Fotó: Pixabay.com
Tíz román közül csak ketten fogadnák el, hogy más etnikumú személy kerüljön a családjukba vagy baráti társaságukba – derül ki az Elie Wiesel holokausztkutató intézet által rendelt felmérésből.
2017. október 19., 16:562017. október 19., 16:56
2017. október 19., 17:122017. október 19., 17:12
A csütörtökön ismertetett felmérés szerint vidéki környezetben az emberek inkább az arabokat, míg városi környezetben inkább a romákat utasítják el, viszont a zsidókhoz és magyarokhoz való viszonyulás tekintetében nincs különbség a vidéki és városi lakosok toleranciaszintje között.
A holokauszt romániai megítélését és az etnikumközi kapcsolatokat felmérő közvélemény-kutatás készítői a Bogardus-skálát használták, amelyen az 1-es a legmagasabb fokú elfogadást (családtag), míg a 7-es a legkisebbet („nem kellene Romániába jönniük”) jelenti. A felmérés eredménye rámutat: a legnagyobb toleranciát a zsidókkal (3,8) szemben mutatták a megkérdezettek, a magyarokkal szembeni toleranciaszint (4,1) ugyancsak nagyobb, mint a romákkal (4,8) és az arabokkal (5,0) szembeni.
Zsidó személyt a megkérdezettek 15 százaléka fogadna be a családba, 16 százaléka a baráti társaságba vagy a szomszédba (16 százalék). Csökkent a tolerancia az arabokkal szemben (a megkérdezettek 51 százaléka elutasítóan nyilatkozott erről az etnikumról, míg 2015-ben csak 46 százalékuk), de a magyarokkal szemben is (a válaszadók 29 százaléka utasította el, míg 2015-ben ez az arány 26 százalék volt).
A romákkal szemben viszont elfogadóbbak lettek az emberek a felmérés szerint: míg 2015-ben a megkérdezettek 41 százaléka nem látta szívesen Romániában ezen kisebbség tagjait, addig idén már csak 39 százalék volt az arányuk. A zsidók elfogadása tekintetében változatlanul 22 százalék az elutasítók aránya.
A magyarokat 2015-ben még a megkérdezettek 10 százaléka „értékesnek” tartotta az ország számára, most ez az arány 5 százalékra csökkent. A németekről ugyanezt 2015-ben még a válaszadók 21 százaléka vallotta, idén már csak 9 százalék. A felmérésben résztvevők 54 százaléka szerint a romák „problémát vagy fenyegetést” jelentenek az országnak, 2015-ben még többen, 61 százalékban vallották ezt a válaszadók.
A felmérést az Elie Wiesel Országos Holokausztkutató Intézet megrendelésére a Kantar-TNS készítette 2017. szeptember 14-e és október 6-a között egy 1 014 tagú reprezentatív mintán. A felmérés hibahatára ą 3 százalék.
Tizenöt párt, választási és politikai szövetség nyújtotta be a Központi Választási Irodához (BEC) az európai parlamenti (EP-) választásokon induló jelöltjeinek listáját. Emellett hét független jelöltet is iktattak.
Fegyelmi vizsgálatot rendelt el a Poarta Albă-i börtön vezetősége, miután a drogos állapotban két fiatalt halálra gázoló Vlad Pascu az apja telefonján keresztül interjút adott Marian „Ceauşescu” Moroşanu aktivistának.
Jókora kudarcnak tűnik a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási összefogása: egy friss felmérés szerint a közös európai parlamenti lista csupán a voksok valamivel több mint 30 százalékát kapná meg.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet azzal vádolja a svéd IKEA kiskereskedelmi vállalatot, hogy részt vesz a romániai ősi erdők bútorgyártás céljából történő kiirtásában.
A világűr meghódításában elért szovjet sikerekből ihletődött orosz játékfilmek bukaresti nyilvános vetítését akadályozták meg a román hatóságok.
A Nemzetközi Polgári és Állampolgári Nevelési Tanulmány (ICCS) országos jelentése szerint a romániai diákok 470-es pontszámmal az ICCS 2022-es átlaga (508) alatt vannak az állampolgári ismeretek és polgári szemléletről szóló felmé
Tizenöt év és három hónap börtönbüntetésre ítélte és 75 000 euró erkölcsi kártérítés kifizetésére kötelezte szerdán a Konstanca megyei törvényszék Loredana Atănăsoaiét.
Az országos helyreállítási tervből (PNRR) kórházépítésre szánt pénzalapot maradéktalanul fel fogják használni – jelentette ki szerdán Alexandru Rafila egészségügyi miniszter.
Februárban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában: 9943 fővel csökkent a népességszám, és a halálozások száma 1,9-szerese volt az élveszületésekének – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A keleti szárny országai az „első szövetséges elrettentő és védelmi vonalban” vannak – többek között ezzel indokolta szerdán Klaus Iohannis, hogy harcba száll a NATO főtitkári tisztségéért.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!