Hirdetés

Európai fórumokat tájékoztatott ukrajnai kitiltásáról Kelemen Hunor – Budapest szerint provokáció történt, Bukarest hallgat

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

Kelemen Hunor levélben kért magyarázatot Ukrajna bukaresti nagykövetségétől kitiltása ügyében, amiről egyúttal nemzetközi fórumokat is tájékoztatott. A román külügyminisztérium egyelőre nem reagált az RMDSZ elnökével történtekre.

Rostás Szabolcs

2019. április 08., 16:032019. április 08., 16:03

2019. április 08., 16:322019. április 08., 16:32

Levélben fordult Ukrajna bukaresti nagykövetségéhez hétfőn Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, arra kérve a diplomáciai kirendeltséget: pontosítsa az országból való kitiltásának az okait. Mint arról beszámoltunk, a politikus szombaton reggel a Záhony–Csap-határátkelőn szeretett volna belépni Ukrajnába, ahol román diplomata-útlevelének felmutatása után azt közölték vele, hogy a két társa folytathatja az utat, neki azonban vissza kell fordulnia.

Kelement arról tájékoztatták az ukrán határőrizeti szervek, hogy másfél évre kitiltották az országból; magyarázatot nem adtak belépése megtagadására.

Hirdetés

Az RMDSZ elnöke hétfőn úgy nyilatkozott, Ukrajna bukaresti nagykövete teljes félretájékoztatást, „bajkeverést” folytat az incidens kapcsán. Mint ismert, Oleksandr Bankov utólag, közösségi oldalán hozta nyilvánosságra, hogy a politikust már 2017-ben kitiltották Ukrajnából, emellett azt állította, hogy Kelemen azóta már megpróbált magyar útlevéllel belépni az országba, és akkor is elutasították.

korábban írtuk

FRISSÍTVE: Kelemen Hunor szerint a bukaresti ukrán nagykövet hazudik, nem próbált korábban magyar útlevéllel belépni az országba
FRISSÍTVE: Kelemen Hunor szerint a bukaresti ukrán nagykövet hazudik, nem próbált korábban magyar útlevéllel belépni az országba

Ukrajna romániai nagykövete szerint a kijevi hatóságok már 2017-ben kitiltották Kelemen Hunort az országból, és az RMDSZ elnöke azóta már próbálkozott az oda való belépéssel. A politikus úgy reagált: a diplomata valótlanságot állít.

Az RMDSZ elnöke újfent valótlanságnak nevezte az állítást, leszögezve: korábban senki nem értesítette a 2017-ben foganatosított kitiltásról, azóta nem járt Ukrajnában, ahol legutóbb művelődési államtitkárként fordult meg a kilencvenes évek végén. Kelemen Hunor hétfőn levélben fordult a történtek kapcsán az Európai Néppárt (EPP) elnökéhez és főtitkárához, tekintettel arra, hogy Petro Porosenko ukrán államfő pártja megfigyelői státust kapott az EPP-ben, és várja a tagfelvételt. A történtek ismertetésén túlmenően a politikus arra kéri az EPP vezetőit, figyelmeztessék Porosenkót, hogy a „legnagyobb tűréshatárt is túllépi” mindaz, amit az ukrán hatóságok tettek. Ezen túlmenően az Európa Tanács Parlament Közgyűlése elnökségének vasárnap esti ülésén Korodi Attila képviselő szóvá tette az incidenst.

„Bárkivel is történjen ilyesmi, nem lehet szó nélkül hagyni. Nem történt semmi olyan tudomásom szerint, ami miatt az ukrán állam ilyen döntést hozzon. Elismerem bármelyik állam szuverén jogát, hogy azt enged be a területére, akit akar, de azért a minimális magyarázatot illik megadni, különös tekintettel arra, hogy esetemben parlamenti képviselőről van szó” – jelentette ki a magyarországi közmédiának Kelemen.

Frissítés

Budapest szerint magyarellenes provokáció történt
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) bekérette hétfőn a budapesti ukrán nagykövetet Kelemen Hunor kitiltása miatt Ukrajnából – közölte a tárca az MTI-vel. Azt írták: „a leghatározottabban kikérjük magunknak az újabb magyarellenes provokációt, az ukrán parlament és kormány folyamatos magyarellenes döntései elfogadhatatlanok”. Kiemelték: Magyarország „a tisztességtelen ukrán lépések ellenére” többfajta egészségügyi és humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának, „az ukrán vezetők viszont a magyarokat ellenségnek tekintik, ez felháborító és elfogadhatatlan”. Menczer Tamás, a KKM államtitkára szombaton közölte, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tekinti Kelemen Hunor kitiltását Ukrajnából, ezért bekéretik az ukrán nagykövetet.

A kiutasítása lehetséges okait firtató kérdésre a szövetségi elnök elmondta, korábban ő is határozott álláspontot képviselt a magyar és a román kisebbséget egyaránt súlyosan diszkrimináló ukrán oktatási törvény ellen, más nyilatkozatot azonban nem tett Ukrajnával kapcsolatosan. „Ezután is nagyon határozottan meg fogok szólalni, amikor a kisebbségi jogok csorbulnak és az anyanyelvhasználatot korlátozzák. Ezen túlmenően azonban nem sértettem sem az ukrán államot, sem a hatóságokat” – hangsúlyozta a politikus.

