Ismét négy évre csökken az államfő mandátuma, bevezetik a konstruktív bizalmatlansági indítványt, és a kormányzati felelősségvállalással elfogadtatott törvények számát is csökkentenék – erről állapodtak meg a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) szövetség tagpártjainak vezetői azon a hétfő esti tárgyaláson, amelyen az alkotmánymódosítás részleteiről egyeztettek.
2013. május 28., 10:242013. május 28., 10:24
A tervezett módosítások egyike szerint automatikusan az a párt kap jogot a kormányalakításra, amely a parlamenti választásokon a legtöbb szavazatot kapja. Amennyiben az általa jelölt miniszterelnök nem kap bizalmat a parlamentben, az államfő a második helyezett párt jelöltjét kéri fel kormányalakításra. Annak ellenére, hogy az USL kapcsán Traian Băsescu államfő korábban azért ódzkodott a szövetség kormányfőjelöltjének elfogadásától, mert az alkotmány csak pártokról, nem pedig koalíciókról tesz említést, Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvezető elnökének javaslatára az új alaptörvényben is csak pártokról lesz szó.
Az új alkotmányban valószínűleg rögzítik a konstruktív bizalmatlansági indítvány lehetőségét is, ez azt jelenti, hogy az ellenzék a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványban megnevezi a miniszterelnök-jelöltet is, és amennyiben az indítvány megszavazza a parlament, az ellenzéki jelölt kap lehetőséget a kormányalakításra.
Az egyszerű indítványok sem lesznek már tét nélküliek, ha ugyanis a parlament mindkét háza megszavazza őket, az érintett miniszternek távoznia kell tisztségéből. Kormányátalakítás esetén az államfőnek nem áll többé jogában megtagadni a miniszterelnök által javasolt miniszterjelölt kinevezését, ugyanakkor a jelöltet a parlamenti szakbizottságok is meghallgatják.
Az államfő feloszlathatja a parlamentet, ha nem végződik sikerrel a menesztéséről szóló népszavazás – igaz, csak abban az esetben, ha a referendumon az elnök leváltását ellenző szavazatok vannak többségben. Ugyancsak feloszlathatóvá válhat a törvényhozás, ha a kormány az első próbálkozás utáni 30 napon belül nem kap bizalmat a parlamenttől.
Az Európai Unióban a jövőben a miniszterelnök képviselheti az országot, kivéve az EU biztonság- és külpolitikájáról szóló tanácskozásokat.
AZ államfő mandátumát a jelenlegi ötről négy évre csökkentik, az elnökválasztás azonban nem eshet egybe a parlamenti választásokkal. A törvényhozást csak április elseje és november elseje között lehet majd megválasztani, hogy a választás ne essen a téli időszakra.
A tervezet értelmében a sürgősségi kormányrendeleteknek legtöbb öt napon belül a parlament elé kell kerülniük jóváhagyás végett, a kormány pedig egy parlamenti ülésszakban csak egyszer vállalhat felelősséget – azaz kerülheti meg a parlamenti vitát – egy törvény kapcsán.
Módosulhat a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) működését szabályozó rész is. Így a CSM elnöke a jövőben csakis bíró lehet, létszámát a jelenlegi 19-ről 21 fősre emelnék, tagjai között pedig a civil társadalom két tagjai is helyet kapna.
Az alkotmánybíróság jogkörei is módosulhatnak, így például a taláros testület a jövőben csak akkor véleményezheti a parlament határozatait, ha azok az alkotmányos alapelvekkel kapcsolatosak.
Csökkentenék a megyei prefektusok jogköreit is: a jövőben hatáskörük csak arra korlátozódna, hogy közigazgatási bíróságon támadják meg az általuk törvénytelennek vélt önkormányzati határozatokat, ugyanakkor a feljelentést bírósági döntésnek is megalapozottnak kell találnia. A megyei intézmények koordinálása is kikerülne a prefektus hatásköréből.
nem sikerült ugyanakkor mindenről megállapodni: a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elutasította Victor Ponta miniszterelnök javaslatét, miszerint a tulajdonjog sérthetetlenségéről szóló cikkelyt módosítsák annak érdekében, hogy elkobozható legyen a visszaeső közlekedési kihágást elkövetők gépkocsija, illetve hogy könnyebbé váljanak a kisajátítások stratégiai beruházások esetén. A kormányfő ezért egyéni módosító indítványt nyújt majd be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közös beadvánnyal fordultak Nicușor Danhoz az ország 16 ítélőtáblájának elnökei, arra kérve az államfőt, hogy küldje vissza a parlamentnek újbóli megfontolásra a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet.
Több választási lehetőségük lesz a betegeknek, ha megtörik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNSAS) monopóliuma – jelentette ki Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerint „példátlan” nehézségekkel küzd a román igazságszolgáltatási rendszer a bírák, bírósági jegyzők és bírói asszisztensek hiánya miatt.
Az ország 16 megyéjét és Bukarestet érintő sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki pénteken a szeles, csapadékos időjárás miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Közleményben ment neki pénteken a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyszerre két koalíciós partnerének – a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) és a Mentsétek meg Románát Szövetségnek (USR) is.
Az elmúlt 24 órában 65 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 66 személynek nyújtottak segítséget – közölte pénteken a Facebook-oldalán a Salvamont.
A kormány csütörtöki ülésén elfogadott határozatával jóváhagyta 1200 új mentőautó beszerzésének finanszírozását.
A romániai lakosság több mint 70 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, a legtöbben a korrupcióval és a magas árakkal elégedetlenek – derült ki az INSCOP közvélemény-kutató legfrissebb felméréséből.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön a bányászati és energiaipari dolgozókat tömörítő szakszervezetek küldöttségével tárgyalt a munkavállalók által felvetett problémákról és azok megoldásairól a kormánypalotában.
A jogszabályok gyakori és kiszámíthatatlan változása továbbra is a korrupcióellenes ügyészség (DNA) munkájának egyik legsúlyosabb akadálya – jelentette ki a hároméves mandátumának mérlegét ismertető sajtótájékoztatóján Marius Voineag főügyész.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!