Ismét négy évre csökken az államfő mandátuma, bevezetik a konstruktív bizalmatlansági indítványt, és a kormányzati felelősségvállalással elfogadtatott törvények számát is csökkentenék – erről állapodtak meg a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) szövetség tagpártjainak vezetői azon a hétfő esti tárgyaláson, amelyen az alkotmánymódosítás részleteiről egyeztettek.
2013. május 28., 10:242013. május 28., 10:24
A tervezett módosítások egyike szerint automatikusan az a párt kap jogot a kormányalakításra, amely a parlamenti választásokon a legtöbb szavazatot kapja. Amennyiben az általa jelölt miniszterelnök nem kap bizalmat a parlamentben, az államfő a második helyezett párt jelöltjét kéri fel kormányalakításra. Annak ellenére, hogy az USL kapcsán Traian Băsescu államfő korábban azért ódzkodott a szövetség kormányfőjelöltjének elfogadásától, mert az alkotmány csak pártokról, nem pedig koalíciókról tesz említést, Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvezető elnökének javaslatára az új alaptörvényben is csak pártokról lesz szó.
Az új alkotmányban valószínűleg rögzítik a konstruktív bizalmatlansági indítvány lehetőségét is, ez azt jelenti, hogy az ellenzék a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványban megnevezi a miniszterelnök-jelöltet is, és amennyiben az indítvány megszavazza a parlament, az ellenzéki jelölt kap lehetőséget a kormányalakításra.
Az egyszerű indítványok sem lesznek már tét nélküliek, ha ugyanis a parlament mindkét háza megszavazza őket, az érintett miniszternek távoznia kell tisztségéből. Kormányátalakítás esetén az államfőnek nem áll többé jogában megtagadni a miniszterelnök által javasolt miniszterjelölt kinevezését, ugyanakkor a jelöltet a parlamenti szakbizottságok is meghallgatják.
Az államfő feloszlathatja a parlamentet, ha nem végződik sikerrel a menesztéséről szóló népszavazás – igaz, csak abban az esetben, ha a referendumon az elnök leváltását ellenző szavazatok vannak többségben. Ugyancsak feloszlathatóvá válhat a törvényhozás, ha a kormány az első próbálkozás utáni 30 napon belül nem kap bizalmat a parlamenttől.
Az Európai Unióban a jövőben a miniszterelnök képviselheti az országot, kivéve az EU biztonság- és külpolitikájáról szóló tanácskozásokat.
AZ államfő mandátumát a jelenlegi ötről négy évre csökkentik, az elnökválasztás azonban nem eshet egybe a parlamenti választásokkal. A törvényhozást csak április elseje és november elseje között lehet majd megválasztani, hogy a választás ne essen a téli időszakra.
A tervezet értelmében a sürgősségi kormányrendeleteknek legtöbb öt napon belül a parlament elé kell kerülniük jóváhagyás végett, a kormány pedig egy parlamenti ülésszakban csak egyszer vállalhat felelősséget – azaz kerülheti meg a parlamenti vitát – egy törvény kapcsán.
Módosulhat a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) működését szabályozó rész is. Így a CSM elnöke a jövőben csakis bíró lehet, létszámát a jelenlegi 19-ről 21 fősre emelnék, tagjai között pedig a civil társadalom két tagjai is helyet kapna.
Az alkotmánybíróság jogkörei is módosulhatnak, így például a taláros testület a jövőben csak akkor véleményezheti a parlament határozatait, ha azok az alkotmányos alapelvekkel kapcsolatosak.
Csökkentenék a megyei prefektusok jogköreit is: a jövőben hatáskörük csak arra korlátozódna, hogy közigazgatási bíróságon támadják meg az általuk törvénytelennek vélt önkormányzati határozatokat, ugyanakkor a feljelentést bírósági döntésnek is megalapozottnak kell találnia. A megyei intézmények koordinálása is kikerülne a prefektus hatásköréből.
nem sikerült ugyanakkor mindenről megállapodni: a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elutasította Victor Ponta miniszterelnök javaslatét, miszerint a tulajdonjog sérthetetlenségéről szóló cikkelyt módosítsák annak érdekében, hogy elkobozható legyen a visszaeső közlekedési kihágást elkövetők gépkocsija, illetve hogy könnyebbé váljanak a kisajátítások stratégiai beruházások esetén. A kormányfő ezért egyéni módosító indítványt nyújt majd be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Sorin Grindeanuval tartott keddi találkozója után Kelemen Hunor kijelentette, hogy „a lehetséges és lehetetlen” parlamenti többségekről tárgyalt a képviselőház elnökével.
Răzvan Dincăt bízták meg a Román Rádiótársaság, Sorina Matei újságírót pedig a Román Televíziótársaság ideiglenes vezetésével.
Ismeretlen légi célpontot észlelt kedd délután a román hadsereg radarrendszere Románvásár (Roman) városától 18 kilométerre északra.
Antal Lórántnak nem volt mit keresnie sem a magángépen, sem a görögországi lobbiúton – jelentette ki kedden Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke hibának nevezte, hogy a szövetség szenátora is tagja volt a romániai küldöttségnek.
A romániai polgárok nagy többsége azt szeretné, ha a pártok végre megállapodnának egymással az új, teljes jogkörű kormányról – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Egy orosz állampolgár szabotázsakcióra készült Románia területén, de a hírszerzésnek romániai és külföldi partnerszervek támogatásával sikerült még ideje korán ártalmatlanítania – jelentette be kedden a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
Egy alkotmánybíró, több politikus között egy magyar szenátor és több üzletember is annak a magángépnek a fedélzetén tartózkodott, amely júliusban a görög Míkonosz szigetére szállított egy romániai küldöttséget – közölte a PressOne oknyomozó portál.
A 15 éves romániai diákok 52 százaléka matematikából nem éri el a minimális kompetenciaszintet sem, míg a szövegértés esetében is ez az arány 48 százalékra emelkedett – derül ki az OECD PISA 2025-ös felmérésének kedden közzétett hivatalos eredményeiből.
Bukarest továbbra is az amerikai védernyőben látja elsősorban a biztonsága szavatolását: ezt bizonyítja az is, hogy az Egyesült Államok romániai katonai jelenlétének biztosítása volt az egyik fő témája a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülésének.
A Wizz Air légitársaság idén ősszel megválik alkalmazottainak egy részétől. A légiközlekedést érintő drasztikus üzemanyagáremelés hatására csökkent az utasforgalom, ami a legnagyobb kelet-európai légitársaságot is létszámleépítésre készteti.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!