
A Kelemen Hunor kitiltásáról kiállított ukrán nyelvű jegyzőkönyv
Fotó: Facebook
Ukrajna romániai nagykövete szerint a kijevi hatóságok már 2017-ben kitiltották Kelemen Hunort az országból, és az RMDSZ elnöke azóta már próbálkozott az oda való belépéssel. A politikus úgy reagált: a diplomata valótlanságot állít.
2019. április 06., 20:542019. április 06., 20:54
2019. április 07., 07:262019. április 07., 07:26
Oleksandr Bankov szombaton közösségi oldalán reagált Kelemen Hunor bejelentésére, miszerint aznap reggel közölték vele az ukrán hatóságok, hogy kitiltották az országból. A diplomata – aki „abszolút kellemetlennek, de természetesnek” nevezi a helyzetet – Facebook-bejegyzésében közölte, az RMDSZ elnökének Ukrajnából való kitiltása 2017. november 3-a óta van érvényben.
Oleksandr Bankov hozzátette, az RMDSZ elnökének ezúttal is a tudomására hozták a határőrizeti szervek a kitiltást, átadták neki az erről szóló határozatot, amit a politikus aláírt. A nagykövet közölte, igaz, hogy a határozat nem ismerteti a döntés indoklását, de ez a gyakorlat „közös valamennyi európai ország számára”. „Természetesen nyitott vagyok, és megtiszteltetésnek veszem, ha személyesen szolgálhatok további magyarázattal Kelemen Hunor úrnak” – fogalmazott Facebook-bejegyzésében az ukrán nagykövet, aki hozzászólásához csatolta is az RMDSZ elnökének kitiltásáról szól, ukrán nyelven kiállított jegyzőkönyvet.
A politikus közölte, az elmúlt húsz évben nem volt Ukrajnában, és soha nem használt magyar útlevelet. Hozzátette, be tudja mutatni a szombati incidens dokumentumait. „Arra kérem a bukaresti ukrán nagykövetet, Oleksandr Bankov urat, hogy ő is mutassa be az állítólagos korábbi beutazásomat megtiltó hasonló dokumentumokat” – szólította fel a diplomatát Kelemen Hunor. Aki egyúttal csatolta a kitiltásáról szóló, szombaton kézhez kapott dokumentumot, valamint a román útlevelébe bepecsételt, a 2020. október 13-áig érvényes intézkedést feltüntető ukrán bélyegzőt.
Kelemen Hunor szombaton este a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva közölte: nem rendelkezik magyar útlevéllel. Szerinte a vele szemben foganatosított intézkedés megszegi a román–ukrán alapszerződés 13. cikkelyének 7-es pontját. A politikus minden bizonnyal a dokumentum ama passzusára gondolt, miszerint a két ország területén élő nemzeti kisebbségeknek joguk van határon átnyúló kapcsolatot ápolni más államok polgáraival, továbbá részt vehetnek civil szervezetek tevékenységein belföldi és nemzetközi szinten egyaránt. Az RMDSZ elnöke egyúttal emlékeztetett arra, hogy korábban több román politikussal együtt felemelte a hangját a – kisebbségeket hátrányosan érintő – ukrán oktatási törvény ellen, felszólítva Petro Porosenko ukrán államelnököt, hogy ne hirdesse ki a jogszabályt.
A politikus román útlevelébe szombaton bepecsételt kitiltás
Fotó: Facebook
Kelemen Hunor az incidens kapcsán a nap folyamán korábban a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy több mint húsz éve nem járt Ukrajnában. „Megengedhetetlen az ilyesmi, mégis csak két szomszédos országról van szó. Én nem mentem naponta Ukrajnába, nem jártam ott több mint húsz éve. Jó szándékkal mentem most is, de nem is számít mindez, hogy idegenforgalmi vagy kulturális célból akartam odalátogatni. Rendkívül súlyosnak tartom, hogy kitiltanak egy román állampolgárt, és ezen felül semmilyen magyarázattal nem szolgálnak” – jelentette ki az RMDSZ elnöke a bukaresti hírügynökségnek.
Kelemen Hunor az MTI-nek nyilatkozva elmondta: román diplomata útlevéllel a Záhony–Csap-határátkelőn szeretett volna belépni Ukrajnába, azonban azt közölték vele, hogy a két társa folytathatja az utat, neki azonban vissza kell fordulnia. „Egy ukrán nyelvű jegyzőkönyvet tettek elém, és bepecsételték az útlevelembe, hogy 2020 október 13-ig nem mehetek be Ukrajnába” – magyarázta.

Magyarország elfogadhatatlannak tekinti Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kitiltását Ukrajnából, ezért Ukrajna budapesti nagykövetét hétfőre berendelték a Külügyminisztériumba – tájékoztatta az MTI-t Menczer Tamás, a Külügyminisztérium államtitkára szombaton.
Novák Károly Eduárd pénteken úgy fogalmazott: „az orosz sportolók részvételének megtagadása” a kolozsvári ritmikus gimnasztika világkupán azzal a kockázattal jár, hogy negatív precedenst teremt a román sport számára a nemzetközi porondon.
Magyarországnak nemcsak politikai, hanem szerződéses alapja is van arra, hogy megszólaljon az erdélyi magyarságot ért jogsérelmek ügyében, így a premontrei apát kilakoltatásának ügyében is – hívta fel Orbán Anita külügyminiszter figyelmét Izsák Balázs.
A bukaresti ügyvivő kormány pénteki ülésén hivatalosította Hargita megye címerét – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája, jelezve, a döntés az RMDSZ javaslatára született.
Az Arad megyei Borossebesen működő előtisztító derítőállomásból áradó bűzre panaszkodnak a helyi lakosok, a környezetőrség ellenőrzése pedig súlyos szabálytalanságokat tárt fel. Az üzemeltetőt 100 ezer lejre bírságolták.
Újabb riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a kánikula miatt. Vasárnap 16 megyében a legmagasabb fokú hőségriasztás lesz érvényben.
Heves reakciót váltott ki Moszkvában, hogy Emil Boc, Kolozsvár polgármestere nem engedélyezte az orosz zászló kitűzését egy, a városban zajló sporteseményen.
Egy 12 éves gyermek csütörtökön életét vesztette, miután ráesett egy kereszt egy Kolozs megyei temetőben.
Levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke, amelyben európai fellépést sürget az ember és barnamedve közötti, egyre súlyosbodó konfliktusok kezelésére.
A jubileumi, 35. Tusványoson idén is a magyar és a határon túli közélet számos ismert szereplője vesz részt. A közéleti programok középpontjában a béke és a gazdasági kihívások állnak, a Tisza-frakció meghívott képviselői távol maradnak a rendezvénytől.
Megindokolta Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, hogy miért nem hívták meg Magyar Péter miniszterelnököt a szervezők a Tusványos idei rendezvényeire. A kormányfő a napokban kifogásolta, hogy nem kapott meghívást.
szóljon hozzá!