A harmadik helyezett a Nemzeti Liberális Párt 18,57, illetve 18,75 százalékkal, míg a negyedik helyet az RMDSZ szerezte igen jó eredménynyel, 6,18, illetve 6, 41 százalékot szerezve. A parlamenti pártok sora ezzel véget is ér: a szélsőségesen magyarellenes Nagy-Románia Párt 18 év után kiszorult a törvényhozásból, miután nem érte el az 5 százalékos parlamenti küszöböt: Corneliu Vadim Tudor pártja 3,17, illetve 3,59 százalékot szerzett. Nem jutott be a parlamentbe Gigi Becali üzletember populista pártja, az Új Generáció sem, amely 2, 29, illetve 2,55 százalékot szerzett. A Bukaresti Steaua labdarúgóklub tulajdonosaként ellentmondásos megnyilvánulásairól elhíresült üzletember beismerte: a politika világa idegen tőle, ezért kiszáll a politikából. Tegnap azonban közölte: meggondolta magát, és mégsem száll ki.
| Az új, egyéni választókerületes rendszerben is a listás választási rendszer mandátum-visszaosztási rendszerével osztják ki a pártok között. A szavazatokat három lépésben számolják meg, először a választókerületekben, majd megyei szinten, végül országosan. Azon jelöltek, akik elnyerték a voksok 50 százalékát plusz egy szavazatot, már az első körben mandátumot szereztek. A továbbiakban megyei szinten elosztják az érvényes szavazatok számát a kiosztható mandátumok számával, így kapják meg az úgynevezett Hare-kvótát. Minden párt annyi mandátumot kap, ahány egész kvótát szerez. A fennmaradó töredékszavazatokat országosan összesítik, majd az úgynevezett D’Hondt-módszer szerint osztják vissza: az egyes pártokra leadott szavazatokat egy osztósorral osztjuk végig – a pártnak már odaítélt mandátumok számával + 1-gyel. Az első mandátumot egyszerűen a legtöbb szavazatot kapott párt kapja, ezután ez a párt már csak szavazatainak felével versenyez. Amennyiben még így is több szavazat van versenytársainál, megkapja a második mandátumot is, ami után már csak szavazatainak harmadát lehet számításba venni. Az osztogatás addig megy tovább, amíg az összes mandátumot ki nem osztották – ez azon pártoknak kedvez, amelyek a legtöbb töredékszavazatot kapták, így e módszerrel a nagy pártok járnak jól. |
A vasárnap este közzétett exit poll-adatokhoz képest a tegnapi hivatalos eredmények amúgy jóval kedvezőbbek a PDL számára, a vasárnap este közzétett közvélemény-kutatási adatok ugyanis 6 százalékos PSD-előnyt jeleztek: mind az INSOMAR, mind az Irsop közvélemény-kutató intézetek adatai szerint 36-37 százalékon állt, míg a PDL alig haladta meg a 30 százalékot. Tegnap a 75 százalékos feldolgozottság mellett a BEC által közzétett adatok szerint aztán élre ugrott a PDL, hogy aztán a 92 százalékos feldolgozottság mellett ismét a PSD javára forduljon meg a sorrend. A szociáldemokraták sikerét elsősorban a dél-romániai szavazók biztosították: Olténiában és Munténiában jelentős győzelmet arattak, míg a PDL hagyományos szavazóbázisa Erdélyben és Bukarestben nagyobb arányban maradt távol az urnáktól. Ugyancsak a PSD-nek kedvezett, hogy a városi lakosság az országos átlag alatti részvételt produkált, míg a hagyományosan a PSD-hez húzó vidékiek szavazókedve erősebbnek bizonyult.
A választások nagy nyertese mindenképpen az RMDSZ: a szövetség története egyik legnagyobb sikerét aratta úgy, hogy 1990 óta a legkevesebb – mintegy 420-430 ezer – szavazatot kapott a négy évvel ezelőtti, megközelítőleg 620 ezerhez képest, ám a román szavazók nagyarányú távolmaradásának köszönhetően most is sikerült a négy évvel ezelőtti szintet elérnie, sőt valamivel túl is szárnyalnia. Markó Béla elnök nem is rejtette véka alá örömét. „Az exit poll-eredmények kellő biztonsággal mutatják, hogy az RMDSZ töretlen támogatással rendelkezik a magyarság körében, hogy a szövetség egy továbbra is erős és megbízható politikai szervezet marad Romániában és a román parlamentben” – jelentette ki vasárnap este. A szövetségi elnök azt mondta: az RMDSZ-nek legalább olyan erős parlamenti csoportja lesz, mint eddig, de úgy néz ki, valamivel még erősítenie is sikerült. „Nem azoknak volt igazuk, akik kételkedtek, akik meg akartak osztani bennünket, hanem azoknak, akik a szolidaritásért szálltak síkra. Az RMDSZ egy továbbra is erős és megbízható politikai szervezet marad Romániában, és mindent meg fogunk tenni azért, hogy reformtörekvéseinket érvényesítsük: érvényesítsünk egy erőteljes decentralizációt, az oktatás és az egészségügy reformját, de érvényesítsük Erdély infrastrukturális fejlesztésének folytatását és felgyorsítását, a kisebbségi jogok bővítését” – szögezte le Markó Béla. A szövetségi elnök köszönetet mondott a magyar közösségnek, amely – mint fogalmazott – most is bebizonyította, hogy a szolidaritás mellett teszi le a voksát. Az új kormány lehetséges politikai összetétele kapcsán annyit mondott: korai lenne találgatásokba bocsátkozni, mivel az ezt illető tárgyalások csak a következő napokban kezdődnek. „Egy biztos: Romániának a következő években stabil, meggyőző többségű kormányra van szüksége, olyan kormányra, amely képes egy európai reformot végigvinni”– mutatott rá Markó Béla.
