Fotó: Haáz Vince
Kelemen Hunor levélben kért magyarázatot Ukrajna bukaresti nagykövetségétől kitiltása ügyében, amiről egyúttal nemzetközi fórumokat is tájékoztatott. A román külügyminisztérium egyelőre nem reagált az RMDSZ elnökével történtekre.
2019. április 08., 16:032019. április 08., 16:03
2019. április 08., 16:322019. április 08., 16:32
Levélben fordult Ukrajna bukaresti nagykövetségéhez hétfőn Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, arra kérve a diplomáciai kirendeltséget: pontosítsa az országból való kitiltásának az okait. Mint arról beszámoltunk, a politikus szombaton reggel a Záhony–Csap-határátkelőn szeretett volna belépni Ukrajnába, ahol román diplomata-útlevelének felmutatása után azt közölték vele, hogy a két társa folytathatja az utat, neki azonban vissza kell fordulnia.
Az RMDSZ elnöke hétfőn úgy nyilatkozott, Ukrajna bukaresti nagykövete teljes félretájékoztatást, „bajkeverést” folytat az incidens kapcsán. Mint ismert, Oleksandr Bankov utólag, közösségi oldalán hozta nyilvánosságra, hogy a politikust már 2017-ben kitiltották Ukrajnából, emellett azt állította, hogy Kelemen azóta már megpróbált magyar útlevéllel belépni az országba, és akkor is elutasították.
Ukrajna romániai nagykövete szerint a kijevi hatóságok már 2017-ben kitiltották Kelemen Hunort az országból, és az RMDSZ elnöke azóta már próbálkozott az oda való belépéssel. A politikus úgy reagált: a diplomata valótlanságot állít.
Az RMDSZ elnöke újfent valótlanságnak nevezte az állítást, leszögezve: korábban senki nem értesítette a 2017-ben foganatosított kitiltásról, azóta nem járt Ukrajnában, ahol legutóbb művelődési államtitkárként fordult meg a kilencvenes évek végén. Kelemen Hunor hétfőn levélben fordult a történtek kapcsán az Európai Néppárt (EPP) elnökéhez és főtitkárához, tekintettel arra, hogy Petro Porosenko ukrán államfő pártja megfigyelői státust kapott az EPP-ben, és várja a tagfelvételt. A történtek ismertetésén túlmenően a politikus arra kéri az EPP vezetőit, figyelmeztessék Porosenkót, hogy a „legnagyobb tűréshatárt is túllépi” mindaz, amit az ukrán hatóságok tettek. Ezen túlmenően az Európa Tanács Parlament Közgyűlése elnökségének vasárnap esti ülésén Korodi Attila képviselő szóvá tette az incidenst.
„Bárkivel is történjen ilyesmi, nem lehet szó nélkül hagyni. Nem történt semmi olyan tudomásom szerint, ami miatt az ukrán állam ilyen döntést hozzon. Elismerem bármelyik állam szuverén jogát, hogy azt enged be a területére, akit akar, de azért a minimális magyarázatot illik megadni, különös tekintettel arra, hogy esetemben parlamenti képviselőről van szó” – jelentette ki a magyarországi közmédiának Kelemen.
Budapest szerint magyarellenes provokáció történt
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) bekérette hétfőn a budapesti ukrán nagykövetet Kelemen Hunor kitiltása miatt Ukrajnából – közölte a tárca az MTI-vel. Azt írták: „a leghatározottabban kikérjük magunknak az újabb magyarellenes provokációt, az ukrán parlament és kormány folyamatos magyarellenes döntései elfogadhatatlanok”. Kiemelték: Magyarország „a tisztességtelen ukrán lépések ellenére” többfajta egészségügyi és humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának, „az ukrán vezetők viszont a magyarokat ellenségnek tekintik, ez felháborító és elfogadhatatlan”. Menczer Tamás, a KKM államtitkára szombaton közölte, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tekinti Kelemen Hunor kitiltását Ukrajnából, ezért bekéretik az ukrán nagykövetet.
