CIA-börtön a bukaresti „titkok házában”

A riport szerint a litvániai és a lengyelországi börtöntől eltérően a romániai helyszín nem egy félreeső helyen volt, hanem „szem előtt”, egy nagy sugárút közelében, egy fák és kertes házak szegélyezte utcában. Az épületben jelenleg az ORNISS működik. Az AP szerint a nyomozás során volt CIA-alkalmazottak írták le a zónát, ahol az épület állt, majd a bemutatott fényképen meg is jelölték az ingatlant.

Egy novemberi interjúban Adrian Camarasan, az ORNISS vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy az épület alagsora a legbiztonságosabb egész Romániában, tagadta ugyanakkor, hogy ott működött volna az amerikai börtön. „Nem, nem. Ez lehetetlen” – válaszolta az erre vonatkozó kérdésre az ARD riportjában, amelyet egyébként a hírszerző szolgálat egyik munkatársa is figyelemmel kísért.

Mint arról beszámoltunk, a gyanú szerint a titkos CIA-börtönökben durva kínzásokkal próbálták vallomásra bírni a terrorgyanús személyeket. Az első hónapban nem hagyták őket aludni, vízbe dobták vagy bántalmazták őket, illetve fájdalmas testhelyzetekbe kényszerítették a fogva tartottakat. Az ügyben nyomozást folytató illetékesek szerint ugyanakkor Romániában nem alkalmazták a hírhedt „vízbe fojtásos” technikát, amelynek során a foglyokat hosszasan a víz alatt tartották a vallomás kicsikarása érdekében. Az első kihallgatásokat követően aztán az őrizeteseket ellátták: a CIA még helál (azaz az iszlám vallási előírásai szerint készült) ételeket is hozatott nekik a németországi Frankfurtból.

Tökéletes rejtekhely

A riportban megszólaló volt CIA-sok szerint a bukaresti épület tökéletes rejtekhelynek bizonyult, hiszen kormányépületről van szó. Nem volt szükség különleges biztonsági intézkedésekre, hiszen a környékbeliek is tudták, hogy a kormány ingatlanáról van szó.

A romániai börtön azon „black sites-nak”, azaz fekete helyeknek nevezett helyszínek egyike volt, amelyeket Románia mellett Thaiföldön, Litvániában és Lengyelországban is létre hoztak. A titkos börtönöket aztán 2006-ban bezárták, a CIA fogva tartási és kihallgatási programja pedig 2009-ben zárult le.

A csütörtökön kirobbant botrány előszele már szerda este is érezhető volt, akkor ugyanis az Európai Unió vezetőinek brüsszeli tanácskozására induló Traian Băsescu államfő bukaresti sajtótájékoztatóján az AP bukaresti tudósítója, Alison Mutler 2003-as és 2004-es sajtóinformációkról kérdezte az elnököt. Az államfő ugyanakkor ingerülten csupán annyit válaszolt: kérdezze meg Cornel Nistorescut (bukaresti újságíró –  szerk. megj.), „ő majd megmondja, mit kell írniuk a hírügynökségi tudósítóknak.”

„Továbbfejlesztett kihallgatás”

Mint arról beszámoltunk, a 2001 szeptember 11-i amerikai elleni támadásokat követően Afganisztán, majd Irak ellen indított hadműveletek során foglyul ejtett, tálib harcosnak vélt őrizetesek kínvallatására létre hozott titkos börtönök ügye a 2000-es évek közepén került napvilágra. Az ügyben több hivatalos európai vizsgálat is indult, Thomas Hammarberg, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa legutóbb idén szeptember elején tette közzé egy ilyen vizsgálat eredményeit. Ezek szerint szerint Európában három országban – Lengyelországban, Romániában és Litvániában – tartott fenn titkos börtönöket az amerikai CIA a terrorizmus elleni harc jegyében. Hammarberg szerint a titokban folytatott vallatással nyert információk értéke megkérdőjelezhető, az viszont kétségtelen, hogy ez a titkos tevékenység az emberi jogok súlyos sérelmével járt. A CIA az Egyesült Államok területén kívül legkevesebb hét helyen – ezen belül a három említett európai országban – létesített titkos börtönt, ahol „továbbfejlesztett kihallgatásnak”, azaz kínvallatásnak vetettek alá személyeket. A különböző titkos börtönöket megjárt foglyokat évek elteltével sem állították bíróság elé – ők végül rendszerint a kubai területen található guantánamói amerikai támaszpontbörtönben kötöttek ki.

