Kevesebb megye. Dominic Fritz támogatja a PSD javaslatát, hogy összevonással csökkentsék a számot, az egyik nyilvánosságra került tervezet azonban rendkívül hátrányosa lenne a magyarokra nézve
Fotó: Antena 3 CNN
Egyetért Dominic Fritz, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatával, miszerint a közigazgatási reform során nem csupán a kis települések számát kell összevonások révén csökkenteni, hanem a megyékét is.
2026. november 13., 09:012026. november 13., 09:01
2026. november 13., 09:022026. november 13., 09:02
Fritz erről csütörtökön este beszélt a Digi 24 hírcsatornának nyilatkozva.
– mondta az USR vezetője.
Jelezte ugyanakkor, hogy szkeptikus a szociáldemokraták által javasolt reform kapcsán.
„Már láttam az első PSD-tagot, aki azt mondta, hogy ez nem jó. És éppen ezért engedjék meg, hogy szkeptikus legyek, amikor a PSD ilyen javaslatokat tesz” – fogalmazhott.
A felvidéki magyarság megtapasztalta, milyen következményekkel járhat, ha a közigazgatási határokat a nemzetiségi viszonyok figyelmen kívül hagyásával rajzolják át. Romániában most a felvidékinél is nagyobb veszély körvonalazódik.
Hozzátette: szerinte az egész javaslat csupán a figyelemelterelést szolgálja.
„Nekem volt – nem is tudom –, szerencsém vagy pechem, az első sorból végig nézni a PSD tavalyi előadását, amelynek célja egy apró közigazgatási reform elhalasztása volt, és amelynek keretében a bürokratikus apparátusok kissé történő leépítéséről volt szó. És ott láttam azt, amit mindenki tud. Amikor a PSD-nek választania kell egyrészt a saját, általa elfoglalt hálózatok leépítése, másrészt a polgárok számára nyújtott szolgáltatások javítása között, mindig a saját bőrét választja. És ezért
És így tartják életben ezt a vitát, amelyben – mint tudjuk – egyszerre játszanak ellenzéki és kormányzati szerepet, különböző szerepekben, különböző emberek a PSD-ből” – mutatott rá Dominic Fritz.
„Át kell gondolnunk, hogyan finanszírozzuk a vidéki térségeket, hogyan javíthatjuk a közszolgáltatások színvonalát. Tehát inkább arról kell beszélnünk, mit nyerünk, mint arról, ki veszít. De ehhez valóban komolyságra van szükség. Elemzésekre van szükség, vitákra van szükség minden szinten, beleértve a parlamentet is” – mutatott rá.
A visszamenőleges hatállyal alkalmazott módosítás értelmében minden olyan közhivatalt betöltő személy elveszíti tisztségét, akit jogerősen elítéltek valamilyen ügyben.
Immár nem csupán az 1500, de a 3000 fősnél kevesebb lakosú települések összevonása is napirenden van – derült ki hétfőn.
Ugyanakkor a közigazgatási reform PSD-s tervezetét sokan ellenzik, köztük az RMDSZ is, hiszen az hátrányosan érintheti a magyar közösséget.
Bejegyzésében rámutatott: a bukaresti román politikusok úgy viselkednek, mint a nagyfiúk az iskolaudvaron: a legkisebbekbe kötnek bele, hogy megmutassák, milyen erősek. A velük egy súlycsoportban lévőket: az állami vállalatokat, a minisztériumokat, a speciális nyugdíjak problémáját gondosan elkerülik.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
„Első körben az 1500 fő alatti községek felszámolását jelentették be. Kovászna megyében ez Barátost, Kommandót, Dálnokot, Esztelneket, Málnást, Kézdialmást, Maksát és Nagypatakot érintené. Kilencedikként Vargyast vagy Kököst – ez is mennyire tipikusan bukaresti hozzáállás, nem tudják, melyik számítást vegyék figyelembe.... Az 1500 után jött a 3000, majd az 5000 fős küszöb, tegnap pedig már a megyék felszámolása is terítékre került.
– mutatott rá.
Sok erdélyi magyar község elveszítheti önállóságát a kormány drasztikus közigazgatási reformterve miatt. Tételesen megvizsgáltuk, milyen RMDSZ-es irányítású községek érintettek az átszervezési lázban.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az RMDSZ nem önmagában a reformot ellenzi, hanem az elhibázott reformot.
„Ez a reform csak elvesz az emberektől, és nem tesz hozzá a mindennapjaikhoz. Elveszi a falu jogát, hogy maga döntsön az útjairól, az iskolájáról, a temetőjéről és a közterületeiről.
Kommandóról Kovásznára 20 km a távolság, legalább 40 perc az út, és vissza is kell jönni. Ma az önkéntes tűzoltók vezetője a kommandói polgármesteri hivatal alkalmazottja. Ha megszűnik a helyi önkormányzat, kinél lesz a tűzoltószertár kulcsa?
Kell takarékoskodni, nem kérdés, de azt nem Kommandón, hanem Bukarestben kell kezdeni!” – fogalmazott.
A lakossági adók akár 50 százalékos csökkentésével ösztönözné a kormány az önkéntes település-összevonásokat - jelentette be csütörtökön Bodzavásáron (Buzău) Alexandru Stoica fejlesztési miniszter.
Azt is ismertette, milyen alternatív megoldást lehetne alkalmazni.
