Fotó: Jakab Mónika
A romániai lakosság többsége azon a véleményen van, hogy Romániának továbbra is az Európai Unióban (EU) a helye – derül ki egy januárban elvégzett INSCOP-felmérésből.
2022. január 31., 20:502022. január 31., 20:50
A hétfőn közzétett kutatás eredményei szerint a romániaiak 71,7 százaléka véli úgy, hogy az országnak nem kellene kilépnie az EU-ból, míg 25,2% egyetértene a kilépéssel. A megkérdezettek 3,1%-a nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre. A válaszadók 75,3%-a nem szeretné, ha az Unió felbomlana az elkövetkező években, 19 százalék azonban üdvözölné ezt. 6,7% nem tudott vagy nem akart válaszolni.
A gazdasági és társadalmi életre, a családra és a magánéletre gyakorolt összes hatást is mérlegelve a válaszadók 54,9%-a (a 2021. szeptemberi 47,2%-kal, a 2021. júniusi 56,2%-kal és a 2021. márciusi 61,4%-kal szemben) úgy véli, hogy Románia uniós csatlakozása inkább előnyökkel járt, míg 40,8% az ellenkezőjét gondolja (a 2021. szeptemberi 46,1%-kal, a 2021. júniusi 35,1%-kal és a 2021. márciusi 35,2%-kal szemben), 4,3% pedig nem tudja vagy nem válaszolt erre a kérdésre.
míg 29,4% szerint országunk jobban fejlődne, ha nem lenne tagja az Uniónak (2021 szeptemberében 32,9%, 2021 júniusában 27%), 7,5% pedig nem tudja vagy nem válaszolt.
Ugyanakkor a válaszolók 68,4%-a (szemben a 2021. szeptemberi 68,5 százalékkal és a 2021. júniusi 64,8%-kal) azon a véleményen van, hogy Romániának meg kell védenie nemzeti érdekeit, ha azok szembemennek az uniós szabályokkal, még akkor is, ha emiatt elveszítené uniós tagságát. 29,4% (2021 szeptemberében 27,3%, 2021 júniusában 28%), úgy vélte, hogy Romániának az EU tagállamaként be kell tartania az Unió szabályait, még akkor is, ha ezzel sérülnek nemzeti érdekei.
A felmérésből az is kiderül, hogy a lakosság 42,1 százaléka szerint (szemben a 2021 márciusában regisztrált 43,5 százalékkal) Románia nem teljesítette a schengeni övezethez való csatlakozás minden feltételét, 50,8 százalék (szemben a 2021 márciusában jegyzett 50,2 százalékkal) pedig azon a véleményen van, hogy egyes európai országok gazdasági okokból gátolják az ország csatlakozását a térséghez. A megkérdezettek 7,1 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni.
Ugyanakkor a románok 69,9%-a mondta azt, hogy szívesebben dolgozna egy belföldi román vállalatnál, míg 26%-uk szívesebben választana egy Romániában működő külföldi vállalatot. A nem válaszolók aránya 4,1%.
A válaszadók 71,8%-a úgy véli, hogy a külföldi vállalatok olyan termékeket értékesítenek a román piacon, amelyek minősége rosszabb, mint a más országokban forgalmazott termékeké, míg 24,2% ennek az ellenkezőjét válaszolta, 4% pedig nem tudta vagy nem válaszolt.
Remus Ştefureac, a Strategic Thinking Group (a kutatási projekt kezdeményezője és koordinátora) elnöke rámutatott, összességében elmondható, hogy a tavalyi politikai válság leküzdése, a széles körű, stabil koalíció megalakulása és az Oroszország okozta bizonytalanságérzet újjáélesztette az euroatlanti értékekhez való ragaszkodást.
A közvélemény bizalmatlansága: A Nyugat vs. Kelet – a nacionalista áramlat megerősödése a félretájékoztatás és az álhírek korában elnevezésű közvélemény-kutatás negyedik kiadását 2022. január 11-e és 18-a között végezték el 1162 felnőtt alany részvételével, telefonon. A hibalehetőség +/-2,9%, 95 százalékos megbízhatóság mellett – közölte az Agerpres.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elutasította csütörtökön a nagyszebeni törvényszék az állam által a Brassói Regionális Adóhatóság (ANAF) útján benyújtott kérelmet, amelyben az egykori elnök, Klaus Iohannis családjának vagyonára zálogjogot akartak bejegyezni.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!