A kormányalakításról kérdezett szövetségi elnök visszafogottan nyilatkozott, viszont a sajtó és a lehetséges politikai partnerek tudtára hozta, hogy az RMDSZ a továbbiakban is érdekelt a kabinetben való részvételben. Hasonlóan nyilatkozott Borbély László is, a szervezet kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke. Megítélésében Romániának egy olyan kormánytöbbségre van szüksége, melynek sorsa ne csupán néhány szavazaton múljék. „Akkor vagyunk nyitottak egy újabb kormányzásra, ha lehetséges partnereink elfogadják az ajánlatainkat” – kötötte ki feltételként a jelenlegi fejlesztési miniszter. A Krónika felvetésére, miszerint a kormányzást két párt is felvállalhatná, melynek matematikailag nincs szüksége az RMDSZ 6-7 százalékára, Borbély László úgy vélte, hogy az elkövetkező négy év nemcsak a törvényalkotásról szól, hanem alkotmánymódosításra is szükség van. „Valóban, a román pártoknak lehetőségük nyílik nélkülünk is kormányt alakítani, de remélem, hogy felismerik az RMDSZ stabilizáló szerepét, mely eddig is jól működött, mind a külföld, mind a belföld felé. Mi bebizonyítottuk, hogy korrekt, megbízható partnerek lehetünk a kormányzásban. Az alkotmánymódosításhoz meg 66 százalékos parlamenti támogatottságra van szükség” – figyelmeztetett Borbély László. Mindemellett az RMDSZ országos alelnöke fontosnak tartotta hangsúlyozni: a szövetség nem akar mindenáron kormányozni. Csak abban az esetben mondanak igent a felkérésnek, ha a saját programjukat is sikerül majd a kormányprogramba beilleszteni.
| „Az RMDSZ valamivel jobban szerepelt a szórványban és az ütközőzónákban – Szatmár, Kolozs és Maros megyékben – , mint a tömbmagyar vidékeken, ennek tudható be, hogy a négy évvel ezelőtti, több mint 600 ezer szavazathoz képest most mintegy 430 ezer vokssal is meg tudta tartani pozícióit” – fejtette ki a választások eredményével kapcsolatosan Szász Alpár Zoltán kolozsvári politológus a Krónika kérdésére. A politikai elemző szerint a jelentős Kovászna megyei távolmaradás ellenére az is a szövetség malmára hajthatta a vizet, hogy a PRM kiszorult a parlamentből, mivel ilyen helyzetekben rendszerint a kis pártok járnak jól. Arról, hogy az exit poll-eredmények miért tértek el annyira a végeredménytől, úgy vélekedett: a PDL szavazóinak többsége nem nyilatkozott őszintén a kérdezőbiztosoknak, mivel a PSD jelentős népszerűséget kovácsolt a tanárok bérének megemelésére vonatkozó törvénykezdeményezésével, így a szociáldemokraták tábora jóval hangosabb volt, mint az ellenfélé. |
A kormánytöbbség kialakítása során ugyanakkor hosszas vitákra számíthatunk. Mircea Geoană már vasárnap este bejelentette: a PSD kíván kormányt alakítani, és magának követeli a kormányfői posztot, ezen véleményét pedig tegnap, az árnyaltabb eredmények ismeretében is megismételte. „Megnyertük a választást, és mi alakítunk kormányt” – hangoztatta Geoană. A helyzet azonban a legkevésbé sem ennyire egyértelmű, négy évvel ezelőtt ugyanis már egyszer bebizonyosodott, hogy hiába nyeri meg egy párt a választásokat, sok múlik az államfőn is. Akkor szintén a PSD és az akkor még Humanista Párt néven futó konzervatívok alkotta tandem győzött, ám Traian Băsescu államfő mégis a PNL és a PD alkotta D.A. szövetséget bízta meg kormányalakítással. Az államfő most is jelezte, hogy sem a PSD, sem a PNL jelöltjét nem tartja alkalmasnak a kormányfői posztra, ugyanakkor Theodor Stolojanban, a PDL első alelnökében és kormányfőjelöltjében töretlen a bizalma. Erre utalt Emil Boc PDL-elnök is, amikor az urnazárást