Felelősségvállalás a választások összevonásáért

A felelősségvállalás azt jelenti, hogy a parlamenti vita elmarad, de az ellenzéknek jogában áll három napon belül bizalmatlansági indítványt benyújtani. Ha az indítványt megszavazza a parlament, a kormány megbukik, ha nem, akkor a beterjesztett jogszabály elfogadottnak minősül.

A tervezetek szövege tegnap meg is érkezett a két ház elnökeihez. A tervezet szövegét még reggel, a koalíció vezetőinek ülésén fogadták el a kormánypártok képviselői. Az ülésen arról is határoztak, hogy várhatóan csütörtökön terjesztik a parlament elé a jogszabályokat, így az esetleges bizalmatlansági indítvány szövegét már hétfőn ismertethetné az ellenzék a parlamentben, december 22-én pedig a bizalmi szavazást is meg lehetne tartani. A módosító indítványokat a feszes határidők miatt csak holnapig várják. 

Emil Boc kormányfő a döntést követően tegnap azzal indokolta a felelősségvállalás szükségességét, hogy már decemberben tudni kell, öszszevontan rendezik-e meg a jövő évi választásokat, vagy sem. Az összevonást emellett azért tartja szükségesnek, mert ezáltal szerinte legalább húszmillió euróval csökkenhetnek a választások megrendezésének költségei, ami a gazdaságilag nehéznek ígérkező 2012-es esztendőben fontos szempont. „Az összevonás esetén a részvételi arány is magasabb” – tette hozzá Boc, arra utalva, hogy a helyi választásokon általában többen vesznek részt, mint az országosokon.

A miniszterelnök rámutatott ugyanakkor, hogy a most elfogadott tervezet csupán technikai jellegű, a Traian Băsescu államfő, valamint a nagyobbik kormányerő, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) vezetői által is szorgalmazott alkotmánymódosítás és a törvényhozás létszáma csökkentésének kérdését nem szabályozza. Mint arról beszámoltunk, Băsescu egy 2009-ben általa kiírt népszavazás eredményeire hivatkozva tenné egykamarássá és háromszáz főssé a parlamentet, az RMDSZ azonban – bár a mérsékelt csökkentést elfogadja – a szenátus megszüntetését nem támogatja, ezért olyan variánssal állt elő, amely szerint az alsóház létszáma 300, a szenátusé 88 lenne. Ezt azonban a PDL nem fogadta el, mivel számításai szerint az RMDSZ a magyarság számarányához képest több szenátusi mandátumot kapott volna.

Emil Boc  ennek kapcsán tegnap kifejtette: ilyen körülmények között az alaptörvény módosításához az ellenzék támogatását is meg kívánják szerezni. Egyúttal leszögezte, hogy nem tart a bizalmatlansági indítványtól.

Létszámcsökkentés csatolt áruként?

Boc később ugyanakkor bejelentette, hogy a jövő évben esedékes alkotmánymódosítás részeként a törvényhozás létszámának módosítását is napirendre tűzné. Az alaptörvény módosítása Traian Băsescu szerint a hétvégi EU-csúcson előterjesztett kormányközi egyezmény alkotmányba foglalása miatt szükséges. Eszerint az EU-tagállamok deficitje nem haladhatja meg a GDP 0,5 százalékát. Amennyiben valamely tagállam megsérti a szigorú közös költségvetési szabályokat, szankciókra számíthat. A PDL most ezen módosítás „farvizén” evezve vinné keresztül azt az alkotmánymódosítást is, amelynek révén a kétkamarás parlamentet egykamarássá alakítanák.

Sever Voinescu PDL-szóvivő szerint a párt most már a népszavazás eredményét akarja gyakorlatba ültetni, és reméli, sikerül a koalíciós partnereket is meggyőzni. Az ellenzék ugyanakkor nem tartja szükségesnek a költségvetési szabályok alkotmányos rögzítését, Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) pártelnök szerint elegendő, ha az „aranyszabályt” csupán törvényben rögzítik.

Jön a bizalmatlansági indítvány

Az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) pártszövetség azonban gőzerővel készül a kormánybuktató indítvány benyújtására, emellett az alkotmánybíróságon is panaszt emel az összevonásról szóló törvény ellen.

Az USL vezetésének tegnapi ülését követően a szövetség legkisebb tagja, a Konzervatív Párt (PC) elnöke, Daniel Constantin jelentette be, hogy bizalmatlansági indítvány benyújtásáról döntöttek. Rámutatott, a felelősségvállalás intézménye alkotmányos szempontból rendben van ugyan, a kormány azonban az alaptörvényben foglaltakkal ellentétben nem csupán kivételes esetekben él vele. Hozzátette, hogy az alkotmánybíróságon is megtámadják az összevonásról szóló törvényt, mivel az sérti többek között a 215- ös és a 35-ös törvényt is, amelyek leszögezik, hogy a helyi választottak mandátuma négy évre szól.

(A kormány ugyanis a nyári önkormányzati választások őszre, a parlamenti választások idejére halasztása révén vonná össze a voksolásokat).  Az USL legnagyobb alkotóeleme, a Szociáldemokrata Párt (PSD) első embere, Victor Ponta szerint a kezdeményezés már csak azért is alkotmányellenes, mivel az alaptörvény kimondja, hogy a választások előtti hat hónapban már nem módosítható az időpont, 2012. június 6-áig azonban már nincs hat hónap.