Hirdetés

Felelősségvállalás a választások összevonásáért

Immár biztos, hogy felelősségvállalással, azaz a parlamenti vita megkerülésével fogadtatja el a kormány a jövő évi önkormányzati és parlamenti választások összevonásáról, valamint a legfelsőbb bíróság bíráinak kinevezéséről szóló jogszabályt: a kabinet hétfőn fogadta el a két törvényjavaslatot, és döntött arról, hogy felelősségvállalással terjeszti be őket.

Balogh Levente

2011. december 12., 11:402011. december 12., 11:40

A felelősségvállalás azt jelenti, hogy a parlamenti vita elmarad, de az ellenzéknek jogában áll három napon belül bizalmatlansági indítványt benyújtani. Ha az indítványt megszavazza a parlament, a kormány megbukik, ha nem, akkor a beterjesztett jogszabály elfogadottnak minősül.

A tervezetek szövege tegnap meg is érkezett a két ház elnökeihez. A tervezet szövegét még reggel, a koalíció vezetőinek ülésén fogadták el a kormánypártok képviselői. Az ülésen arról is határoztak, hogy várhatóan csütörtökön terjesztik a parlament elé a jogszabályokat, így az esetleges bizalmatlansági indítvány szövegét már hétfőn ismertethetné az ellenzék a parlamentben, december 22-én pedig a bizalmi szavazást is meg lehetne tartani. A módosító indítványokat a feszes határidők miatt csak holnapig várják. 

Emil Boc kormányfő a döntést követően tegnap azzal indokolta a felelősségvállalás szükségességét, hogy már decemberben tudni kell, öszszevontan rendezik-e meg a jövő évi választásokat, vagy sem. Az összevonást emellett azért tartja szükségesnek, mert ezáltal szerinte legalább húszmillió euróval csökkenhetnek a választások megrendezésének költségei, ami a gazdaságilag nehéznek ígérkező 2012-es esztendőben fontos szempont. „Az összevonás esetén a részvételi arány is magasabb” – tette hozzá Boc, arra utalva, hogy a helyi választásokon általában többen vesznek részt, mint az országosokon.

A miniszterelnök rámutatott ugyanakkor, hogy a most elfogadott tervezet csupán technikai jellegű, a Traian Băsescu államfő, valamint a nagyobbik kormányerő, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) vezetői által is szorgalmazott alkotmánymódosítás és a törvényhozás létszáma csökkentésének kérdését nem szabályozza. Mint arról beszámoltunk, Băsescu egy 2009-ben általa kiírt népszavazás eredményeire hivatkozva tenné egykamarássá és háromszáz főssé a parlamentet, az RMDSZ azonban – bár a mérsékelt csökkentést elfogadja – a szenátus megszüntetését nem támogatja, ezért olyan variánssal állt elő, amely szerint az alsóház létszáma 300, a szenátusé 88 lenne. Ezt azonban a PDL nem fogadta el, mivel számításai szerint az RMDSZ a magyarság számarányához képest több szenátusi mandátumot kapott volna.

Emil Boc  ennek kapcsán tegnap kifejtette: ilyen körülmények között az alaptörvény módosításához az ellenzék támogatását is meg kívánják szerezni. Egyúttal leszögezte, hogy nem tart a bizalmatlansági indítványtól.

Létszámcsökkentés csatolt áruként?

Boc később ugyanakkor bejelentette, hogy a jövő évben esedékes alkotmánymódosítás részeként a törvényhozás létszámának módosítását is napirendre tűzné. Az alaptörvény módosítása Traian Băsescu szerint a hétvégi EU-csúcson előterjesztett kormányközi egyezmény alkotmányba foglalása miatt szükséges. Eszerint az EU-tagállamok deficitje nem haladhatja meg a GDP 0,5 százalékát. Amennyiben valamely tagállam megsérti a szigorú közös költségvetési szabályokat, szankciókra számíthat. A PDL most ezen módosítás „farvizén” evezve vinné keresztül azt az alkotmánymódosítást is, amelynek révén a kétkamarás parlamentet egykamarássá alakítanák.

Sever Voinescu PDL-szóvivő szerint a párt most már a népszavazás eredményét akarja gyakorlatba ültetni, és reméli, sikerül a koalíciós partnereket is meggyőzni. Az ellenzék ugyanakkor nem tartja szükségesnek a költségvetési szabályok alkotmányos rögzítését, Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) pártelnök szerint elegendő, ha az „aranyszabályt” csupán törvényben rögzítik.

Jön a bizalmatlansági indítvány

Az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) pártszövetség azonban gőzerővel készül a kormánybuktató indítvány benyújtására, emellett az alkotmánybíróságon is panaszt emel az összevonásról szóló törvény ellen.

Az USL vezetésének tegnapi ülését követően a szövetség legkisebb tagja, a Konzervatív Párt (PC) elnöke, Daniel Constantin jelentette be, hogy bizalmatlansági indítvány benyújtásáról döntöttek. Rámutatott, a felelősségvállalás intézménye alkotmányos szempontból rendben van ugyan, a kormány azonban az alaptörvényben foglaltakkal ellentétben nem csupán kivételes esetekben él vele. Hozzátette, hogy az alkotmánybíróságon is megtámadják az összevonásról szóló törvényt, mivel az sérti többek között a 215- ös és a 35-ös törvényt is, amelyek leszögezik, hogy a helyi választottak mandátuma négy évre szól.

