„Gerillaülés” a szenátus oktatási bizottságában

Kiiktatták volna a szenátus oktatási bizottságának ellenzéki tagjai a tanügyi törvénycsomagból azt a cikkelyt, amely biztosítaná a kisebbségi diákok számára, hogy a jelenlegi gyakorlattól eltérően anyanyelvükön tanulhassák Románia történelmét és földrajzát. Mint ismeretes, a cikkely az RMDSZ határozott kérésére került be a törvénybe, a szövetség többek között ennek elfogadásától tette függővé a kormányon maradást.

A jogszabályt szombaton és vasárnap, a hat kormánypárti tag távollétében vitatták meg az ellenzéki bizottsági tagok, és tegnap terjesztették a szenátus házbizottsága elé a róla készült jelentést. A mintegy ezeroldalas dokumentumot, amelyből 432 oldal tartalmazza az elfogadott módosító indítványokat, 624 pedig az elutasítottakat, ugyanakkor a házbizottság az ülés jogellenes mivoltára hivatkozva visszaküldte a bizottságnak, amelynek ma 12 óra 45 percig kell azt újra megvitatnia.

Az ülés ténye még annak megtartása előtt vitát kavart. Mihail Hărdău, az oktatási bizottság PDL-s elnöke már szombaton jelezte, hogy az ellenzéki szenátorok jóváhagyás nélkül készülnek ülésezni, ami ellentétes a házszabállyal, így az ülést szabályos körülmények között meg kell ismételni. Ecaterina Andronescu, a testület ellenzéki, szociáldemokrata párti (PSD) alelnöke ugyanakkor úgy vélte, a testület a hat ellenzéki tag részvételével is határozatképes. Gheorghe Flutur, a PDL alelnöke tegnap kijelentette, pártja álláspontja szerint az ellenzéki bizottsági tagok megsértették a házszabályt, az ülés napirendjét ugyanis előzetesen jóvá kellett volna hagyni. Kifejtette, a koalíció most az alkotmánybíróság döntésére vár az oktatási törvény ügyében, a vasárnapi ülést pedig az ellenzéki képviselők „gyakorlatának” minősítette, akik a szenátusi házszabályt is felrúgva próbálják meg saját szövegváltozatukat elfogadtatni. Mihail Hărdău bizottsági elnök tegnap ismét leszögezte: a jelentés kormánypárti szenátorok nélküli elfogadása kihágásnak minősül, amelyet vagy a házbizottságnak, vagy a szenátus plénumának orvosolnia kell.

Bokor: magánérdekeket véd az ellenzék

Törvénytelennek tartja az ellenzéki bizottsági tagok eljárását az RMDSZ is: Bokor Tibor, a szenátus oktatási bizottságának RMDSZ-es tagja tegnap a Krónikának nyilatkozva úgy vélte, magánérdekeket, a rektori posztok megtartását, a tisztséghalmozást szolgálta az ellenzék, amikor a tanügyi bizottság törvénytelenül összehívott ülésén az eredeti tanügyi törvénytervezet szinte valamennyi cikkelyét módosította. „Nincs harmincnál több cikkely, amit érintetlenül hagytak volna” – nyilatkozta lapunknak Bokor, aki saját bevallása szerint hívásunk előtt egy órával kapta kézhez az ellenzék által módosított tanügyi törvény szövegét.  

Bokor Tibor a Krónikának elmondta, nem csak a nemzeti kisebbségi oktatásra vonatkozó passzusokat módosították, hanem gyakorlatilag újraírták a törvényt úgy, hogy az a továbbiakban is lehetővé tegye, hogy hetvenéven felül is rektor maradhasson valaki, illetve továbbra is megengedné, hogy valaki egyszerre legyen szenátor és egy egyetem rektora. „Teljesen felborították, reformellenes állapotba hozták az eredeti törvényt. Tessék csak megnézni, milyen ideges volt a tévében Andrei Marga, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektora meg Ecaterina Andronescu PSD-s szenátor, a tanügyi bizottság alelnöke, nem mellesleg a Bukaresti Műszaki Egyetem rektora, amikor a posztjukat érintő cikkelyekről volt szó” – mutatott rá a magánérdek és az ellenzéki módosítások közti összefüggésekre Bokor Tibor. Szerinte az ellenzéki politikusok azért beszélnek inkább a kisebbségi oktatást szabályozó passzusokról, hogy ezzel leplezzék: csak politikai szempontokat és saját érdekeiket tartották szem előtt, miközben a tervezet szakmai részével nem törődtek.