Kelemen Hunor közölte még, tudomása van arról, hogy Kijevnek „szúrja a szemét” a luxembourgi bíróság által nemrég jóváhagyott, ennek nyomán az Európai Bizottság által befogadott Minority SafePack európai polgári kezdeményezés, amellyel kapcsolatosan intenzív nyomásgyakorlást folytatott a háttérben az elmúlt években. Megjegyzendő, hogy Ukrajna éppen abba az Európába igyekszik, ahol a dolgok nem úgy néznek ki, ahogy ők kezelik ezeket” – állapította meg a szövetségi elnök.

Az RMDSZ elnöke közölte, kitiltása ügyében több alkalommal is beszélt Teodor Meleșcanuval, ugyanakkor a román külügyminiszter Brüsszelből való hazatérése után személyesen is találkoznak majd. „Átküldtem minden iratot a román tárcának, ami ezzel kapcsolatban a birtokomban van. Őket is arra kértem, tudják meg, mi a kitiltás oka, mert végül is nemcsak egy román állampolgárról, hanem egy parlamenti képviselőről van szó, aki diplomata-útlevéllel rendelkezik. Választ várok, és úgy tudom, a külügyminisztérium már érdeklődött az ukrán félnél diplomáciai úton, de ennél többre is szükség lenne, mert nem lehet szó nélkül hagyni mindazt, amit az ukránok tettek” – nyilatkozta a magyar közmédiának Kelemen Hunor.

A Krónika egyébként írásos megkereséssel fordult a bukaresti külügyminisztérium sajtóosztályához, többek között afelől érdeklődve, hogy mi a román diplomácia álláspontja az RMDSZ elnökének kitiltása kapcsán. A tárcánál későbbre ígértek választ lapunknak.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 26., péntek

Német titkosügynök? Magyarbérenc? Román politikusok célkeresztjében a jobbközép kormányfőjelölt

Alig telt el néhány óra azután, hogy a kormányzó jobbközép pártok (PNL, USR és az RMDSZ) Siegfried Mureșan személyében önálló miniszterelnök-jelölttel rukkoltak elő, többen máris azzal vádolják az EP-képviselőt, hogy idegen érdekek szolgálatában áll.

Német titkosügynök? Magyarbérenc? Román politikusok célkeresztjében a jobbközép kormányfőjelölt
Hirdetés
2026. június 26., péntek

Azt hitte, de közben mégsem: Nicușor Dan a PNL-re mutogat

Nicușor Dan elnök közölte, hogy a pártok visszatértek a „politikai patthelyzethez”, miután a PNL kedden még kötelezettséget vállalt egy kisebbségi PSD-kormány megszavazására, ám később megváltoztatta az álláspontját.

Azt hitte, de közben mégsem: Nicușor Dan a PNL-re mutogat
2026. június 26., péntek

Német mintára készülhet a digitális pénztárcánk

Románia a német technológiai megoldást alkalmazza az európai digitális pénztárca saját verziójának kifejlesztéséhez. Az Európai Unió tagállamaként az országnak 2026 decemberéig kötelezően implementálnia kell a digitális tárcát.

Német mintára készülhet a digitális pénztárcánk
2026. június 26., péntek

Nyugdíjkorhatár: júliustól újabb egy hónappal emelkedik a nők esetében

2026 júliusától ismét emelkedik a nők öregségi nyugdíjkorhatára: 62 éves és 7 hónapos koruktól kérhetik a nyugdíjazásukat. Ez egy hónappal magasabb korhatárt jelent az év első felében nyugdíjba vonuló nőkhöz képest.

Nyugdíjkorhatár: júliustól újabb egy hónappal emelkedik a nők esetében
Hirdetés
2026. június 26., péntek

Szabotázst kiált a PSD: ez nem tárgyalás, ez rosszhiszeműség

A PNL, az USR, valamint az RMDSZ szabotálja a kormányalakítást, és folyamatosan új feltételeket találnak ki pozícióik megőrzéséért – szögezte le pénteki közleményében a PSD.

Szabotázst kiált a PSD: ez nem tárgyalás, ez rosszhiszeműség
2026. június 26., péntek

Tánczos Barna: uniós segítség nélkül nem lehet rendezni a medvekérdést

A barna medve szigorú uniós védettségének lazítását sürgeti Románia több tagállammal közösen, mert Tánczos Barna ügyvivő miniszter szerint a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a túlszaporodott állomány hatékony kezelését.

Tánczos Barna: uniós segítség nélkül nem lehet rendezni a medvekérdést
Hirdetés
2026. június 26., péntek

A kánikula jelentős kockázatot jelent – Ajánlásokat fogalmazott meg az egészségügyi hatóság

Az Országos Egészségügyi Intézet (INSP) szakemberei pénteken ajánlásokat fogalmaztak meg a lakosság számára a kánikula idejére.

A kánikula jelentős kockázatot jelent – Ajánlásokat fogalmazott meg az egészségügyi hatóság
2026. június 26., péntek

Toronymagas esélyese van a kormányalakításnak a politikai folyamatokat latolgató előrejelzési piac szerint

Sorin Grindeanut tartják a legesélyesebbnek a miniszterelnöki tisztségre a Polymarket előrejelzési platformon, amelyet a román hatóságok hivatalosan letiltottak.

Toronymagas esélyese van a kormányalakításnak a politikai folyamatokat latolgató előrejelzési piac szerint
2026. június 26., péntek

EP-képviselő a PNL, az USR és az RMDSZ közös miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureșan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti képviselője, az Európai Néppárt (EPP) alelnöke lehet a PNL, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ közös miniszterelnök-jelöltje sajtóértesülések szerint.

EP-képviselő a PNL, az USR és az RMDSZ közös miniszterelnök-jelöltje
Hirdetés
Hirdetés