(A kormány ugyanis a nyári önkormányzati választások őszre, a parlamenti választások idejére halasztása révén vonná össze a voksolásokat).  Az USL legnagyobb alkotóeleme, a Szociáldemokrata Párt (PSD) első embere, Victor Ponta szerint a kezdeményezés már csak azért is alkotmányellenes, mivel az alaptörvény kimondja, hogy a választások előtti hat hónapban már nem módosítható az időpont, 2012. június 6-áig azonban már nincs hat hónap.

 

Ügyészek nem, csak bírák bírálják el a bírákat

A legfelsőbb bíróságba jelentkező bírák teljesítményét elbíráló testületeknek a jövőben nem lesznek ügyésztagjai, a jövőben csupán bírák alkotják majd – erről döntöttek tegnapi ülésükön a kormánykoalíció vezetői. A módosítás a kisebbségek javaslatára történik. A legfelsőbb ítélő fórum bíráinak kinevezéséről szóló törvényért a választások összevonásáról szóló jogszabállyal egyszerre vállal felelősséget a kormány.

 


 

 

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 18., szerda

Bolojan nem áll le: a bírák után a katonák és a rendőrök következnek

A bírói és ügyészi különnyugdíjak alkotmánybíróság által is jóváhagyott reformja az első lépés az emberek állam iránti bizalmát gyengítő méltánytalanságok felszámolása felé – jelentette ki egy szerdai videóüzenetben Ilie Bolojan miniszterelnök.

Bolojan nem áll le: a bírák után a katonák és a rendőrök következnek
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Bíró a különnyugdíjak megnyirbálása után: „meghalt a demokrácia”

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) tagjai közül elsőként Alin Ene reagált a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvényről hozott alkotmánybírósági döntésre. „Meghalt a demokrácia”.

Bíró a különnyugdíjak megnyirbálása után: „meghalt a demokrácia”
2026. február 18., szerda

Üdvözli az államfő és a koalíció a döntést az igazságügyi nyugdíjreform ügyében

Üdvözölte az államfő, a miniszterelnök és a bukaresti koalíciót alkotó pártok vezetői az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről.

Üdvözli az államfő és a koalíció a döntést az igazságügyi nyugdíjreform ügyében
2026. február 18., szerda

Leépítés vagy fizetéscsökkentés? Nyilvános a közigazgatási intézkedéscsomag tervezete

A fejlesztési minisztérium közzétette honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag utolsó, a kormánykoalíció által elfogadott változatát – tájékoztatott szerdán az RMDSZ sajtóirodája.

Leépítés vagy fizetéscsökkentés? Nyilvános a közigazgatási intézkedéscsomag tervezete
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Országszerte marad a hideg időjárás, sokfelé várható havazás

Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.

Országszerte marad a hideg időjárás, sokfelé várható havazás
2026. február 18., szerda

Különleges nyugdíjak: alkotmányosnak minősítette a törvényt a taláros testület

Alkotmányosnak minősítette szerdai ülésén az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvény módosítását, amely csökkenti a különleges nyugdíjak összegét, és fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt.

Különleges nyugdíjak: alkotmányosnak minősítette a törvényt a taláros testület
2026. február 18., szerda

„Tisztességtelen játszma” – reagált a kormányfő a PSD elnökének fenyegetésére

A koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról – jelentette ki kedd este Ilie Bolojan miniszterelnök, leszögezve egyúttal, hogy egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.

„Tisztességtelen játszma” – reagált a kormányfő a PSD elnökének fenyegetésére
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Erdélyi megyékben is be kellett vetni a tűzoltókat a havazás, hóviharok okozta károk elhárítása érdekében

Huszonegy megye 102 településén, valamint a fővárosban volt szükség az elmúlt 24 órában a katonai tűzoltók beavatkozására a heves esőzések és havazások, hóviharok okozta károk miatt – tájékoztatott a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya.

Erdélyi megyékben is be kellett vetni a tűzoltókat a havazás, hóviharok okozta károk elhárítása érdekében
2026. február 18., szerda

Bolojan: a közigazgatási reformcsomag elfogadásával véget érnek a megszorítások

Nicușor Dan államfővel a költségvetés előkészítéséről, a közigazgatási reformcsomagról és külpolitikai kérdésekről egyeztettek a koalíció vezetői – számolt be kedd este az elnöki hivatalban tartott találkozóról Ilie Bolojan miniszterelnök.

Bolojan: a közigazgatási reformcsomag elfogadásával véget érnek a megszorítások
2026. február 18., szerda

Néhol a közlekedést is megbénította délen a havazás, a hóréteg az 50 centit is eléri

Nem hazudtolta meg magát a szerda reggelig érvényben levő, havazás miatt kiadott vörös riasztás Bukarestben és Ilfov megyében: a fővárosban és környékén kedden és szerdára virradóra legalább 30–35 centiméteres, de akadt, ahol 50 centis hóréteg képződött.

Néhol a közlekedést is megbénította délen a havazás, a hóréteg az 50 centit is eléri
Hirdetés
Hirdetés