Számos országában hirtelen megugrottak az üzemanyag- és energiaárak
Fotó: Haáz Vince
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált. Szerbia adót csökkentett, Ausztria az áremelések gyakoriságát korlátozta, Magyarország pedig védett üzemanyagárat vezetett be, hogy mérsékelje a drágulás hatását.
2026. március 14., 16:532026. március 14., 16:53
2026. március 15., 23:252026. március 15., 23:25
Az iráni háború és az energiapiacot érő újabb geopolitikai feszültségek nyomán Európa számos országában hirtelen megugrottak az üzemanyag- és energiaárak. A szomszédos kormányok többféle eszközzel igyekeznek tompítani a drágulás hatását: van, ahol adócsökkentéssel, máshol árkorlátozással vagy piaci beavatkozással próbálják védeni a lakosságot és a gazdaságot.
Szerbia a jövedéki adó csökkentésével igyekszik mérsékelni az áremelkedést.
Dubravka Djedović Handanović energiaügyi miniszter szerint a kabinet célja, hogy „megvédje az állampolgárokat és a gazdaságot” a nemzetközi piaci sokkoktól. A döntés következtében a következő napokban a benzin literje 186 dinár (mintegy 7,3 lej), a gázolajé pedig 208 dinár (körülbelül 8,1 lej) körül alakult a szerb kutakon. A miniszter ugyanakkor jelezte: a világpiaci árak alapján a dízel literje akár 226 dinár (nagyjából 8,8 lej) fölé is emelkedhetne.
A belgrádi kormány emellett átmenetileg megtiltotta a kőolaj és kőolajszármazékok exportját is, hogy biztosítsa a hazai ellátást.
Ausztriában szintén kormányzati beavatkozással próbálják megfékezni az árrobbanást.
A döntést az indokolta, hogy március elején néhány óra alatt jelentős drágulás következett be a kutakon. Az osztrák gazdasági miniszter, Wolfgang Hattmannsdorfer szerint az intézkedés célja a hirtelen árkilengések tompítása és annak megakadályozása, hogy a nemzetközi válságok közvetlenül a fogyasztókra háruljanak.
A kormány emellett a nemzeti olajtartalék egy részének felszabadítását is tervezi az ellátás stabilizálása érdekében.
Olaszországban a drágulás politikai vitát váltott ki. A Matteo Salvini vezette Liga és az ellenzéki Öt Csillag Mozgalom is felvetette, hogy a magas energiaárak enyhítése érdekében újra kellene gondolni az orosz gázimport kérdését.
A drágulás már a mindennapokban is érezhető:
Az Il Sole 24 Ore gazdasági napilap számításai szerint az Irán elleni izraeli–amerikai támadást követő napokban az olasz energiaárak több mint 30 százalékkal emelkedtek. Az olasz családok éves energiaszámlája és üzemanyag-költsége így átlagosan mintegy 540 euróval nőtt alig két hét alatt. Szakértők szerint az egyik fő probléma a cseppfolyósított földgáz (LNG) ára, amely a Hormuzi-szoros körüli feszültségek miatt ugrott meg.
Magyarország a lakossági árak közvetlen korlátozásával reagált a helyzetre.
A magyar kormány szerint az iráni háború világszerte olajár-emelkedést indított el, miközben az ország energiaellátását külön nehezíti, hogy Ukrajna továbbra sem indította újra a Barátság kőolajvezetéket.
Mint megírtuk, eközben Romániában egyelőre inkább a lehetséges lépések mérlegelése zajlik. Bogdan Ivan energiaügyi miniszter javaslatcsomagot terjesztett a kormány elé a közel-keleti konfliktus romániai üzemanyagpiacra gyakorolt hatásainak enyhítésére, miközben a kutakon már most is meredeken emelkednek az árak: a standard gázolaj literje pénteken több helyen meghaladta a 9 lejt.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy a kormány figyelemmel kíséri az üzemanyagárak alakulását, hogy „bizonyos módon enyhítse azok hatását”, de hangsúlyozta, hogy az áremelkedést nem áll módjában szabályozni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Iránnal folytatott háború befejezéséről szóló előzetes megállapodást már aláírták, a dokumentum részleteit „hamarosan” közzé fogják tenni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az Európai Unió és Ukrajna megnyitotta a csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját, azt a klasztert, amely az uniós tagság alapvető értékeit és intézményi követelményeit foglalja magában – közölte hétfőn az uniós tagállamokat tömörítő Tanács.
Jelentős alkotmánymódosítást fogadott el hétfőn az Országgyűlés: a jövőben összesen legfeljebb nyolc évig töltheti be valaki a miniszterelnöki tisztséget Magyarországon. Az alaptörvény tizenhatodik módosítását szavazták meg hétfőn a képviselők.
Magyarország a jelenlegi formájában továbbra is elutasítja az Európai Unió migrációs paktumát, ezért nem készített tagállami végrehajtási tervet, és a jövőben sem tervezi ilyen dokumentum benyújtását – jelentette ki Pósfai Gábor belügymini
Négy ember életét vesztette, amikor lángokba borult az ukrán szellemi és kulturális örökség szimbólumának számító kijevi Pecserszka Lavra kolostor az elmúlt két hét legsúlyosabb orosz légitámadása során – közölték hétfőn a hatóságok.
Az Egyesült Államok megkötötte a megállapodást Iránnal a konfliktus lezárásáról – jelentette be Donald Trump amerikai elnök vasárnap.
Hatályba lépett pénteken az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktuma, amely egységesebb menekültügyi eljárásokat, szigorúbb határellenőrzést és új szolidaritási mechanizmust vezet be.
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének szombaton a párt 32., tisztújító kongresszusán, Budapesten; a négy alelnök Gál Kinga, Bóka János, Gyopáros Alpár és Kreicsi Bálint lett. Orbán Viktor őszre erős, rendezett Fideszt ígért.
Tisztújító kongresszust tart szombaton a Fidesz Budapesten. A küldöttek várhatóan újabb egy évre pártelnökké választják Orbán Viktort, aki a kongresszus előtt közzétett Küldetés című röpiratában elemezte a 2026-os országgyűlési választási vereség okait.
Hivatalossá vált a történelmi megállapodás Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyarság oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogairól – közölte Magyar Péter miniszterelnök pénteken Facebook-oldalán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!