Az RMDSZ törvénytervezete a Gyulafehérvári nyilatkozatba foglalt ígéretekkel szembesíti a román politikai osztályt
Elutasította kedden a bukaresti képviselőház jogi, valamint közigazgatási bizottsága az RMDSZ kezdeményezését, amellyel törvényerőre emelné a máig meg nem valósult gyulafehérvári ígéreteket. Az előterjesztést mindössze hárman támogatták.
2019. március 19., 13:312019. március 19., 13:31
2019. március 19., 14:212019. március 19., 14:21
Az alsóház szakbizottságai által tárgyalt törvénytervezetet tavaly decemberben, az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó gyulafehérvári román nagygyűlés száz éves évfordulóján iktatta a parlamentben a szövetség. Előterjesztésével az RMDSZ az érvényes román jogrend részévé tenné a Gyulafehérvári nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó részét.
Ambrus Izabella RMDSZ-es parlamenti képviselő a Krónikának elmondta, a két szakbizottság ülésén érdemben nem alakult ki vita a kezdeményezésről, és a szövetség közigazgatási kódexének tavalyi megvitatásával ellentétben magyarellenes megnyilvánulások sem voltak. Az alsóház jogi bizottságának tagja közölte, a nem magyar kisebbségi képviselők kifejtették ugyan, hogy egyetértenek a Gyulafehérvári nyilatkozat tartalmával, és hogy tartózkodni fognak a szavazáskor, később mégis leszavazták a javaslatot. Az ellenzéki Mentsétek meg Romániát (USR) törvényhozói elismerték, hogy „gondok vannak” a kisebbségi jogok tiszteletben tartása terén, ám szerintük ezt nem az RMDSZ által javasolt formában kell orvosolni. Ambrus Izabella kérdésünkre úgy vélekedett, az érdemi vita hiánya és a borítékolható elutasítás várható a képviselőház plénumában is.
Az RMDSZ harminc törvényhozója által jegyzett törvénytervezetbe belefoglalták az 1918-ban elfogadott Gyulafehérvári nyilatkozat harmadik pontjának első alpontját, amely a következőképpen szól: „teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő népnek. Minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést az illető néphez tartozó személyek által, és a lakosok számának arányában minden nép képviseleti jogot fog kapni a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben.”
A törvénytervezet többek között azt kéri a román államtól, biztosítson lakosságarányos képviseletet a választott intézményekben, helyi, megyei, országos és európai szinten egyaránt. Szerepel a javaslatok között a nemzeti kisebbségek arányainak megfelelő képviselet biztosítása a bíróságokon és törvényszékeken, a kisebbségek számarányának megfelelő számú munkahely elkülönítése a kormányzati és dekoncentrált intézmények vezető testületeiben, valamint a különböző szaktárcák testületeiben.
Szorgalmazza az RMDSZ a kisebbségi oktatás és a kulturális élet önigazgatásának szabályozását a kisebbségek statútumában, a fejlesztési régiók létrehozásának, valamint különleges státusú autonómiák megteremtésének lehetőségét azokban a történelmi régiókban, amelyekben nagy számú kisebbségi közösség él, a megyei tanácsok döntése nyomán.
A Mediafax hírügynökség tudósítása szerint a jogi, valamint a közigazgatási bizottság keddi együttes ülésén szinte elsöprő többséggel fogadták el a testület tagjai az előterjesztést elutasító jelentést. A bizottság tagjai közül 35-en támogatták az elutasító határozatot, míg hárman szavaztak mellette. A döntést az RMDSZ úgy kommentálta: ismét bebizonyosodott, hogy amikor a gyulafehérvári nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó pontjainak betartásától van szó, a román politikai pártok félreteszik ideológiai nézetkülönbségeiket, összezárnak és egységesen lépnek fel a magyarok ellen. „A román politikum nem tartja be elődei száz évvel ezelőtt vállalt ígéretét, holott a demokrácia alappillére a jogállamiság, a román demokrácia pedig csakis akkor lehet teljes, ha közjogi szempontból is érvényesek és alkalmazásukban is háborítatlanok a modern román állam jogalapját jelentő 1918-as gyulafehérvári nagygyűlésen megfogalmazottak” – szerepel az RMDSZ-nek a javaslat leszavazása kapcsán kibocsátott közleményében. A szövetség szerint ismét bebizonyosodott, hogy Románia nem mintaország, mint ahogyan azt számos külföldi fórumon hangoztatják az ország képviselői.
A törvénytervezet a képviselőház plénuma elé kerül, majd döntéshozó kamaraként a szenátus mondja ki a végső szót a javaslatról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz fenyegetés hosszú távú marad, ezért mind a NATO-nak, mind Romániának fel kell készülnie rá – jelentette ki Ștefan Radu Oprea védelmi miniszter.
A költségvetésben nincs lyuk, ahogy azt a frissen kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) állítja, a szociáldemokraták „pontosan azt kapták vissza, amit hátrahagytak”, amikor távoztak a kormányból – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Romániát is érinthették a napokban európai áruházak hűtői elleni kibertámadások: hétfő esti hírek szerint hat, ugyanahhoz a kereskedelmi lánchoz tartozó hat romániai üzletet érhetett lehetséges számítógépes támadás hétfőre virradóra.
Mesterséges intelligencia (MI) és digitális állampolgárság a neve annak az új tantárgynak, amelyet a romániai középiskolások választhatnak jövőtől – közölte hétfőn az oktatási minisztérium.
2026 első kilenc hónapjában 1 555 gépjárműtűzhöz riasztották a tűzoltókat, ami naponta közel hat esetnek felel meg.
Országos megelőző programot indít az adóhatóság az általános forgalmi adóval (áfa) kapcsolatos szabálytalanságok kiszűrésére. Az új rendszerben előbb figyelmeztetik azokat az adófizetőket, akiknél lehetséges eltéréseket vagy hiányosságokat azonosítanak.
November 2-től újból ingyenes tízórait kapnak a Maros megyei óvodások és iskolások azokban a tanintézményekben, amelyekben az élelmiszerek biztosítása a Maros Megyei Tanács feladata.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter arra buzdít mindenkit, hogy posztoljanak fényképeket a kórházi ételekről.
Nem tűrte a bírálatot a román kommunista rendszer, legkevésbé azt, ha nevetségessé tették a diktatúrát. A Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács arról tett közzé dokumentumokat, hogyan szankcionálták azokat, akik politikai vicceket meséltek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!