Fotó: Facebook/Képviselőház
Elutasította a bukaresti képviselőház szerdán azt a tervezetet, amely az Erdély Romániával való egyesülését egyoldalúan kimondó 1918-as Gyulafehérvári nyilatkozat nemzeti kisebbségekre vonatkozó ígéreteit foglalná törvénybe.
2019. március 27., 12:492019. március 27., 12:49
2019. március 27., 14:122019. március 27., 14:12
Az RMDSZ-frakció a tavaly decemberi centenárium után terjesztett törvénytervezetet a bukaresti parlament elé a nyilatkozatban szereplő autonómiaígéret jogi kodifikációjával. Az erdélyi románok 1918-as nemzetgyűlése által Gyulafehérváron elfogadott nyilatkozat harmadik pontja „teljes nemzeti szabadságot” irányoz elő az összes együtt élő népnek, és kimondja, hogy „minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést az illető néphez tartozó személyek által, és a lakosok számának arányában, minden nép képviseleti jogot fog kapni a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben”.
A törvény azt is előírná, hogy a kisebbségi oktatás és a kulturális élet önigazgatását a kisebbségi statútumban szabályozzák, valamint azt, hogy a megyei önkormányzatok döntése nyomán tegyék lehetővé fejlesztési régiók és különleges státusú autonómiák megteremtését azokban a történelmi régiókban, amelyekben nagy számú kisebbségi közösség él.
Az RMDSZ képviseletében Márton Árpád frakcióvezető-helyettes próbálta a cikkelyenkénti vita alkalmával meggyőzni képviselőtársait, hogy ne szavazzanak a Gyulafehérvári nyilatkozat ellen, ha már azt tekintik a modern román állam alappillérének. A román képviselők azonban láthatóan nem akartak nyilvános vitát folytatni arról, milyen ígéreteket tartalmaz a Gyulafehérvári nyilatkozat és mi valósult meg azokból, mindössze a jogi és közigazgatási szakbizottság véleményét olvasták fel, amely elutasításra javasolta az RMDSZ tervezetét.
Az RMDSZ szerint a román pártok sokszor hallott és „unalomig ismételt” nyilatkozataikon túl szavazataikkal is bebizonyították, hogy a modern Románia alapját képező 1918-as Gyulafehérvári nyilatkozat számukra jelentéktelen. „Ma ott tartunk, hogy Románia egy olyan állam, amely megtagadja saját megalakulását, a román politikai elit megtagadja saját adott szavát. A románok 100 év után se tanulták meg, hogy mit jelent az adott szó. Ilyen körülmények között készülünk az európai parlamenti választásokra” – jelentette ki Korodi Attila, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője a szavazást követően. A politikus úgy véli, a román képviselők szavazata egyértelmű: a 21. században sem jár a magyaroknak, amit 1918-ban ígértek nekik. Korodi hozzátette, a modern román állam sem az oktatás, sem a szimbólumhasználat terén, sem az igazságszolgáltatással kapcsolatban nem teljesítette sem a gyulafehérvári ígéreteket, sem azokat a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit, amelyekre büszkén hivatkozik európai országként.
A testület negatív véleményét a törvényhozási tanács elutasító álláspontjára alapozták. A törvényszövegek jogharmóniáját vizsgáló szakértői testület szerint az RMDSZ törvényjavaslata az alkotmány számos rendelkezésének – az állam egységes jellegére, szuverenitására, polgárai egyenlőségére, a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletére, az anyanyelvű oktatásra, a parlament hatáskörére, a helyi autonómiára, és a helyhatóságok hatáskörére vonatkozó előírásainak – mond ellent és több alkotmánybírósági határozatot is sért.
Néhány nappal a képviselőházi szavazás előtt a román tudományos akadémia állásfoglalást adott ki arról, hogy szerintük az 1918-as Gyulafehérvár Nyilatkozat nem ígért autonómiát a kisebbségeknek, akik pedig számon akarják kérni a dokumentum bármilyen részletének betartását, azoknak előbb el kellene ismerniük annak lényegét, Erdély és Románia egyesülését. A képviselőházban 23 képviselő támogatta, 239 ellenezte a jogszabályt.
A parlamentben megszokott eljárás szerint valójában a szakbizottságok elutasítást javasló véleményezését bocsátották szavazásra, a jelentést pedig a képviselők túlnyomó többsége megerősítette. Az RMDSZ jelen lévő 20 képviselőjén kívül két ellenzéki párt három törvényhozója voksolt az elutasító bizottsági jelentés ellen. Az RMDSZ-nek a nem magyar kisebbségek egy-egy képviselőjét tömörítő – általában a mindenkori kormánykoalícióval együtt szavazó – kisebbségi frakció egyetlen tagját sem sikerült meggyőznie arról, hogy támogassa a Gyulafehérvári nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó előírásainak törvénybe foglalását.
Az ügyben a szenátus hoz végső döntést.
Elutasította kedden a bukaresti képviselőház jogi, valamint közigazgatási bizottsága az RMDSZ kezdeményezését, amellyel törvényerőre emelné a máig meg nem valósult gyulafehérvári ígéreteket. Az előterjesztést mindössze hárman támogatták.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 13 éves fiú meghalt pénteken a Máramaros megyei Mosóbánya (Băița de Sub Codru) település iskolájának udvarán – tájékoztatott péntek este a megyei rendőrség szóvivője.
Az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében már nem finanszírozható kórházi beruházásokat az Európai Unió 2021-2027 közötti egészségügyi programjának alapjaiból fogják finanszírozni – jelentette be pénteken Ilie Bolojan.
A helyi közigazgatásban működő reprezentatív szakszervezeti szövetségek képviselői szeptember 15-én, hétfőn a fővárosban tüntetnek a kormány által bejelentett létszámcsökkentési intézkedések ellen.
Nem aranyat tartalmaznak a képviselőházi névjegykártyák, csak aranyfóliát – pontosítottak a román parlament alsóházának illetékesei pénteken, miután Radu Mihaiu, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője ezzel ellentétes utalásokat tett.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kijelentette, hogy soha nem fogja elfogadni az oltások kötelezővé tételét. Véleménye szerint az embereknek joguk van választani, de ezt „teljes körű tájékoztatás alapján” kell megtenniük.
Hat kést találtak egy moldovai állampolgárságú nőnél, aki egy, a román parlamentben megtartott rendezvényen akart részt venni.
Aranyfóliát is felhasználnak a román parlamentben a képviselők névjegykártyáinak elkészítéséhez, emiatt azok a piaci ár sokszorosába kerülnek – derült ki a napokban.
Továbbra is növekszik a George Simion vezette Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) népszerűsége az INSCOP Research által 2025. szeptember 1. és 9. között végzett közvélemény-kutatás adatai szerint.
Nicușor Dan államfő szerda este kijelentette, egyáltalán nem elégedett az oktatás helyzetével, és ígéretet tett a tanügyi szakszervezetek vezetőinek, hogy a tanévkezdés után két hónappal kiértékelik a helyzetet a számadatok alapján.
A vidéki infrastrukturális beruházásokat támogató Anghel Saligny program kisebb módosításáról tárgyaltak a bukaresti kormánykoalíció pártjai szerda esti egyeztetésükön, amelyen a Szociáldemokrata Párt (PSD) ismét a kormányból való kilépéssel fenyegetőzött.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!