A szomszédos községek közösen működtethetnek közbeszerzési irodát, urbanisztikai és informatikai szolgáltatást, közös pályázati csapatot az uniós források lehívására. Az együttműködés Háromszéken a hulladékgazdálkodás terén már ma is jól működik. Vonjuk össze a szolgáltatásokat, ne a közösségeket! Erre eddig nem adott lehetősége a romániai törvénykezés, változtassunk ezen, ha hatékonyságot szeretne az ország!” – hangsúlyozta.
„Megkérdezzük: az emberek mit szeretnének. Romániában ma két törvény is előírja: népszavazás nélkül településeket nem lehet sem összevonni, sem szétválasztani, és nem lehet olyan közigazgatási átszervezést véghez vinni, amelynek célja vagy eredménye az etnikai arányok megváltoztatása.
Megalakult a Kovászna megyei munkacsoport, összehívtuk az érintett települések vezetőit, és minden községbe elmegyünk, hogy megkérdezzük: ők mit szeretnének. Mert az ő jövőjükről van szó.
– szögezte le Tamás Sándor.
Drasztikus lépéssel fenyeget a Máramaros megyei Kapnikbánya polgármestere arra az esetre, ha a nemrég kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) által javasolt közigazgatási reform során összeolvasztanák a megyét a szomszédos megyékkel.
Mint arról beszámoltunk, a néhány hete kormányra került PSD arra hivatkozva, hogy a kis települések képtelenek fenntartani magukat, és csak pénzt emésztenek fel, összevonást javasol.
Először csak az 1500 fős lakosság alatti településeket említették, de a hét elején ez a szám már felkúszott 3000 főre, emellett a 10 000 fő alatti lakosságú városokat visszaminősítenék községekké.
Dragoș Benea, a párt alelnöke, aki a reform kidolgozásával megbízott munkacsoportot vezeti, emellett arról is beszélt, hogy a megyerendszert is meg kell változtatni, szintén összevonások révén.
Terjedni is kezdett egy térkép, amely a táblabíróságok mintájára vonná össze a megyéket, és amely a magyar közösség számára hátrányos felosztást tartalmaz.
Hargita megyét Marosba olvasztaná be, Kovásznát Brassóba, Szatmárt Biharba, míg Aradot Temesbe.
Az RMDSZ ugyanakkor jelezte: ellenzi az olyan összevonásokat, amelyek révén magyar közösségek aránya csökkenne, és ezzel elveszítenék például az anyanyelv-használat gyakorlásának jogát.
A tervezetnek román ellenzői is vannak.
Miniszter: rövidesen sor kerülhet az első összevonásokra
Már néhány hónapon belül sor kerülhet az első település-összevonásokra – jelentette ki Alexandru Stoica fejlesztési miniszter csütörtökön este.
„Már majdnem november közepén járunk. Lehetséges, hogy decemberben is lesz ilyen, de szinte biztos, hogy jövőre. Tehát jövő év elején. Először is egyértelműen le kell szögezni, hogy a polgármestereknek is el kell menniük a települések lakóival beszélgetni, és el kell magyarázniuk nekik az önkéntes összevonás előnyeit. Ezért szinte biztos, hogy ez jövőre fog megvalósulni” – mondta a miniszter az Europa FM-nek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan államfő csütörtökön kijelentette, hogy magánemberként joga van megtagadni a párbeszédet azzal, aki nem tanúsít tiszteletet iránta. A román elnök a napokban közölte egy újságíróval, hogy a jövőben nem vehet részt a sajtótájékoztatóin.
A lakossági adók akár 50 százalékos csökkentésével ösztönözné a kormány az önkéntes település-összevonásokat - jelentette be csütörtökön Bodzavásáron (Buzău) Alexandru Stoica fejlesztési miniszter.
Szó sincs arról, hogy az RMDSZ együtt szavazott volna a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) az elmúlt napokban a parlamentben – szögezte le a Krónikának csütörtökön Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
A Neamț megyei Szabófalva (Săbăoani) középiskolájának 22 diákját szállították csütörtökön kórházba, miután egy hatodik osztály több tanulója fejfájásra, torokirritációra és szédülésre panaszkodott.
Bíróság elé állította a Szervezettbűnözés- és Terrorizmueselleni Ügyosztály (DIICOT) Călin Georgescu volt államfőjelöltet abban az ügyben, amelyben azzal vádolják, hogy feltételezett bűntársaival együtt 1,1 millió euróval károsított meg egy üzletembert.
A következő tíz évre nemkívánatos személynek nyilvánítottak három pakisztáni állampolgárt Romániában, akik a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szerint a radikalizálódás előrehaladott szakaszába jutottak.
Bírálatot váltott ki több ellenzéki párt részéről is, hogy Nicușor Dan államfő kedd eseti, maratoni sajtótájékoztatója végén közölte: kitilt egy újságírót az elnöki hivatalból.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szerdán bejelentette, hogy azonosított és megakadályozott egy román kormányzati intézmény ellen irányuló kibertámadást, amelyet az orosz APT TURLA csoportnak tulajdonítanak.
Elsősorban a szülők és a család felelőssége az iskolai erőszak megelőzése, ezért a megoldás is a családokban keresendő – ezen az állásponton van a megkérdezettek többsége a legfrissebb felmérés szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!