A felelősök mielőbbi bíróság elé állítására szólította fel az Amnesty International (AI) azokat az országokat, amelyekben a gyanú szerint az Egyesült Államok Központi Hírszerző Szolgálata (CIA) olyan titkos börtönöket üzemeltetett, amelyekben törvénytelen körülmények között tartottak fogva és kínoztak iszlamista terrorizmussal gyanúsított személyeket.
2015. január 20., 14:172015. január 20., 14:17
Az érintett országok között Románia mellett Lengyelország, Nagy-Britannia, Macedónia és Németország is ott van.
Azon európai országoknak, amelyek közreműködtek a CIA titkos programjában, amely során az Egyesült Államok terrorizmus elleni háborújának részeként bizonyos személyeket fogva tartottak, vallattak és kínoztak, az amerikai szenátusnak a CIA tevékenységéről szóló jelentése nyomán sürgősen lépniük kell annak érdekében, hogy bíróság elé állítsák a felelősöket” – áll az AI közleményében.
A szervezet rámutat: európai támogatás nélkül az Egyesült Államok nem folytathatta volna a rabok fogva tartásának és kínzásának gyakorlatát. „Az amerikai szenátusi jelentés rávilágít, hogy az európai kormányok kulcsszerepet játszottak a CIA-műveletek sikerében” – szögezte le Julia Hall, az AI emberjogi és terrorizmusügyi szakértője.
Az AI szerint elérkezett az ideje annak, hogy igazságot szolgáltassanak mindazoknak, akiknek szenvedniük kellett a szörnyű eljárások – a vízbefojtásos vallatás, a szexuális agresszió, a szimulált kivégzések – miatt.
Románia esetében az AI dokumentuma rámutat: egy volt hírszerzési vezető, az akkori elnök egyik volt tanácsadója nemrég elismerte, hogy Románia egy vagy két titkos börtön létrehozására adott engedélyt. Ez Románia NATO-csatlakozásának megkönnyítését szolgálta. A szervezet szerint Románia cserében több millió dollárt kapott az amerikai kormánytól.
Mint arról beszámoltunk, a washingtoni szenátus vizsgálóbizottsága decemberben hozta nyilvánosságra a CIA fogolykínzásairól szóló jelentést, amely alapján a The Washington Post azt írta: beazonosítható, hogy a CIA Romániában és működtetett titkos börtönt.
A titkos börtönök kapcsán – amelyek létét Bukarest az évek során mindvégig tagadta – a The Washington Post azt írta: a jelentés szerint a CIA a terrorizmussal gyanúsított személyeket többek között romániai, afganisztáni, thaiföldi, litvániai és lengyelországi helyszíneken tartotta fogva és kínozta.
Az úgynevezett „fekete helyszíneket” (black sites) országonként más-más színkóddal jelölték a titoktartás érdekében, azonban a lap szerint egyéb utalásokból kikövetkeztethető, melyik helyszín hol található – Romániáé a fekete, Lengyelországé a kék, Litvániaié az ibolya szín volt.
A romániai és litvániai központokat 2002-ben, illetve 2003-ban hozták létre, Romániába 2003-ban érkezett az első fogolyszállítmány. 2005-ben ide szállították Abu Farádzs al-Líbit, az al-Kaida harmadik számú vezetőjét.
A jelentésből kiderül: Michael Guest akkori bukaresti amerikai nagykövet elfogadhatatlannak nevezte, hogy a CIA nem értesítette a külügyminisztériumot a titkos börtönökről. Az is szerepel benne, hogy a bukaresti hatóságok 2006-ban kérték a romániai létesítmény bezárásást.
A dokumentum szerint a CIA titkos börtöneiben George W. Bush elnöksége alatt legalább 119 személyt tartottak fogva (korábban a kémszervezet 98 foglyot ismert el), akik közül 39-et vetettek alá a vitatott vallatási módszereknek. A vallatás legalább egy emberéletet követelt: a leláncolt fogoly kihűlt. Több más fogvatartottat a kimúlás határáig gyötörtek.
Az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) vasárnap bejelentette, hogy közzétette és közvitára bocsátotta az egészségügyi szakemberek elleni agressziót megelőző és felszámoló nemzeti cselekvési stratégia (2026-2030) projektjét.
A jövő héten fokozatos felmelegedés kezdődik az ország egész területén, a nappali hőmérséklet egyes térségekben akár a 14 Celsius-fokot is elérheti – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) heti, az Agerpres által közölt előrejelzéséből.
A Ro-Alert üzenetek a jövőben a veszély súlyosságától függően eltérő hangjelzéssel érkeznek majd – jelentette be a Katasztrófavédelmi Főosztály (DSU) vezetője, Raed Arafat.
Románia a NATO keleti szárnyának kulcsállama, ezért az amerikai katonai jelenlét hosszú távon is biztosított. James Carafano amerikai biztonságpolitikai szakértő szerint Bukarest stratégiai jelentőségét földrajzi helyzete, védelmi képességei adják
Fizikai támadás érte a borsai városi kórház ügyeletes orvosát, miközben egy kórházban kezelt pácienst próbált újraéleszteni – tájékoztatott az Agerpres hírügynökség a Máramaros Megyei Rendőr-főkapitányság (IPJ) szóvivőjének közlésére hivatkozva.
Téliesre fordult újra az időjárás Románia déli és keleti részén: 16 megyében és Bukarestben órák óta havazik és fúj a szél, a hatóságok pedig több helyen lezárták az utakat, korlátozásokat vezettek be, illetve beavatkozásokra kényszerültek.
Ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik kórházi munkaidőben a magánszektorban dolgoznak.
Közös beadvánnyal fordultak Nicușor Danhoz az ország 16 ítélőtáblájának elnökei, arra kérve az államfőt, hogy küldje vissza a parlamentnek újbóli megfontolásra a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet.
Több választási lehetőségük lesz a betegeknek, ha megtörik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNSAS) monopóliuma – jelentette ki Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerint „példátlan” nehézségekkel küzd a román igazságszolgáltatási rendszer a bírák, bírósági jegyzők és bírói asszisztensek hiánya miatt.
szóljon hozzá!