
Nem elég. Csoma Botond RMDSZ-szóvivő leszögezte: magyar szempontból sokkal több az aggály a közigazgatási reform kapcsán az anyanyelv használatát szavatoló 20 százalékos küszöbhöz képest
Fotó: Csavar Attila
Magyar szempontból messze nem elegendő a Szociáldemokrata Párt (PSD) azon, a közigazgatási reformmal kapcsolatos javaslata, hogy az összevont településeken megmaradna az anyanyelvhasználat joga – szögezte le Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Krónikának pénteken.
2026. november 20., 15:272026. november 20., 15:27
2026. november 20., 15:412026. november 20., 15:41
Csoma annak kapcsán nyilatkozott lapunknak, hogy – mint arról beszámoltunk –, Sorin Grindeanu, a PSD elnöke arról beszélt: a reform során figyelembe veszik a kisebbségi jogokat is, egy nyilvánosságra került dokumentum szerint pedig ez abban merülne ki, hogy amennyiben az önkéntes összevonás nyomán az új településen 20 százalék alá csökkenne a magyar közösség aránya, az nem jelentené azt, hogy elveszíti az anyanyelvhasználat jogát, illetve azt, hogy magyarul is kiírják a település nevét.
Az RMDSZ-es politikus rámutatott: ez a problémának csak az egyik aspektusa.
„Mert rendben van, ez egy lépés. De
A 20 százalék az nyilvánvalóan az az alsó küszöb, amihez a törvény a nyelvhasználatot köti.
De nem csak ebből áll ez a kérdés. Ez egy nagyon egyoldalú megközelítés. Lehet, hogy Grindeanu csak ennyit értett belőle, vagy ennyit akart megérteni belőle, de ezt már többször elmondtuk neki különböző informális csatornákon, mert egyébként hivatalos megbeszélés nem volt a közigazgatási reformról, nem csak az RMDSZ-szel, hanem egyetlen más párttal sem. Hát ez messzemenőleg nem elegendő” – szögezte le Csoma.

Az ország közigazgatási átalakítása során a kisebbségi jogok tiszteletben tartását is szem előtt tartják majd – ígérte Sorin Grindeanu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke a magyar aggodalmak kapcsán.
Kifejtette: a kérdést nem lehet csupán ennyire leszűkíteni.
„Úgy értettem, hogy ez csak az önkéntes összevonásra vonatkozna, amit sürgősségi kormányrendelettel akarnak megcsinálni, és már a napokban társadalmi vitára bocsáthatják. A teljes szöveget még nem láttam, de tudom, hogy van egy ilyen javaslat, ami a 20 százalékból indul ki, de határozottan az az álláspontunk, hogy ez nem elegendő. Sokkal komplexebb megközelítésre van szükség” – hangsúlyozta a politikus.
Felvetésünkre, hogy ez mit jelentene, mi az, amit elegendőnek tartana az RMDSZ, kifejtette:

A közigazgatási reformra szükség van, ezért tárgyalni kell és kompromisszumos megoldásra kell jutni az RMDSZ-szel az ügyben – jelentette ki Eugen Tomac, Nicușor Dan államfő határon túli románok ügyében illetékes tiszteletbeli tanácsadója.
„Ezt kéne modellezni különböző településekre, és megnézni, hogy mit érintene, és ebből kéne valahogy kiindulni, lemenni településszintre. Ezt nem lehet fűnyíróelvvel elkészíteni véleményem szerint” – mutatott rá Csoma.
Kérdésünkre, hogy erre van-e fogadókészség a PSD részéről, elmondta: egyelőre nem tudni, mire van bennük hajlandóság.
„Nyilván ez a kisebbik baj, mert csak az önkéntes összevonásokra vonatkozik. A nagyobbik baj akkor lesz, amikor meg akarják csinálni felelősségvállalással az úgymond nagy reformot. Amikor már nem önkéntes összevonásról beszélünk, hanem kötelező összevonásokról. Na, ott lesznek szerintem problémák, amennyiben ezt ilyen amatőr módon kezelik, ahogy eddig, hasból. És
Csak sajnos, mint minden Romániában, ez a dolog is eléggé komolytalanul és felületesen folyik. Az is nagyon vicces volt, hogy elkezdtek először az 1500 lakosú községekről beszélni, aztán felébredt a másik, az már 3000-ről beszélt, és a harmadik már 5000-ről. Körülbelül így állunk ebben a történetben. A konkrét válasz tehát az, hogy nem elegendő ez a 20 százalékkal kapcsolatos javaslat” – mondta Csoma.
Felvetésünkre, hogy ezt ha nem lehet megakadályozni, akkor beleállnának egy bizalmatlansági indítvány megszavazásába is, leszögezte: természetesen.
Kérdés az, hogy kivel tudnánk beterjeszteni, mivel a bizalmatlansági indítvány benyújtásához szükséges bizonyos számú aláírás” – emlékeztetett.

A jelenlegi közigazgatási rendszer miatt a magyarok ugyanúgy szenvednek, mint a románok – vélekedett Claudiu Manda, a Szociáldemokrata Párt (PSD) a párt által tervezett közigazgatási reform miatti RMDSZ-es kifogások kapcsán.
Felvetésünkre, hogy lenne-e fogadókészség a Nemzeti Liberális Pártban (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetségben (USR), közölte: ezt jelenleg nem tudni.
„Azt tudom, hogy
Ez a PSD részéről is, de szerintem az csak inkább taktikai pozicionálódásnak tűnik, amivel azt az imázst akarják magunkról közvetíteni, hogy ők reformerek” – mondta a Krónikának Csoma Botond.

Olyan, átfogó közigazgatási átszervezésre van szükség Romániában, amely egyúttal a magyar közösség igényeit is figyelembe veszi – jelentette ki Emil Boc kolozsvári polgármester.
Beszélgetésünk után, már pénteken közvitára bocsátotta a fejlesztési minisztérium az önkormányzatok önkéntes összevonását szabályozó sürgősségirendelet-tervezetet. Marcel-Alexandru Stoica tárcavezető a kormányülés után elmondta, hogy a jogszabályjavaslat szerint az egyesülő településeken öt évre felére csökkentenék a lakóingatlanok és a belterületi telkek adóját, az önkormányzati alkalmazottak pedig legalább egy évig megtarthatnák állásukat.
– idézte Stoica szavait az Agerpres. A miniszter rámutatott arra is, hogy az összevonásról a helyi közösségek döntenek: megvalósulásához az érintett helyi tanácsok jóváhagyására és helyi népszavazásra is szükség van.
A tervezet szerint az önkéntesen egyesülő települések legalább négymillió lej fejlesztési támogatást kapnak a START Közigazgatási Reform programból. A négymilliárd lejes keretből egyebek mellett víz- és csatornahálózatok, utak, orvosi rendelők, iskolák és óvodák fejlesztését finanszíroznák. A támogatások odaítélésénél előnyt élveznének azok az összevonások, amelyek nyomán az új község lakossága eléri a 2500 főt.
A korábbi községekben ügyintézési pontok maradnának, így a lakosoknak nem kellene más településre utazniuk egy-egy igazolásért vagy ügyiratért.
Az összevonás miatt a személyi igazolványokat, jogosítványokat és más okmányokat sem kellene lecserélni. Az új közigazgatási megnevezést csak az okmányok következő megújításakor vezetnék át.
A folyamatban lévő beruházások, engedélyezési eljárások és uniós projektek is folytatódnának. Az összevonásban érintett önkormányzatok betöltött álláshelyeit legalább egy évig megőriznék.
A tervezett menetrend szerint
Stoica szerint már több tucat önkormányzat jelezte, hogy népszavazást szervezne az egyesülésről.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az önkéntes összevonások csak a közigazgatási reform első szakaszát jelentik. A második szakasz elveiről és kritériumairól egyelőre nem született döntés, a kidolgozásukban több minisztérium és más intézmény is részt vesz majd.
Mint arról beszámoltunk,
Először csak az 1500 fős lakosság alatti településeket említették, de a hét elején ez a szám már felkúszott 3000 főre, emellett a 10 000 fő alatti lakosságú városokat visszaminősítenék községekké.
Dragoș Benea, a párt alelnöke, aki a reform kidolgozásával megbízott munkacsoportot vezeti, emellett arról is beszélt, hogy a megyerendszert is meg kell változtatni, szintén összevonások révén.
Terjedni is kezdett egy térkép, amely a táblabíróságok mintájára vonná össze a megyéket, és amely a magyar közösség számára hátrányos felosztást tartalmaz.
Az RMDSZ ugyanakkor jelezte: ellenzi az olyan összevonásokat, amelyek révén magyar közösségek aránya csökkenne, és ezzel elveszítenék például az anyanyelv-használat gyakorlásának jogát.
A magyar szervezet népszavazásokat követel, amelyeken a helyi lakosok dönthetnének a településük sorsáról.

A székelyföldi kistelepülések jövőjét teszik bizonytalanná az egymásnak ellentmondó közigazgatási reformelképzelések. Koncz Hunor János, Székelykeresztúr polgármestere a Krónikának elmondta, napirendre kell tűzni a székelyföldi autonómiatörekvéseket.
Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője figyelmeztetett, hogy a párt megszavazhat egy bizalmatlansági indítványt a Luca Niculescu vezette kormány ellen, ha a kormány a parlamentben felelősséget vállal e tervezetért.
Sorin Grindeanu, a PSD elnöke ugyanakkor hétfőn a pártvezetés ülésén közölte, hogy
„Jöjjenek, és nyújtsanak be bizalmatlansági indítványt. Megtiszteltetés lenne, ha a kormány azért bukna meg, mert egyesek nem akarták támogatni Románia történelmének legfontosabb reformját” – mondta Grindeanu.

Pénzügyi kedvezményekkel ösztönözné a román kormány a települések önkéntes összevonását, a következő parlamenti választások után azonban már kötelező átszervezés is következhet. Fülöp László Zsolt, Szováta RMDSZ-es polgármestere beszélt erről lapunknak.
A PSD közigazgatási reformjának koordinátora, Dragoş Benea európai parlamenti képviselő is bírálta „az RMDSZ hirtelen álláspontváltásait ebben a kérdésben”.
– mondta Benea az ülésen.
Arról is beszélt, hogy ellenzi a törvény által előírt és az RMDSZ által is követelt helyi népszavazásokat, mert azok csak hátráltatnák a folyamatot.

A tűzoltóság, a kórház és az iskolák fenntartását is veszélyeztetheti a városi rang elvesztése a székelyföldi Szentegyházán, míg a szatmári Sárközön a fejlesztési források csökkenésétől és a magyar közösség érdekképviseletének gyengülésétől tartanak.
Marian Neacşu miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter kedden arról beszélt: nem akarnak 2500 főnél kevesebb lakosú községeket, a tervezetet pedig március 15-ig felelősségvállalással – vagyis a parlamenti vita megkerülésével – akarják a parlament elé terjeszteni.

Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) pénteken érdekellentétet állapított meg Radu Miruță volt védelmi miniszter esetében. Miruță bejelentette: megtámadja az ANI jelentését.
A katonai ügyészség vádat emelt Raed Arafat, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) vezetője ellen a Nagy-Britanniából beszerzett helikopter ügyében.
November 23-án, hétfőn 13 órától online rendkívüli ülést tart a Maros Megyei Tanács. A napirenden egy bankgarancia kibocsátásának jóváhagyása szerepel. Az ülést élőben közvetítik az intézmény Facebook-oldalán.
Ötnapos rendezvénysorozattal ünnepli fennállásának 113. évfordulóját a Maros Megyei Könyvtár. A november 23–27. között zajló Philobiblon könyvbemutatókkal, író-olvasó találkozókkal és kulturális programokkal várja az érdeklődőket.
Az ország közigazgatási átalakítása során a kisebbségi jogok tiszteletben tartását is szem előtt tartják majd – ígérte Sorin Grindeanu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke a magyar aggodalmak kapcsán.
A Maros Megyei Tanács november 19-én, csütörtökön 15 órától rendkívüli ülést tart videokonferencia keretében. A tanácsosok a Transilvania Motor Ring komplexumban tervezett megújulóenergia-beruházás megvalósításához szükséges intézkedésekről döntenek.
A közigazgatási reformra szükség van, ezért tárgyalni kell és kompromisszumos megoldásra kell jutni az RMDSZ-szel az ügyben – jelentette ki Eugen Tomac, Nicușor Dan államfő határon túli románok ügyében illetékes tiszteletbeli tanácsadója.
Jó napot kívánok, kedves magyar barátaim! – így indít Dan Tanasă, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője egy, a Facebook-oldalára szerdán feltett videóban.
Jelenleg a tranzakció típusától függően 5 ezer vagy 10 ezer lej a felső összeghatár.
Bár a romániai illetékesek folyton azt hangoztatják, hogy elvileg bármikor bekövetkezhet egy, az 1977-es pusztító bukaresti földrengéshez hasonló katasztrófa, továbbra sincs országos nyilvántartás arról, hány épület lehet veszélyben földrengés esetén.
szóljon hozzá!