Lengyelországban 2002. december 5-én kezdte meg működését a CIA titkos börtöne: ezen a napon érkezett Szymany repülőterére az a gép, amely Bangkokból hozott két „nagy értékű foglyot”. Később, 2003 folyamán újabb foglyok érkeztek Lengyelországba, köztük olyanok, akik a feltételezések szerint részt vettek a 2001. szeptember 11-i merényletek kitervelésében.

A lengyelek nem vettek részt a foglyok kihallgatásában, de nyilvánvalóan megadták a legfelsőbb szintű politikai felhatalmazást, valamint bizonyos mértékű titkosszolgálati támogatást is nyújtottak - hangsúlyozta Hammarberg.

Az ET emberi jogi biztosa szerint Bukarest közelében 2003. szeptember 23-án kezdett működni a titkos börtön – közvetlenül azután, hogy a lengyelországit bezárták. A lengyelországi fogvatartottak közül legkevesebb egyet bizonyítottan átszállítottak a Bukarest melletti Băneasa repülőtérre. A CIA romániai tevékenysége két évig folytatódott. A román hatóság vajmi kevés hajlandóságot mutattak utóbb a történtek feltárására – állapította meg Thomas Hammarberg.

A „terrorizmus elleni háború” csúcsidőszakában a három említett ország rendkívüli felhatalmazást adott az amerikaiaknak, teljes titoktartást biztosítva számukra – emlékeztetett Hammarberg, és úgy vélekedett: a történtekkel kapcsolatban fel kellene fedni a teljes igazságot, és garanciákat kellene nyújtani arra, hogy a titkosszolgálatok között ilyen fajta emberi jogsértő együttműködés soha többé nem ismétlődhet meg. az Európa Tanács svájci raportőre, Dick Marty által négy évvel ezelőtt kiadott jelentés már megállapította, hogy Romániában is működött titkos CIA-börtön.

Először 2005-ben merült fel, hogy Románia titkos CIA-börtönöknek adott otthont. A 2006-ban létrehozott bukaresti parlamenti bizottság ugyan nem talált erre bizonyítékot, viszont Dick Marty 2007-es jelentésében arról írt, hogy Romániában és Lengyelországban titkos börtönök működtek.

A jelentés szerint Ion Iliescu exelnök megállapodást írt alá 2001 októberében az Egyesült Államokkal arról, hogy az amerikai fél kiterjessze tevékenységét Románia területére. Ez azt jelenti – szögezi le a jelentés –, hogy az amerikai hadsereg fedése alatt a CIA-személyzet teljes szabadságban, a romániai hatóságok ellenőrzése nélkül tevékenykedhetett az ország területén.

A svájci raportőr szerint Washington választása azért esett Lengyelországra és Romániára, mert a két ország gazdaságilag törékeny volt, és stratégiai fejlődésükhöz létfontosságú volt az amerikai támogatás. Fontos adu volt az amerikai fél kezében – áll a jelentésben –, hogy jelentős támogatást ígért Románia sikeres NATO-csatlakozásához. Marty szerint az amerikai hírszerzés Lengyelországba szállította, és ott vallatta az értékesebb foglyokat, Romániában pedig kevésbé fontos személyeket őriztek és hallgattak ki. A foglyok szállítására az amerikaiak a Konstanca melletti Mihail Kogălniceanu-repülőteret használták.

A dokumentum szerint a létesítményről Ion Iliescu korábbi, Traian Băsescu jelenlegi államfő és Ioan Mircea Paşcu volt védelmi miniszter is tudott. A liberális Norica Nicolai vezette bukaresti parlamenti vizsgálóbizottság ugyanakkor cáfolta ezeket a megállapításokat. Elutasította a Marty-jelentés állításait a román elnöki hivatal és a hírszerző szolgálat is.