A felelősök mielőbbi bíróság elé állítására szólította fel az Amnesty International (AI) azokat az országokat, amelyekben a gyanú szerint az Egyesült Államok Központi Hírszerző Szolgálata (CIA) olyan titkos börtönöket üzemeltetett, amelyekben törvénytelen körülmények között tartottak fogva és kínoztak iszlamista terrorizmussal gyanúsított személyeket.
2015. január 20., 14:172015. január 20., 14:17
Az érintett országok között Románia mellett Lengyelország, Nagy-Britannia, Macedónia és Németország is ott van.
Azon európai országoknak, amelyek közreműködtek a CIA titkos programjában, amely során az Egyesült Államok terrorizmus elleni háborújának részeként bizonyos személyeket fogva tartottak, vallattak és kínoztak, az amerikai szenátusnak a CIA tevékenységéről szóló jelentése nyomán sürgősen lépniük kell annak érdekében, hogy bíróság elé állítsák a felelősöket” – áll az AI közleményében.
A szervezet rámutat: európai támogatás nélkül az Egyesült Államok nem folytathatta volna a rabok fogva tartásának és kínzásának gyakorlatát. „Az amerikai szenátusi jelentés rávilágít, hogy az európai kormányok kulcsszerepet játszottak a CIA-műveletek sikerében” – szögezte le Julia Hall, az AI emberjogi és terrorizmusügyi szakértője.
Az AI szerint elérkezett az ideje annak, hogy igazságot szolgáltassanak mindazoknak, akiknek szenvedniük kellett a szörnyű eljárások – a vízbefojtásos vallatás, a szexuális agresszió, a szimulált kivégzések – miatt.
Románia esetében az AI dokumentuma rámutat: egy volt hírszerzési vezető, az akkori elnök egyik volt tanácsadója nemrég elismerte, hogy Románia egy vagy két titkos börtön létrehozására adott engedélyt. Ez Románia NATO-csatlakozásának megkönnyítését szolgálta. A szervezet szerint Románia cserében több millió dollárt kapott az amerikai kormánytól.
Mint arról beszámoltunk, a washingtoni szenátus vizsgálóbizottsága decemberben hozta nyilvánosságra a CIA fogolykínzásairól szóló jelentést, amely alapján a The Washington Post azt írta: beazonosítható, hogy a CIA Romániában és működtetett titkos börtönt.
A titkos börtönök kapcsán – amelyek létét Bukarest az évek során mindvégig tagadta – a The Washington Post azt írta: a jelentés szerint a CIA a terrorizmussal gyanúsított személyeket többek között romániai, afganisztáni, thaiföldi, litvániai és lengyelországi helyszíneken tartotta fogva és kínozta.
Az úgynevezett „fekete helyszíneket” (black sites) országonként más-más színkóddal jelölték a titoktartás érdekében, azonban a lap szerint egyéb utalásokból kikövetkeztethető, melyik helyszín hol található – Romániáé a fekete, Lengyelországé a kék, Litvániaié az ibolya szín volt.
A romániai és litvániai központokat 2002-ben, illetve 2003-ban hozták létre, Romániába 2003-ban érkezett az első fogolyszállítmány. 2005-ben ide szállították Abu Farádzs al-Líbit, az al-Kaida harmadik számú vezetőjét.
A jelentésből kiderül: Michael Guest akkori bukaresti amerikai nagykövet elfogadhatatlannak nevezte, hogy a CIA nem értesítette a külügyminisztériumot a titkos börtönökről. Az is szerepel benne, hogy a bukaresti hatóságok 2006-ban kérték a romániai létesítmény bezárásást.
A dokumentum szerint a CIA titkos börtöneiben George W. Bush elnöksége alatt legalább 119 személyt tartottak fogva (korábban a kémszervezet 98 foglyot ismert el), akik közül 39-et vetettek alá a vitatott vallatási módszereknek. A vallatás legalább egy emberéletet követelt: a leláncolt fogoly kihűlt. Több más fogvatartottat a kimúlás határáig gyötörtek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!