A kiutasítása lehetséges okait firtató kérdésre a szövetségi elnök elmondta, korábban ő is határozott álláspontot képviselt a magyar és a román kisebbséget egyaránt súlyosan diszkrimináló ukrán oktatási törvény ellen, más nyilatkozatot azonban nem tett Ukrajnával kapcsolatosan. „Ezután is nagyon határozottan meg fogok szólalni, amikor a kisebbségi jogok csorbulnak és az anyanyelvhasználatot korlátozzák. Ezen túlmenően azonban nem sértettem sem az ukrán államot, sem a hatóságokat” – hangsúlyozta a politikus.
Kelemen Hunor közölte még, tudomása van arról, hogy Kijevnek „szúrja a szemét” a luxembourgi bíróság által nemrég jóváhagyott, ennek nyomán az Európai Bizottság által befogadott Minority SafePack európai polgári kezdeményezés, amellyel kapcsolatosan intenzív nyomásgyakorlást folytatott a háttérben az elmúlt években. Megjegyzendő, hogy Ukrajna éppen abba az Európába igyekszik, ahol a dolgok nem úgy néznek ki, ahogy ők kezelik ezeket” – állapította meg a szövetségi elnök.
Az RMDSZ elnöke közölte, kitiltása ügyében több alkalommal is beszélt Teodor Meleșcanuval, ugyanakkor a román külügyminiszter Brüsszelből való hazatérése után személyesen is találkoznak majd. „Átküldtem minden iratot a román tárcának, ami ezzel kapcsolatban a birtokomban van. Őket is arra kértem, tudják meg, mi a kitiltás oka, mert végül is nemcsak egy román állampolgárról, hanem egy parlamenti képviselőről van szó, aki diplomata-útlevéllel rendelkezik. Választ várok, és úgy tudom, a külügyminisztérium már érdeklődött az ukrán félnél diplomáciai úton, de ennél többre is szükség lenne, mert nem lehet szó nélkül hagyni mindazt, amit az ukránok tettek” – nyilatkozta a magyar közmédiának Kelemen Hunor.
A Krónika egyébként írásos megkereséssel fordult a bukaresti külügyminisztérium sajtóosztályához, többek között afelől érdeklődve, hogy mi a román diplomácia álláspontja az RMDSZ elnökének kitiltása kapcsán. A tárcánál későbbre ígértek választ lapunknak.
Egy 13 éves fiú meghalt pénteken a Máramaros megyei Mosóbánya (Băița de Sub Codru) település iskolájának udvarán – tájékoztatott péntek este a megyei rendőrség szóvivője.
Az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében már nem finanszírozható kórházi beruházásokat az Európai Unió 2021-2027 közötti egészségügyi programjának alapjaiból fogják finanszírozni – jelentette be pénteken Ilie Bolojan.
A helyi közigazgatásban működő reprezentatív szakszervezeti szövetségek képviselői szeptember 15-én, hétfőn a fővárosban tüntetnek a kormány által bejelentett létszámcsökkentési intézkedések ellen.
Nem aranyat tartalmaznak a képviselőházi névjegykártyák, csak aranyfóliát – pontosítottak a román parlament alsóházának illetékesei pénteken, miután Radu Mihaiu, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője ezzel ellentétes utalásokat tett.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kijelentette, hogy soha nem fogja elfogadni az oltások kötelezővé tételét. Véleménye szerint az embereknek joguk van választani, de ezt „teljes körű tájékoztatás alapján” kell megtenniük.
Hat kést találtak egy moldovai állampolgárságú nőnél, aki egy, a román parlamentben megtartott rendezvényen akart részt venni.
Aranyfóliát is felhasználnak a román parlamentben a képviselők névjegykártyáinak elkészítéséhez, emiatt azok a piaci ár sokszorosába kerülnek – derült ki a napokban.
Továbbra is növekszik a George Simion vezette Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) népszerűsége az INSCOP Research által 2025. szeptember 1. és 9. között végzett közvélemény-kutatás adatai szerint.
Nicușor Dan államfő szerda este kijelentette, egyáltalán nem elégedett az oktatás helyzetével, és ígéretet tett a tanügyi szakszervezetek vezetőinek, hogy a tanévkezdés után két hónappal kiértékelik a helyzetet a számadatok alapján.
A vidéki infrastrukturális beruházásokat támogató Anghel Saligny program kisebb módosításáról tárgyaltak a bukaresti kormánykoalíció pártjai szerda esti egyeztetésükön, amelyen a Szociáldemokrata Párt (PSD) ismét a kormányból való kilépéssel fenyegetőzött.
szóljon hozzá!