A Kelemen Hunor kitiltásáról kiállított ukrán nyelvű jegyzőkönyv
Fotó: Facebook
Ukrajna romániai nagykövete szerint a kijevi hatóságok már 2017-ben kitiltották Kelemen Hunort az országból, és az RMDSZ elnöke azóta már próbálkozott az oda való belépéssel. A politikus úgy reagált: a diplomata valótlanságot állít.
2019. április 06., 20:542019. április 06., 20:54
2019. április 07., 07:262019. április 07., 07:26
Oleksandr Bankov szombaton közösségi oldalán reagált Kelemen Hunor bejelentésére, miszerint aznap reggel közölték vele az ukrán hatóságok, hogy kitiltották az országból. A diplomata – aki „abszolút kellemetlennek, de természetesnek” nevezi a helyzetet – Facebook-bejegyzésében közölte, az RMDSZ elnökének Ukrajnából való kitiltása 2017. november 3-a óta van érvényben.
Oleksandr Bankov hozzátette, az RMDSZ elnökének ezúttal is a tudomására hozták a határőrizeti szervek a kitiltást, átadták neki az erről szóló határozatot, amit a politikus aláírt. A nagykövet közölte, igaz, hogy a határozat nem ismerteti a döntés indoklását, de ez a gyakorlat „közös valamennyi európai ország számára”. „Természetesen nyitott vagyok, és megtiszteltetésnek veszem, ha személyesen szolgálhatok további magyarázattal Kelemen Hunor úrnak” – fogalmazott Facebook-bejegyzésében az ukrán nagykövet, aki hozzászólásához csatolta is az RMDSZ elnökének kitiltásáról szól, ukrán nyelven kiállított jegyzőkönyvet.
A politikus közölte, az elmúlt húsz évben nem volt Ukrajnában, és soha nem használt magyar útlevelet. Hozzátette, be tudja mutatni a szombati incidens dokumentumait. „Arra kérem a bukaresti ukrán nagykövetet, Oleksandr Bankov urat, hogy ő is mutassa be az állítólagos korábbi beutazásomat megtiltó hasonló dokumentumokat” – szólította fel a diplomatát Kelemen Hunor. Aki egyúttal csatolta a kitiltásáról szóló, szombaton kézhez kapott dokumentumot, valamint a román útlevelébe bepecsételt, a 2020. október 13-áig érvényes intézkedést feltüntető ukrán bélyegzőt.
Kelemen Hunor szombaton este a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva közölte: nem rendelkezik magyar útlevéllel. Szerinte a vele szemben foganatosított intézkedés megszegi a román–ukrán alapszerződés 13. cikkelyének 7-es pontját. A politikus minden bizonnyal a dokumentum ama passzusára gondolt, miszerint a két ország területén élő nemzeti kisebbségeknek joguk van határon átnyúló kapcsolatot ápolni más államok polgáraival, továbbá részt vehetnek civil szervezetek tevékenységein belföldi és nemzetközi szinten egyaránt. Az RMDSZ elnöke egyúttal emlékeztetett arra, hogy korábban több román politikussal együtt felemelte a hangját a – kisebbségeket hátrányosan érintő – ukrán oktatási törvény ellen, felszólítva Petro Porosenko ukrán államelnököt, hogy ne hirdesse ki a jogszabályt.
A politikus román útlevelébe szombaton bepecsételt kitiltás
Fotó: Facebook
Kelemen Hunor az incidens kapcsán a nap folyamán korábban a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy több mint húsz éve nem járt Ukrajnában. „Megengedhetetlen az ilyesmi, mégis csak két szomszédos országról van szó. Én nem mentem naponta Ukrajnába, nem jártam ott több mint húsz éve. Jó szándékkal mentem most is, de nem is számít mindez, hogy idegenforgalmi vagy kulturális célból akartam odalátogatni. Rendkívül súlyosnak tartom, hogy kitiltanak egy román állampolgárt, és ezen felül semmilyen magyarázattal nem szolgálnak” – jelentette ki az RMDSZ elnöke a bukaresti hírügynökségnek.
Kelemen Hunor az MTI-nek nyilatkozva elmondta: román diplomata útlevéllel a Záhony–Csap-határátkelőn szeretett volna belépni Ukrajnába, azonban azt közölték vele, hogy a két társa folytathatja az utat, neki azonban vissza kell fordulnia. „Egy ukrán nyelvű jegyzőkönyvet tettek elém, és bepecsételték az útlevelembe, hogy 2020 október 13-ig nem mehetek be Ukrajnába” – magyarázta.
Magyarország elfogadhatatlannak tekinti Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kitiltását Ukrajnából, ezért Ukrajna budapesti nagykövetét hétfőre berendelték a Külügyminisztériumba – tájékoztatta az MTI-t Menczer Tamás, a Külügyminisztérium államtitkára szombaton.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
A Temes megyei Mosnicán a rendőrség és a tűzoltóság beavatkozására volt szükség, miután egy nőt élettársa nyakon szúrt, a férfi pedig felgyújtotta magát egy melléképületben, a tűzoltók találták meg az elszenesedett holttestet.
A Beszterce-Naszód megyei Salvamont hétfőn figyelmeztette a Kelemen-havasokba készülő turistákat, hogy a meleg idő miatt a Kis-Beszterce csúcs környékén már megjelentek a viperák.
A brassói bírósági ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indított nyomozást, miután vasárnapra virradóra egy 15 éves lány lezuhant egy brassói tömbház nyolcadik emeletéről és meghalt – közölte hétfőn Radu Năstac ügyészségi szóvivő.
Két Hargita megyei városban, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is előválasztást tartott vasárnap az RMDSZ, amelynek során eldőlt, hogy kit indít a szövetség a polgármesteri székért folyó küzdelemben.
Két Fehér megyei rendőr megsérült a gyulafehérvári katonai lőtéren történt robbanásban, amelyet fémanyagok szétfröccsenése követett. A rendőrök éppen a kilőtt töltényhüvelyeket szedték össze, amikor a robbanás bekövetkezett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!