követően leszögezte: a polgárok többsége a jobboldali pártokra szavazott, a jobboldal megnyerte a választásokat, így jobboldali kormánynak kell alakulnia. Petru Filip európai parlamenti képviselő, a PDL alelnöke a Krónika kérdésére válaszolva konkrétan ki is mondta, ő személy szerint PDL–PNL–RMDSZ-kormányt szeretne, mivel ez a három alakulat képviseli a jobboldali értékeket. „A D.A. szövetséget alkotó mindkét párt jobb eredményt ért el vasárnap, mint 4 évvel ezelőtt, összesen mintegy 51 százalékkal rendelkeznek. A két párt hasonló étékrendet képvisel, még akkor is, ha az utóbbi időben hangsúlyosabbá váltak a konfliktusok” – utalt Filip arra, hogy a nézeteltérések miatt Călin Popescu-Tăriceanu kormányfő tavalyi kabinetátalakítása során egyszerűen „kihagyta” a Boc vezette alakulatot a kormányból, ellenzéki szerepbe kényszerítve azt. Filip ennek ellenére PDL– PNL együttműködést szorgalmaz, amelybe az RMDSZ-t is bevenné. „Az RMDSZ és a PDL is az Európai Néppárt tagja, tehát ez a két alakulat is azonos politikai értékrendet képvisel” – hangsúlyozta. A Krónika kérdésére, hogy minek tudható be a PDL vártnál gyengébb szereplése, Filip úgy vélte: nem sikerült mozgósítani a szavazóbázist – még a PDL-s irányítású megyékben sem. Traian Băsescu egyébként úgy nyilatkozott: a kormányalakítási megbízás céljával tartandó egyeztetést a pártokkal a választás végeredményének közzététele után ejti meg.
A liberálisok ugyanakkor még kivárnak, bár egyértelmű, hogy a PNL nélkül nem alakulhat kormány – kivéve, ha a PSD és a PDL nagykoalíciót alkot, ám ez jelen pillanatban a legkevésbé valószínű forgatókönyv. Dan Andronic, a párt tanácsadója szerint Tăriceanu pártelnök-kormányfő nem egyeztetett sem Stolojannal, sem az államfővel sem a PSD-vel. Tăriceanu állítólag leszögezte: máig senkivel sem kezdenek kormányalakítási tárgyalásokat. Adrian Iorgulescu, a párt vezetőségi tagja, leköszönő művelődésügyi miniszter ugyanakkor tegnap úgy nyilatkozott, a párt ma először az RMDSZ-szel ül tárgyalóasztalhoz. „Ez tűnik a leghelyesebb megoldásnak, mivel az elmúlt négy év során az RMDSZ-szel kormányoztunk együtt, ezért először velük kell tárgyalásokat kezdenünk” – nyilatkozta Iorgulescu. Azt is kifejtette ugyanakkor, hogy véleménye szerint a PNL programja közelebb áll a PDL-éhez, mint a PSD-éhez. Bogdan Olteanu közölte, a PNL megpróbál életképes koalíciót alakítani, és amennyiben ez nem sikerül, ellenzékbe vonul. Az RMDSZ esetleges kormányszerepének ugyanakkor nem mindenki örül: Lucian Bolcaş, a parlamentből kiesett Nagy-Románia Párt alelnöke szerint elkeserítő, hogy az egyetlen nacionalista román pártot „kiejtették” a parlamentből, miközben „a magyar irredenták pártja” bejuthatott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt pénteken 10 óra 35 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Pénteken a bukaresti ítélőtáblán kihallgatják Horațiu Potrát abban az ügyben, amelyben távollétében elrendelték az előzetes letartóztatását, miután elmenekült Romániából.
A román állam évek óta választási üzemmódban költekezik, miközben rekordmagas a hiány, zsugorodik az ipar, és 11 ezer speciális nyugdíjas a GDP 1,2 százalékát viszi el. Diósi László makroközgazdász a Székelyhon Summa m
Elutasította csütörtökön a nagyszebeni törvényszék az állam által a Brassói Regionális Adóhatóság (ANAF) útján benyújtott kérelmet, amelyben az egykori elnök, Klaus Iohannis családjának vagyonára zálogjogot akartak bejegyezni.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
Látogatottsági adatok