Kérdésünkre, hogy történhetett meg, hogy a kormánypárti bizottsági tagok nem voltak jelen az ominózus bizottsági ülésen, Bokor Tibor elmondta: az ellenzéki bizottsági tagok hétvégi ülését csak a bizottság elnöke hívhatja össze, ráadásul a házszabály szerint, amely rögzíti a honatyák feladatköreit, a hétvégét a szenátoroknak a választókörzetükben kell tölteniük, semmi keresnivalójuk Bukarestben. Arra a kérdésünkre, hogy melyik forgatókönyv valószínűbb, felelősségvállalással fogadtatják el a tanügyi törvényt, vagy végül a szenátus dönt majd, a szenátor elmondta,  meg kell várni az alkotmánybíróság végleges döntését, akkor dől el.

További kérdésünkre, hogy ilyen körülmények között érdemes-e az RMDSZ-nek kormányon maradnia, Bokor Tibor kijelentette: személyes véleménye, hogy az ellenzék magatartása inkább megerősíti a kormánykoalíciót, semmint szétverné azt. „Ezzel a lépéssel az ellenzék politikai stratégiai szempontból is hibát követett el” – vélte a szenátor. Bokor szerint mindaddig, amíg a PNL nem partnerként viselkedik, bármennyire is szeretnék, nem fogják tudni megbontani a kormánykoalíciót, mert eközben a demokrata-liberálisok határozottan kiállnak a közösen elkészített, és magyar közösségnek is előnyösebb tanügyi törvénytervezet mellett. A szenátor hozzáfűzte, akkor kell megfontolnia az RMDSZ-nek a koalíció elhagyását, ha a szenátus elfogadja a tanügyi törvény ellenzék által javasolt változatát.

Markó elmozdítaná Geoanát

Markó Béla szövetségi elnök szerint a jelentés nem létezőnek tekintendő, mivel a testület szabályellenesen ült össze. A politikus csalódottságának adott hangot, amiért Mircea Geoană, a szenátus PSD-s elnöke jóváhagyta, hogy az ellenzéki honatyák szabályellenesen a hét végén is dolgozzanak. Ennek kapcsán megjegyezte: bár fél évvel ezelőtt ő maga is ellenezte a Geoană leváltására irányuló szándékot, ma már egyetért vele.

A történelem és a földrajz oktatására vonatkozó cikkely kapcsán azzal vádolta meg az ellenzéket, hogy lerombol mindent, amit az utóbbi években az etnikumközi kapcsolat területén sikerült fölépíteni, és bár az RMDSZ-en akarnak bosszút állni, a magyar és más kisebbségekhez tartozó gyerekek is áldozatul esnek. Reakciójában Victor Ponta, a PSD elnöke kijelentette: az RMDSZ előbb a nyugdíjtörvény szavazásakor elkövetett képviselőházi csalás fölött törjön pálcát, csak aztán bírálja a szenátust, Crin Antonescu PNL-vezér szerint pedig sajnálatos lenne, ha az RMDSZ végezné el a PDL számára a „piszkos munkát”. Fekete András Levente, a szövetség felsőházi frakciójának vezetője szerint a jelentést jogellenesen fogadták el, a kisebbségek számára kedvező cikkely kiiktatását pedig inkorrekt lépésnek nevezte. Leszögezte: az RMDSZ óhaja továbbra is az, hogy Románia történelmét és földrajzát minden kisebbség a saját nyelvén tanulhassa.

„Csakis az anyanyelvükön tudnak valós tudást elsajátítani” – szögezte le. Ő is hangsúlyozta: az ülést a bizottsági elnöknek kell összehívnia, a testület egyéb tagja ezt csak az elnök akadályoztatása esetén teheti meg. Mihail Hărdău viszont az elmúlt hét során mindvégig az országban volt, tehát össze tudta volna hívni a bizottságot. Ezt követően kora délután a szenátus házbizottsága visszadobta a csonka ülésen elfogadott, egyoldalú jelentést. Ioan Chelaru, a szenátus PSD-s háznagya közölte, a tagok többsége szerint a házbizottság jóváhagyása nélkül megtartott ülésen elfogadott jelentés nem vehető figyelembe, így a jogszabályt újra meg kell tárgyalnia az oktatási bizottságnak. Hărdău ugyanakkor közölte, az alkotmánybíróság döntéséig nem hívja össze a testületet.

A jelentés kapcsán egyébként Ecaterina Andronescu elmondta, a csonka ülésen többek között azt a cikkelyt is kiiktatták, amely összeférhetetlenné nyilvánítja az egyetemi rektori és a honatyai tisztséget, valamint azt, amelynek értelmében az iskolaigazgatók nem lehetnének párttagok, azokat ugyanis alkotmányellenesnek tartják. Mint arról beszámoltunk, a kormány a parlamenti vita megkerülésével, felelősségvállalással kívánta elfogadtatni a törvényt, ám az alkotmánybíróság meglehetősen homályosan megfogalmazott döntése szerint ezt nem teheti meg egy olyan törvény esetében, amely a parlament előtt van. A kabinet ugyanakkor ragaszkodik a felelősségvállaláshoz, így most újabb alkotmánybírósági állásfoglalásra vár.