
Fotó: Facebook/Képviselőház
Elutasította a bukaresti képviselőház szerdán azt a tervezetet, amely az Erdély Romániával való egyesülését egyoldalúan kimondó 1918-as Gyulafehérvári nyilatkozat nemzeti kisebbségekre vonatkozó ígéreteit foglalná törvénybe.
2019. március 27., 12:492019. március 27., 12:49
2019. március 27., 14:122019. március 27., 14:12
Az RMDSZ-frakció a tavaly decemberi centenárium után terjesztett törvénytervezetet a bukaresti parlament elé a nyilatkozatban szereplő autonómiaígéret jogi kodifikációjával. Az erdélyi románok 1918-as nemzetgyűlése által Gyulafehérváron elfogadott nyilatkozat harmadik pontja „teljes nemzeti szabadságot” irányoz elő az összes együtt élő népnek, és kimondja, hogy „minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést az illető néphez tartozó személyek által, és a lakosok számának arányában, minden nép képviseleti jogot fog kapni a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben”.
A törvény azt is előírná, hogy a kisebbségi oktatás és a kulturális élet önigazgatását a kisebbségi statútumban szabályozzák, valamint azt, hogy a megyei önkormányzatok döntése nyomán tegyék lehetővé fejlesztési régiók és különleges státusú autonómiák megteremtését azokban a történelmi régiókban, amelyekben nagy számú kisebbségi közösség él.
Az RMDSZ képviseletében Márton Árpád frakcióvezető-helyettes próbálta a cikkelyenkénti vita alkalmával meggyőzni képviselőtársait, hogy ne szavazzanak a Gyulafehérvári nyilatkozat ellen, ha már azt tekintik a modern román állam alappillérének. A román képviselők azonban láthatóan nem akartak nyilvános vitát folytatni arról, milyen ígéreteket tartalmaz a Gyulafehérvári nyilatkozat és mi valósult meg azokból, mindössze a jogi és közigazgatási szakbizottság véleményét olvasták fel, amely elutasításra javasolta az RMDSZ tervezetét.
Az RMDSZ szerint a román pártok sokszor hallott és „unalomig ismételt” nyilatkozataikon túl szavazataikkal is bebizonyították, hogy a modern Románia alapját képező 1918-as Gyulafehérvári nyilatkozat számukra jelentéktelen. „Ma ott tartunk, hogy Románia egy olyan állam, amely megtagadja saját megalakulását, a román politikai elit megtagadja saját adott szavát. A románok 100 év után se tanulták meg, hogy mit jelent az adott szó. Ilyen körülmények között készülünk az európai parlamenti választásokra” – jelentette ki Korodi Attila, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője a szavazást követően. A politikus úgy véli, a román képviselők szavazata egyértelmű: a 21. században sem jár a magyaroknak, amit 1918-ban ígértek nekik. Korodi hozzátette, a modern román állam sem az oktatás, sem a szimbólumhasználat terén, sem az igazságszolgáltatással kapcsolatban nem teljesítette sem a gyulafehérvári ígéreteket, sem azokat a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit, amelyekre büszkén hivatkozik európai országként.
A testület negatív véleményét a törvényhozási tanács elutasító álláspontjára alapozták. A törvényszövegek jogharmóniáját vizsgáló szakértői testület szerint az RMDSZ törvényjavaslata az alkotmány számos rendelkezésének – az állam egységes jellegére, szuverenitására, polgárai egyenlőségére, a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletére, az anyanyelvű oktatásra, a parlament hatáskörére, a helyi autonómiára, és a helyhatóságok hatáskörére vonatkozó előírásainak – mond ellent és több alkotmánybírósági határozatot is sért.
Néhány nappal a képviselőházi szavazás előtt a román tudományos akadémia állásfoglalást adott ki arról, hogy szerintük az 1918-as Gyulafehérvár Nyilatkozat nem ígért autonómiát a kisebbségeknek, akik pedig számon akarják kérni a dokumentum bármilyen részletének betartását, azoknak előbb el kellene ismerniük annak lényegét, Erdély és Románia egyesülését. A képviselőházban 23 képviselő támogatta, 239 ellenezte a jogszabályt.
A parlamentben megszokott eljárás szerint valójában a szakbizottságok elutasítást javasló véleményezését bocsátották szavazásra, a jelentést pedig a képviselők túlnyomó többsége megerősítette. Az RMDSZ jelen lévő 20 képviselőjén kívül két ellenzéki párt három törvényhozója voksolt az elutasító bizottsági jelentés ellen. Az RMDSZ-nek a nem magyar kisebbségek egy-egy képviselőjét tömörítő – általában a mindenkori kormánykoalícióval együtt szavazó – kisebbségi frakció egyetlen tagját sem sikerült meggyőznie arról, hogy támogassa a Gyulafehérvári nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó előírásainak törvénybe foglalását.
Az ügyben a szenátus hoz végső döntést.

Elutasította kedden a bukaresti képviselőház jogi, valamint közigazgatási bizottsága az RMDSZ kezdeményezését, amellyel törvényerőre emelné a máig meg nem valósult gyulafehérvári ígéreteket. Az előterjesztést mindössze hárman támogatták.
Az orosz fenyegetés hosszú távú marad, ezért mind a NATO-nak, mind Romániának fel kell készülnie rá – jelentette ki Ștefan Radu Oprea védelmi miniszter.
A költségvetésben nincs lyuk, ahogy azt a frissen kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) állítja, a szociáldemokraták „pontosan azt kapták vissza, amit hátrahagytak”, amikor távoztak a kormányból – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Romániát is érinthették a napokban európai áruházak hűtői elleni kibertámadások: hétfő esti hírek szerint hat, ugyanahhoz a kereskedelmi lánchoz tartozó hat romániai üzletet érhetett lehetséges számítógépes támadás hétfőre virradóra.
Mesterséges intelligencia (MI) és digitális állampolgárság a neve annak az új tantárgynak, amelyet a romániai középiskolások választhatnak jövőtől – közölte hétfőn az oktatási minisztérium.
2026 első kilenc hónapjában 1 555 gépjárműtűzhöz riasztották a tűzoltókat, ami naponta közel hat esetnek felel meg.
Országos megelőző programot indít az adóhatóság az általános forgalmi adóval (áfa) kapcsolatos szabálytalanságok kiszűrésére. Az új rendszerben előbb figyelmeztetik azokat az adófizetőket, akiknél lehetséges eltéréseket vagy hiányosságokat azonosítanak.
November 2-től újból ingyenes tízórait kapnak a Maros megyei óvodások és iskolások azokban a tanintézményekben, amelyekben az élelmiszerek biztosítása a Maros Megyei Tanács feladata.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter arra buzdít mindenkit, hogy posztoljanak fényképeket a kórházi ételekről.
Nem tűrte a bírálatot a román kommunista rendszer, legkevésbé azt, ha nevetségessé tették a diktatúrát. A Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács arról tett közzé dokumentumokat, hogyan szankcionálták azokat, akik politikai vicceket meséltek.
szóljon hozzá!