Az RMDSZ elnöke hétfőn úgy nyilatkozott, Ukrajna bukaresti nagykövete teljes félretájékoztatást, „bajkeverést” folytat az incidens kapcsán. Mint ismert, Oleksandr Bankov utólag, közösségi oldalán hozta nyilvánosságra, hogy a politikust már 2017-ben kitiltották Ukrajnából, emellett azt állította, hogy Kelemen azóta már megpróbált magyar útlevéllel belépni az országba, és akkor is elutasították.

korábban írtuk

FRISSÍTVE: Kelemen Hunor szerint a bukaresti ukrán nagykövet hazudik, nem próbált korábban magyar útlevéllel belépni az országba

Ukrajna romániai nagykövete szerint a kijevi hatóságok már 2017-ben kitiltották Kelemen Hunort az országból, és az RMDSZ elnöke azóta már próbálkozott az oda való belépéssel. A politikus úgy reagált: a diplomata valótlanságot állít.

Az RMDSZ elnöke újfent valótlanságnak nevezte az állítást, leszögezve: korábban senki nem értesítette a 2017-ben foganatosított kitiltásról, azóta nem járt Ukrajnában, ahol legutóbb művelődési államtitkárként fordult meg a kilencvenes évek végén. Kelemen Hunor hétfőn levélben fordult a történtek kapcsán az Európai Néppárt (EPP) elnökéhez és főtitkárához, tekintettel arra, hogy Petro Porosenko ukrán államfő pártja megfigyelői státust kapott az EPP-ben, és várja a tagfelvételt. A történtek ismertetésén túlmenően a politikus arra kéri az EPP vezetőit, figyelmeztessék Porosenkót, hogy a „legnagyobb tűréshatárt is túllépi” mindaz, amit az ukrán hatóságok tettek. Ezen túlmenően az Európa Tanács Parlament Közgyűlése elnökségének vasárnap esti ülésén Korodi Attila képviselő szóvá tette az incidenst.

„Bárkivel is történjen ilyesmi, nem lehet szó nélkül hagyni. Nem történt semmi olyan tudomásom szerint, ami miatt az ukrán állam ilyen döntést hozzon. Elismerem bármelyik állam szuverén jogát, hogy azt enged be a területére, akit akar, de azért a minimális magyarázatot illik megadni, különös tekintettel arra, hogy esetemben parlamenti képviselőről van szó” – jelentette ki a magyarországi közmédiának Kelemen.

A kiutasítása lehetséges okait firtató kérdésre a szövetségi elnök elmondta, korábban ő is határozott álláspontot képviselt a magyar és a román kisebbséget egyaránt súlyosan diszkrimináló ukrán oktatási törvény ellen, más nyilatkozatot azonban nem tett Ukrajnával kapcsolatosan. „Ezután is nagyon határozottan meg fogok szólalni, amikor a kisebbségi jogok csorbulnak és az anyanyelvhasználatot korlátozzák. Ezen túlmenően azonban nem sértettem sem az ukrán államot, sem a hatóságokat” – hangsúlyozta a politikus.

Kelemen Hunor közölte még, tudomása van arról, hogy Kijevnek „szúrja a szemét” a luxembourgi bíróság által nemrég jóváhagyott, ennek nyomán az Európai Bizottság által befogadott Minority SafePack európai polgári kezdeményezés, amellyel kapcsolatosan intenzív nyomásgyakorlást folytatott a háttérben az elmúlt években. Megjegyzendő, hogy Ukrajna éppen abba az Európába igyekszik, ahol a dolgok nem úgy néznek ki, ahogy ők kezelik ezeket” – állapította meg a szövetségi elnök.

Az RMDSZ elnöke közölte, kitiltása ügyében több alkalommal is beszélt Teodor Meleșcanuval, ugyanakkor a román külügyminiszter Brüsszelből való hazatérése után személyesen is találkoznak majd. „Átküldtem minden iratot a román tárcának, ami ezzel kapcsolatban a birtokomban van. Őket is arra kértem, tudják meg, mi a kitiltás oka, mert végül is nemcsak egy román állampolgárról, hanem egy parlamenti képviselőről van szó, aki diplomata-útlevéllel rendelkezik. Választ várok, és úgy tudom, a külügyminisztérium már érdeklődött az ukrán félnél diplomáciai úton, de ennél többre is szükség lenne, mert nem lehet szó nélkül hagyni mindazt, amit az ukránok tettek” – nyilatkozta a magyar közmédiának Kelemen Hunor.

A Krónika egyébként írásos megkereséssel fordult a bukaresti külügyminisztérium sajtóosztályához, többek között afelől érdeklődve, hogy mi a román diplomácia álláspontja az RMDSZ elnökének kitiltása kapcsán. A tárcánál későbbre ígértek választ lapunknak.