
Fotó: Facebook/Képviselőház
Elutasította a bukaresti képviselőház szerdán azt a tervezetet, amely az Erdély Romániával való egyesülését egyoldalúan kimondó 1918-as Gyulafehérvári nyilatkozat nemzeti kisebbségekre vonatkozó ígéreteit foglalná törvénybe.
2019. március 27., 12:492019. március 27., 12:49
2019. március 27., 14:122019. március 27., 14:12
Az RMDSZ-frakció a tavaly decemberi centenárium után terjesztett törvénytervezetet a bukaresti parlament elé a nyilatkozatban szereplő autonómiaígéret jogi kodifikációjával. Az erdélyi románok 1918-as nemzetgyűlése által Gyulafehérváron elfogadott nyilatkozat harmadik pontja „teljes nemzeti szabadságot” irányoz elő az összes együtt élő népnek, és kimondja, hogy „minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést az illető néphez tartozó személyek által, és a lakosok számának arányában, minden nép képviseleti jogot fog kapni a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben”.
A törvény azt is előírná, hogy a kisebbségi oktatás és a kulturális élet önigazgatását a kisebbségi statútumban szabályozzák, valamint azt, hogy a megyei önkormányzatok döntése nyomán tegyék lehetővé fejlesztési régiók és különleges státusú autonómiák megteremtését azokban a történelmi régiókban, amelyekben nagy számú kisebbségi közösség él.
Az RMDSZ képviseletében Márton Árpád frakcióvezető-helyettes próbálta a cikkelyenkénti vita alkalmával meggyőzni képviselőtársait, hogy ne szavazzanak a Gyulafehérvári nyilatkozat ellen, ha már azt tekintik a modern román állam alappillérének. A román képviselők azonban láthatóan nem akartak nyilvános vitát folytatni arról, milyen ígéreteket tartalmaz a Gyulafehérvári nyilatkozat és mi valósult meg azokból, mindössze a jogi és közigazgatási szakbizottság véleményét olvasták fel, amely elutasításra javasolta az RMDSZ tervezetét.
Az RMDSZ szerint a román pártok sokszor hallott és „unalomig ismételt” nyilatkozataikon túl szavazataikkal is bebizonyították, hogy a modern Románia alapját képező 1918-as Gyulafehérvári nyilatkozat számukra jelentéktelen. „Ma ott tartunk, hogy Románia egy olyan állam, amely megtagadja saját megalakulását, a román politikai elit megtagadja saját adott szavát. A románok 100 év után se tanulták meg, hogy mit jelent az adott szó. Ilyen körülmények között készülünk az európai parlamenti választásokra” – jelentette ki Korodi Attila, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője a szavazást követően. A politikus úgy véli, a román képviselők szavazata egyértelmű: a 21. században sem jár a magyaroknak, amit 1918-ban ígértek nekik. Korodi hozzátette, a modern román állam sem az oktatás, sem a szimbólumhasználat terén, sem az igazságszolgáltatással kapcsolatban nem teljesítette sem a gyulafehérvári ígéreteket, sem azokat a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit, amelyekre büszkén hivatkozik európai országként.
A testület negatív véleményét a törvényhozási tanács elutasító álláspontjára alapozták. A törvényszövegek jogharmóniáját vizsgáló szakértői testület szerint az RMDSZ törvényjavaslata az alkotmány számos rendelkezésének – az állam egységes jellegére, szuverenitására, polgárai egyenlőségére, a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletére, az anyanyelvű oktatásra, a parlament hatáskörére, a helyi autonómiára, és a helyhatóságok hatáskörére vonatkozó előírásainak – mond ellent és több alkotmánybírósági határozatot is sért.
Néhány nappal a képviselőházi szavazás előtt a román tudományos akadémia állásfoglalást adott ki arról, hogy szerintük az 1918-as Gyulafehérvár Nyilatkozat nem ígért autonómiát a kisebbségeknek, akik pedig számon akarják kérni a dokumentum bármilyen részletének betartását, azoknak előbb el kellene ismerniük annak lényegét, Erdély és Románia egyesülését. A képviselőházban 23 képviselő támogatta, 239 ellenezte a jogszabályt.
A parlamentben megszokott eljárás szerint valójában a szakbizottságok elutasítást javasló véleményezését bocsátották szavazásra, a jelentést pedig a képviselők túlnyomó többsége megerősítette. Az RMDSZ jelen lévő 20 képviselőjén kívül két ellenzéki párt három törvényhozója voksolt az elutasító bizottsági jelentés ellen. Az RMDSZ-nek a nem magyar kisebbségek egy-egy képviselőjét tömörítő – általában a mindenkori kormánykoalícióval együtt szavazó – kisebbségi frakció egyetlen tagját sem sikerült meggyőznie arról, hogy támogassa a Gyulafehérvári nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó előírásainak törvénybe foglalását.
Az ügyben a szenátus hoz végső döntést.

Elutasította kedden a bukaresti képviselőház jogi, valamint közigazgatási bizottsága az RMDSZ kezdeményezését, amellyel törvényerőre emelné a máig meg nem valósult gyulafehérvári ígéreteket. Az előterjesztést mindössze hárman támogatták.
Nyilatkozatháborúba tokrollt a romániai légitársaságok és Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter között egy kisebb vasárnapi incidens, amelynek során egy Bukarestből Egyiptomba tartó repülőgépnek vissza kellett térnie a román fővárosba.
Az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) vasárnap bejelentette, hogy közzétette és közvitára bocsátotta az egészségügyi szakemberek elleni agressziót megelőző és felszámoló nemzeti cselekvési stratégia (2026-2030) projektjét.
A jövő héten fokozatos felmelegedés kezdődik az ország egész területén, a nappali hőmérséklet egyes térségekben akár a 14 Celsius-fokot is elérheti – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) heti, az Agerpres által közölt előrejelzéséből.
A Ro-Alert üzenetek a jövőben a veszély súlyosságától függően eltérő hangjelzéssel érkeznek majd – jelentette be a Katasztrófavédelmi Főosztály (DSU) vezetője, Raed Arafat.
Románia a NATO keleti szárnyának kulcsállama, ezért az amerikai katonai jelenlét hosszú távon is biztosított. James Carafano amerikai biztonságpolitikai szakértő szerint Bukarest stratégiai jelentőségét földrajzi helyzete, védelmi képességei adják
Fizikai támadás érte a borsai városi kórház ügyeletes orvosát, miközben egy kórházban kezelt pácienst próbált újraéleszteni – tájékoztatott az Agerpres hírügynökség a Máramaros Megyei Rendőr-főkapitányság (IPJ) szóvivőjének közlésére hivatkozva.
Téliesre fordult újra az időjárás Románia déli és keleti részén: 16 megyében és Bukarestben órák óta havazik és fúj a szél, a hatóságok pedig több helyen lezárták az utakat, korlátozásokat vezettek be, illetve beavatkozásokra kényszerültek.
Ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik kórházi munkaidőben a magánszektorban dolgoznak.
Közös beadvánnyal fordultak Nicușor Danhoz az ország 16 ítélőtáblájának elnökei, arra kérve az államfőt, hogy küldje vissza a parlamentnek újbóli megfontolásra a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet.
Több választási lehetőségük lesz a betegeknek, ha megtörik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNSAS) monopóliuma – jelentette ki Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
szóljon hozzá!