ha ehhez digitális vizsgálat is társul, akkor 99,9 százalékban előre jelezhető, hogy a páciensnek a következő egy-két évben kialakulhat-e prosztatarákja. Hasonló szűrések vannak a méhnyakrák, a vastagbél- és végbélrák, illetve más daganatos betegségek időben történő kimutatására is.
Legutóbb a daganatos betegségeket túlélők konferenciáján találkoztam a japán nagykövettel, aki érdekes adatokat osztott meg a szigetország prevenciós politikájáról. Japánban 1984-ben kezdték el a széleskörű és kötelező szűrési programokat. Negyven év alatt elérték, hogy a leggyakoribbnak számító gyomorrákos megbetegedés ellenére a szigetországban halnak meg a legkevesebben gyomorrákban. A japán orvosok korai stádiumban műtenek, így a legtöbb páciens életét megmentik, a daganatos betegek felgyógyulnak.
– Az egészségügyi minisztériumban van-e olyan stratégia, amely távlatilag megmutatná, hogy nálunk mikor csökkenhet látványosan a jól szűrhető betegségek miatt ma még bekövetkező halálesetek száma?
– Létezik a Románia számára is kötelező uniós terv: az országnak 2030-ig kell felzárkóznia az európai uniós egészségügyi rendszerhez, amelynek egyik legfontosabb része a prevenció. A terv értelmében a román egészségügy el kell érje, hogy 2030-ig a diagnosztizált daganatos betegek ötven, míg 2035-ig hetven százaléka meggyógyuljon. Ez széleskörű és szakszerű prevenció kiterjesztésével biztosítható. Nem könnyű feladat, de több lépésben és sok kitartással megvalósítható.
Gyenge lábakon áll Romániában a prevenciós egészségügyi ellátás. A statisztikák szerint a lakosság pár százaléka végzi el a szűrővizsgálatokat. A Krónika által megkérdezett egészségügyi szakemberek szerint idéntől új trend indult el a prevencióban.
Az egészségügyi minisztérium kiemelten kezeli a prevenciós szűrővizsgálatokat, azonban a Hargita Megyei Háziorvosok Szövetségének elnöke, Soós Szabó Klára szkeptikus a tekintetben, hogy a szaktárca elképzelése áttörést hozhat a szűrővizsgálatok terén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Kiss Margit kolozsvári tanítónő idén januárban töltötte be 90. életévét, de aki rendezvényeken találkozik vele, aligha egy visszavonultan élő nyugdíjas képét őrzi róla. Közösségi ember, aki előadásokra jár, szervez, kirándul, honismerettel foglalkozik.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás