
A bányakomplexum egyik épülete a mai és leendő (látványterv szerinti) állapotában
Fotó: ADR Vest
Új fejezet kezdődhet a petrillai bányakomplexum történetében: 34 millió eurós beruházással modern központtá alakítják át az egykori Hunyad megyei szénkitermelő központot. A bányavállalat egykori épületei ipartörténeti múzeumként, szórakoztató és kulturális intézményekként fognak működni, de a Krónikának nyilatkozó Hunyad megyei RMDSZ-elnök szerint ettől még nem lesz eldorádó.
2026. november 20., 14:022026. november 20., 14:02
Öt finanszírozási szerződést írtak alá a héten a petrillai történelmi bányakomplexumban az egykori szénbánya rehabilitációját és funkcióváltását célzó beruházások megvalósítására. A több mint 176,9 millió lej, azaz mintegy 34 millió euró összértékű projektek finanszírozását az Európai Unió Igazságos Átmenet Alapja biztosítja – olvasható a temesvári székhelyű Nyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség (ADR Vest) sajtóközleményében.
A Hunyad megyei önkormányzat tulajdonába került egykori szénbánya területén olyan fejlesztések valósulnak meg, amelyek az ipartörténeti örökség megőrzése mellett új közösségi, kulturális és innovációs funkciókat adnak a létesítményeknek. A program keretében felújítják a központi aknát, szociokulturális központot hoznak létre, korszerűsítik a bányamúzeumot, kreativitási és innovációs központot alakítanak ki a robotika iránt érdeklődő fiatalok számára, valamint városrehabilitációs és zöldinfrastruktúra-fejlesztési munkálatokat is végeznek.
Az egykori szénkitermelő központ most új szerepkörben, a kulturális és gazdasági megújulás szimbólumaként kaphat második esélyt.
Az aláírási ceremónián részt vevő Alexandru Ghigiu beruházási és európai projektekért felelős miniszter hangsúlyozta: a fejlesztések legnagyobb nyertesei maguk az emberek lesznek. Szerinte a beruházások nemcsak Petrilla és a Zsil-völgy jövőjét szolgálják, hanem Románia fejlődéséhez is hozzájárulnak. A miniszter úgy fogalmazott, hogy a város „új esélyt kapott”, ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy az igazi kihívás a projektek megvalósítása lesz. Kiemelte: ritkán tapasztalt akkora helyi lelkesedést egy finanszírozási szerződés aláírása körül, mint amilyet Petrillán látott.
Laurențiu Nistor Hunyad megyei tanácselnök szerint a beruházások gyökeresen átalakítják az egykori bányatelep arculatát. Mint mondta, azok az épületek, amelyek egykor a Zsil-völgy szenét hozták a felszínre, hamarosan a kultúra, a technológia és a kreativitás központjaivá válhatnak. Hozzátette, hogy a bánya ezzel bekapcsolódik azon európai egykori bányavidékek hálózatába, amelyek sikeresen alakították át ipari örökségüket élő közösségi és innovációs terekké.
Petrilla Petrozsénytől északkeletre, a hegyektől elzárt Petrozsényi-medencében, a Keleti-Zsil mentén fekszik. Az először a 15. század végén említett településen Maderspach Károly 1840-ben kezdett foglalkozni a környék szénvagyonának feltárásával. A bányászat a magyar állam vállalkozásaként, az 1860-as évek végén indult meg, a Deák Ferencről elnevezett Deák-bányát 1869. december 12-én nyitották meg.
A fejtés megszenvedte az első világháborút:
A Zsil-völgy Romániához csatolása után az 1920. június 17-én létrejött a bukaresti székhelyű Petrozsény Rt. vette át a bánya üzemeltetését. A második világháború idején a petrillai bánya főként a német és a román állam számára termelt. A második bécsi döntés és az Antonescu-rezsim kisebbségellenes intézkedései nyomán
Helyüket előbb a Brád környéki bányákból odavezényelt bányászokkal igyekeztek pótolni, valamint besszarábiai és bukovinai menekültek is érkeztek.
A bányákban 1949 és 1989 között a sorkatonai szolgálatukat végző kiskatonákat is dolgoztattak. Az 1960-as években 1675 új lakást építettek négy- és tízemeletes épületekben, és új bányákat is megnyitottak: a 2. számú keleti akna 1970 és 1975, a lónyaytelepi Pilier-bánya 1986 és 1997 között volt üzemben. 1980-tól lerombolták az eredeti Deák-bányai kolóniát, hogy helyén felépítsék az új Minei negyedet.
1990 után megkezdődtek a leépítések és bányabezárások. A petrillai bányászok nagy része részt vett az úgynevezett bányászjárásokban, sőt ott dolgozott maga a mozgalom vezetője, Miron Cozma is. 2002-ben még 2202 bányász állt alkalmazásban. A petrillai bánya két egymást követő robbanásában 2008 novemberében tizenhárom bányász halt meg.

A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett, jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13–15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre jogosultak, jóval többre, mint a kommunista rendszer politikai üldözöttei.
A 2021-es adatokat tükröző népszámlálás adatai szerint Petrillának 19 600 állandó lakosa van, akik közül 524-en vallották magukat magyarnak (mivel 1630 főnek nem ismert a nemzetisége, így az etnikai hovatartozásukról nyilatkozók körében 2,92 százalék a magyarok aránya). Ferenczi István Hunyad megyei RMDSZ-elnök szerint azonban 600-700-ra becsüli a magyarok valós számát.
Ferenczi István elmondása szerint Petrillán van tagszervezete az RMDSZ-nek és egy kulturális egyesület is működik, de a helyi magyarság szervesen bekapcsolódik az alig két kilométerre lévő Petrozsény magyar kulturális életében. „Petrozsényban magyar iskola is működik, amit hajdan még Böjte Csaba ferences szerzetes indított el, de jelenleg állami fenntartású intézmény, és a petrillai magyar gyerekek oda járnak iskolába” – mondta.
Ferenczi István Hunyad megyei RMDSZ-elnök a tavalyi aradi szórványnapi konferencián
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A tervezett beruházás kapcsán a megyei RMDSZ-elnök nem túl derűlátó sem a magyar közösség, sem a teljes lakosság jövőjét illetően: a bányabezárás után, a 2000-es években munka nélkül maradtak közül sokan visszaköltöztek származási helyükre, Erdélybe vagy Dél-Romániába, a gyerekeik pedig, akik akkor voltak pályakezdő fiatalok, külföldre mentek munkát vállalni – így az a korosztály, amelyik most lehetne aktív vállalkozó, hiányzik Petrilláról, és szerinte nemigen lesz, akik hasznát lássa vagy a tervezett beruházásnak, vagy hasznot húzzon belőle.

A szórvány nem az elfogyás szigete, hanem a magyar jövő határvidéke – hangzott el a hétvégén Aradon, a Magyar Szórvány Napján tartott RMDSZ-es vándorkonferencián.

Magyar közösségi központtá alakítaná a lupényi református egyháztól nemrég átvett épületet az Ében Háézer Egyesület. Az ingatlan felújítása arról is szól, miként lehet új közösségi kapaszkodót teremteni a mélyszórványban élő magyarság számára.
A katonai tűzoltóknak az elmúlt 24 órában 24 megye 81 településén és Bukarestben kellett beavatkozniuk a viharok okozta károk elhárítására és a közösségek megsegítésére.
Számos, a 15.–20. századból származó leletet találtak a város legrégebbi polgári épületeként számon tartott nagybányai Hunyadi-házban végzett ásatások során – közölte a Máramaros Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum
Új, multifunkcionális szabadidőközponttal gazdagodik Buziásfürdő gyógyüdülőhelye.
Brassó, a Barcaság és Kovászna megye is nyer az elővárosi vasúttal – hangsúlyozta csütörtökön Adrian Veştea, a Brassó Megyei Tanács elnöke.
Öt, 14 és 18 év közötti fiatal támadt rá egy külföldi állampolgárságú személyszállítóra Szeben megyében, miután a sofőr célba juttatta őket. A támadók megverték, megfenyegették, majd elvették az 5000 lejét.
Bő tíz éve életbe lépett a zárt nyilvános helyiségekben való dohányzást tiltó törvény Romániában. Az azóta eltelt évtized mérlege kettős: a füstnek való kitettség drámaian csökkent, az egészségügyi következmények viszont ma is ezrek életét követelik.
Mesterséges intelligencia kutatóintézet nyílt Kolozsváron, a műszaki egyetem (UTCN) égisze alatt.
A kolozsvári nagybani piac árusítóhelyeitől jutott el a nagyáruházláncokig Németi József aranyosszéki zöldségtermesztő, aki közel három évtizede foglalkozik gazdálkodással. Videós riportunkban a szövetkezeti értékesítés előnyeit mutatjuk be.
Már harmadik napja tiltakozik a temesvári Nikolaus Lenau Gimnázium több diákja. Arról az intézményről van szó, amelyben október végén egy diák késsel a kezében fotózkodott.
Továbbra is számíthatnak a magyar kormány támogatására a csángómagyar közösségek: a 37 helyszínen 2200 gyermeket elérő oktatási és hagyományőrző program jövőjéről kormányzati tisztségviselők egyeztettek a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetőivel.
szóljon hozzá!