akiket 2006-ban azzal gyanúsítottak, hogy farmjukról más vidékekre juttatták ki a madárinfluenza H5N1-es vírusával fertőzött csirkéket. Az országot először 2005-ben sújtó madárkór második hulláma 2006 májusában jelentkezett, és számos megyében összesen 127 gócpontot azonosítottak, a hatóságok pedig több mint egymillió fertőzött szárnyast vágtak le és semmisítettek meg. Akkoriban a madárvészt okozó H5-ös vírus először a Feketehalmon működő baromfitenyészetekben ütötte fel a fejét. Az állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóság szerint a Pati Prod, Aviprod és Drakom Silva nevű cégek által üzemeltetett telepekre a közelben levő tavakon megtelepedett fertőzött vándormadarak hozták be a kórt, annak riasztó gyorsaságú terjedését azonban a baromfitelepek vezetőinek mulasztása idézte elő. Az ügyészség akkoriban mindhárom cég vezetőjét 29 napos letartóztatásba helyezte, és bűnvádi eljárást indított ellenük amiatt, hogy eltitkolták a nagyszámú baromfielhullást, a megmaradt állomány egyedeit pedig a törvényes eljárásokat megkerülve eladták engedély nélkül működő, alkalmi kereskedőknek.
A bukaresti legfelsőbb ügyészség azonban úgy döntött: bűncselekmény hiányában mindhárom feketehalmi cégvezető ellen beszünteti a bűnvádi eljárást. A döntést azzal indokolta a nyomozó hatóság, hogy az eljárás ideje alatt módosított román Btk.-ból kiemelték, és immár csak kihágásként kezelték az állati és növényi eredetű betegségek terjesztése vádjának besorolását. A felmentő ítélet nyomán időközben bírósági döntés született a gyanúsítottak által a mezőgazdasági minisztérium ellen indított kártérítési perben is. Cătălin Muntean, a Pati Prod tulajdonosa közölte: az igazságszolgáltatás 5,3 millió lejes kártérítést állapított meg javára amiatt, hogy több százezer baromfiját elgázosították; az összeget be is hajtotta az államtól.
Letartóztatta a rendőrség román posta egyik alkalmazottját, miután a gyanú szerint több mint egymillió lej értékű állampapírt lopott el.
A határhoz közeli ukrajnai célpontokat ért eddigi orosz dróntámadások több mint 50 százaléka során hullottak dróndarabok román területre – közölte vasárnap az Agerpres hírügynökség kérdésére a védelmi minisztérium.
A hajnali szeizmikus mozgás után újabb, ezúttal a Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt vasárnap 14 óra 39 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A szombaton felszállt két F-16-os vadászgép pilótái engedélyt kaptak arra, hogy lelőjék a román légtérbe behatoló orosz drónt, de mégsem lőttek rá, ahogyan azt a lengyel hadsereg néhány nappal ezelőtt tette.
A kormánykoalíció több pártjának képviselői is cáfolták a kormányszóvivő bejelentését, miszerint a koalícióban egyhangú döntés született volna az alapélelmiszerek árrésplafonjának megszüntetéséről.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt vasárnap 2 óra 22 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Nem a román hadsereg vagy a NATO erői lőtték le a román légtérbe szombaton behatoló orosz drónt – közölte Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Míg eddig rendszerint éjszaka támadta az orosz hadsereg drónokkal a Dunán húzódó román-ukrán határ mentén fekvő ukrajnai célpontokat, ezúttal szombat délután adott ki a román katasztrófavédelem riasztást Tulcea megye lakóinak.
A tanítási normák változását követően a pedagógusok fizetése változatlan marad – jelentette ki szombaton Daniel David.
Románia nem vezényel katonákat Ukrajnába – szögezte le szombaton Ionuţ Moşteanu védelmi miniszter.