Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Kovászna, Ilfov és Iaşi a három legszennyezettebb levegőjű megye Romániában, míg Hargita és Galac megyében a legalacsonyabb a szálló por (PM10) koncentrációja – derül ki a levegőminőséget figyelő Airly társaság csütörtökön közzétett elemzésének eredményeiből.
2021. augusztus 19., 16:292021. augusztus 19., 16:29
Az elemzés szerint a szakemberek 2020 novembere és 2021 februárja között mérték a levegő szennyezettségének mértékét Románia megyéiben, tekintve, hogy a szálló por koncentrációja a hideg évszakban a legmagasabb – írja az Agerpres.
Az Airly mérőműszereinek tanúsága szerint
Az elemzést követően kimutatható, hogy a hivatalos mérések ezeken a területeken alulbecsültek, főként a megfigyelőállomások elhelyezkedési paraméterei miatt.
Az ország legszennyezettebb megyéinek feltérképezésére felhasználták az Airly több mint 200, országszerte elhelyezett mérőműszere, illetve az állami mérőállomások által regisztrált adatokat is.
Ezzel szemben Hargita, Galac, Vâlcea, Brăila és Szatmár megyében a legtisztább a levegő.
A társaság arra is rámutat, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a romániai levegő minősége közepesen veszélyes. „Ráadásul változékony, és télen jelentősen romlik, ami elsősorban a hőközpontokkal történő fűtésnek és a gépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának tudható be” – említi meg a nemzetközi szervezet.
Az Airly által 2020-ban kiadott, „A levegő minősége a Balkánban és Romániában” jelentés szerint a levegőszennyezés egyéb fontos forrásai a bányászat, a villamosenergia-előállítás és az élelmiszer-feldolgozás.
Az Airly lehetővé teszi a kormányok, vállalatok és magánszemélyek számára, hogy globálisan csökkentsék a légszennyezést, és a vállalat ügyfelei között több mint 600 helyi önkormányzat és város található, köztük Hongkong, Jakarta, Oslo, Granada, valamint olyan vállalatok, mint a Philips, Virgin, Innogy, PwC, Veolia és Skanska.
Nagyváradon mérték a legnagyobb ózonkoncentrációt júniusban a 100 ezer lakosnál nagyobb romániai városok között, átlagosan 82,1 mikrogrammot légköbméterenként.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A sváb kultúra és örökség kutatásával és bemutatásával sváb kulturális-turisztikai útvonalat és történelmi emlékezőhelyet alakít ki a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány partnerségben a magyarországi Jósa András Múzeummal.
Az elmúlt két évben elért mérföldköveknek köszönhetően számos újdonsággal szolgál a közönségnek a Degenfeld-kastély, ezért október 4-én ismét megrendezik a kutyfalvi kastélynapot.
176 köbméter tűzifát foglaltak le a rendőrök egy cséffai (Cefa) fuvaros portáján, mert nem tudta igazolni a fa eredetét.
Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza – közölték az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres turistaútvonal kiépítői.
A romániai lakosság a tavaly novemberi választások óta különösen érzékeny arra, hogyan formálódik a közbeszéd, és miként születnek a narratívák.
Súlyos közúti baleset történt Brassó és Barcaföldvár között a DN 13-as főúton: egy 65 éves férfi életét vesztette, egy személy súlyosan megsérült.
Lemondott az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöki tisztségéről Kirsch Gábor Ferenc, döntését a szervezet tisztújításához kapcsolódó, az elnöki posztra jelentkezett Toró Tamás körül kialakult botránnyal indokolta.
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!